– A szén nanocsövek kapcsolták be az Európai Unióhoz kötődő kutatóprogramokba a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoportjához tartozó Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéket. A Kiricsi Imre professzor által irányított munkát az tette lehetővé, hogy a 90-es évek közepétől képesek voltunk szén nanocsövek előállítására. Így az új anyag, a szén nanocső felfedezése után hamar csatlakozhattunk az Európai Unió 5. keretprogramja által finanszírozott projekthez, amely 2001 és 2004 között meg is valósult – vázolja a kezdeteket Kukovecz Ákos egyetemi docens.

A szén nanocső különleges elektromos- és a hővezető tulajdonsága keltette fel érdeklődésüket. Az új anyag elektromos vezetőképességét a 2006 áprilisában kezdődött, 2009 márciusában zárult az Európai Unió 6. keretprogramjához kötődő SANES-projektben a szén nanocsöves szenzorok kutatásakor járták körbe. A 2010. január 1-jén elindult, ugyancsak 3 évre szóló 7. keretprogrambeli kutatásukban pedig a kiváló hővezető képességére alapozva kívánják föltárni a szén nanocsöves chiphűtés lehetőségeit.

Finomszerkezetétől függ, hogy a szén nanocső elektromosan vezető vagy félvezető. Sőt: ha több nanocsövet a száraztésztához hasonlatosan kiborítanak, akkor az így keletkezett hálózatban nagyon sokféle kontaktus alakul ki. E hálózat elektromos áramvezető képessége különleges.

Kónya Zoltán és Kukovecz Ákos előbb laboratóriumi körülmények között „gyártja” a szén nanocsövet, majd vizsgálja. Fotó: Frank Yvette

– Nagy ötlete volt a munkába bevont fizikus kollégáinknak, Gingl Zoltánnak és Heszler Péternek, hogy – a texasi egyetemen dolgozó Kish B. László kezdeményezése nyomán – az úgynevezett fluktuációval javított érzékelés módszerét alkalmazták a szén nanocsöves szenzorok kidolgozásakor – mondja a vegyész. Kukovecz Ákos hozzáteszi: a szenzoroknál általában két dolog kérdéses. Az egyik az, hogy mennyire érzékeny: mennyire kicsi az a gázkoncentráció, aminek a kimutatására képes? A másik, hogy mennyire szelektív, vagyis képes-e a sok más jelenlévő gáz közül csak egyetlen fajta mérésére? E mért jel zajára helyezték a hangsúlyt a fizikusok, s kiderítették: a zajban kimutathatók mintázatok, s ezek rajzolata gázonként különbözik. E más szenzorokban is alkalmazható módszer szerencsésen találkozott a szén nanocsövek nyújtotta új lehetőséggel. Ugyanis a gázmolekulák sokfajta megkötődésére ad lehetőséget a nanocsövekből álló kicsi, fél ujjkörömnyi felület. A szegediek szenzora nemcsak arra képes, hogy fölismerje a különböző gázok okozta zaj mintázatát, hanem – a mögé tett matematikával – „tanítható” is. Így egyetlen szenzor különböző gázok fölismerésére alkalmazható.

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu