Kőzetben földgázt, földgázban vízgőzt mérnek - Lézer és fotóakusztika

Az iparból érkezik a probléma, amelyre az egyetemi és akadémiai kutatócsoport választ keres, végül ipari terméket hoz létre. Ez a fotoakusztikus kutatócsoport működésének lényege. Lézerrel mérnek: például kőzetben gázt, gázban vízgőzt. Az egyik a földgázkitermelést, a másik az időjárás-előrejelzést szolgálná.

 

0514_Bozoki_Z
Gazdaságos-e elindítani a földgázkitermelést? Az ipari cég döntésének meghozatalához a tudósok segítségét kéri: a szegedi kutatók képesek megmérni a kőzet gázmegtartó képességét. Fotó: Karnok Csaba
– Mindegy, hogy kén-hidrogént, metánt vagy épp vízgőzt akarunk mérni, megfelelő hullámhosszú lézert alkalmazva, amelyet a kiválasztott komponensmolekula elnyel. Ehhez magunk tervezte módszert és speciális célműszereket használunk – magyarázza a fotóakusztikai csoport munkájának lényegét Bozóki Zoltán. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoportján belül működő MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport tudományos főmunkatársa hozzáteszi: minden gáz külön eset, mert meg kell keresni a megfelelő lézert, ki kell dolgozni az egyedi mérési módszert. A legújabb kihívást az jelenti számukra, hogy a 6–7 kilométer mélységből fölhozott kőzet földgázáteresztő képességét mérjék. Ha sikeres a módszerük, és jó a műszerük, segítenének eldönteni, egy adott helyen gazdaságos-e elindítania a földgázkitermelést az ezzel foglalkozó vállalatnak.

Fotóakusztikával körülbelül húszan foglalkoznak a szegedi egyetemen: a csoportot irányító Szabó Gábor akadémikustól kezdve a tudományos munkatársakon és PhD-hallgatókon át egészen a tudományos diákkörös hallgatókig.

– A városi ellátásba kerülő vezetékes földgázban a kén-hidrogén és a vízgőz mint szennyező anyag méréséhez komplett műszert fejlesztettünk. Ezt a munkát 1996-ban kezdtük, a Mol Zrt.-vel együttműködve. A kén-hidrogén és a vízgőz ugyanis szétmarhatja a fogyasztóhoz bekerülő vezetékeket, de akár a tűzhelyben is kárt okozhat. Sőt: ha sok vízgőzt tartalmaz a földgáz, akkor lecsökkenhet a fűtőértéke. A kénhidrogén pedig, ha elégetik, kén-dioxid lesz, ami erős környezetszennyező anyag – hoz újabb gyakorlati példát munkájuk hasznosságára Bozóki Zoltán.

Laboratóriumi körülmények között kidolgoztak egy módszert, amelyet több éven át fejleszteni kellett azért, hogy ipari környezetben is működőképes legyen. Az ehhez szükséges mérnöki tudást a székesfehérvári Videoton gyárral kialakított együttműködéssel teremtették meg. 2001-ben a műszergyártásra a tudósok és a Videoton spin-off céget hoztak létre. Erre a Hilasen Kft.-re az interneten rábukkant egy holland cég, amely a világszerte újszerű módszer népszerűsítésére vállalkozott. Azóta számos olajipari vállalat érdeklődik az eljárás iránt, vásárol a műszerekből – meséli Bozóki Zoltán a tudás és az ipar találkozásának sikertörténetét.

 

Időjárás-előrejelzőknek

A repülőgépekre telepített vízgőzmérővel pontosabb és hosszabb távra szóló meteorológiai előrejelzést lehetne adni. A vízgőzmérés módszerét és célműszerét előállította a szegedi egyetem fotóakusztikai csoportja, már csak az alkalmazóknak kellene belátni a hasznosságát.

 

Bologna előnyei

Az úgynevezett Bologna-folyamat eredményét, a 3–2 évre osztott felsőoktatási képzést előnyösnek tartja Bozóki Zoltán. Úgy véli, például az egyetemi tudást hasznosító spin off cégüknek 3 év után diplomázó fizikusokra, környezetmérnökökre inkább szüksége lenne, mint 5 év tanulás után kutatói pályára készülő tudóspalántákra.

 

 

Újszászi Ilona

forrás: délmagyar.hu

 
Készítő