Tablettagyártás, miniben. Ifj. Kása Péter és tanítványa, Sovány Tamás egy új típusú segédanyag préselhetőségét ellenőrzi. Fotó: Frank Yvette

– Miből áll a „pirula”? – ismétli a laikus kérdését ifj. Kása Péter adjunktus. – Először egy apró kiigazítást tennék a megnevezést illetően. Ugyanis a „pirula” – amely helyesebben: „pilula” – egy manuálisan, kis tételben, gyógyszertárban előállított gyógyszerforma. A köznyelv azonban – főleg az idősebb generáció – még ma is gyakran így emlegeti a gyógyszergyárban milliós tételben előállított tablettákat. Ami magát a kérdést illeti, attól függ. Egy méretesnek számító tablettában, például az Aspirin esetében, a hatóanyag mennyisége akár a tömeg fele is lehet, míg egy jóval kisebb méretű fogamzásgátlónál alig 1–5 százalék a hatóanyagként szereplő hormon. Ezen készítményekben a hatóanyag mellett számos egyéb hordozó is előfordulhat, mint például keményítő, laktóz, szacharóz, mikrokristályos cellulóz. Ezek többnyire nagy mennyiségben sem ártalmasak, ugyanakkor az arra érzékenyeknél például a laktóz problémákat generálhat.

A kutatócsoport egyik profilja a különböző készítmények gyártási eljárásának optimalizálása. Legutóbb gyógyszeres drazsék gyártásához használt, többszörösen megszűrt levegő mennyiségének csökkentésére végeztek kísérleteket. Kiderítették, hogy akár 30–40 százalékkal is csökkenthető a jelentős energiafelhasználással előállított, szűrt levegő mennyisége. Egy ilyen döntés csökkenti a gyártó energiaköltségét és ezáltal akár a gyógyszer árát is – jellemzi munkájuk jelentőségét az adjunktus. Ugyancsak a gyártási költségek mérséklését szolgálja, amikor a berendezések kopását igyekeznek csökkenteni különböző módszerekkel – például a súrlódás csökkentésével vagy más technológiával előállított segédanyagok alkalmazásával.

– Újabb anyagokkal, például különböző makromolekulákkal, polimerláncokkal befolyásolható a készítmények vízfelvételi képessége, szilárdsága. Ezekből olyan jellegű hordozók készíthetők, amelyekből a hatóanyag szabályozott módon, így például hosszan tartó, elnyújtott hatással kerül ki. Egyes szájon át szedhető szerek hatékonyságát akár 80–90 százalékkal is növelhetjük, ha például gyomorban maradó, úgynevezett úszó tablettát készítünk. Csoportunk profiljának másik felét a módosított hatóanyag-leadású készítmények fejlesztése jelenti. A gyógyszer-technológiában az innováció azt is jelenti, hogy új módon visszük be a hatóanyagot az emberi szervezetbe, vagy a régi gyógyszerformák esetében új, modern segédanyagokat alkalmazunk – magyarázza Sovány Tamás tanársegéd. Példaként említi projektjét, a csontritkulásos betegnek adható szer implantációs feldolgozását, amelynek várható végeredménye a bőr alá beültethető készítmény lesz.

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu