Bari Ferenc: Munkánk szépsége, hogy olyan csodát lehet látni és láttatni, amit más nem lát, csak mi teszünk érzékelhetővé a műszereinkkel. Fotó: Karnok Csaba

– Hazánkban évente mintegy 40 ezer embert ér agyvérzés, közülük 15 ezren meghalnak. A csecsemők születési sérüléseinek egy része ugyancsak az agy vérellátásának zavaraival kapcsolatos, és ez áll bizonyos időskori mentális problémák mögött is – jellemzi kutatómunkája hátterét Bari Ferenc. Az SZTE Általános Orvostudományi, illetve Természettudományi és Informatikai Karához egyaránt kötődő Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetétét vezető egyetemi tanár húsz év óta az agy vérellátása összefüggéseinek feltárásával foglalkozik.

A koponyába zárt agyról nehéz anélkül információt szerezni, hogy megbontanánk csontburkolatát. Ez a modern képalkotó eljárások számára kihívás. Például az agy volumenszabályozása precíz, így aztán egyaránt probléma, ha a lehetségesnél több, vagy ha kevesebb vér érkezik a koponyatérbe. A szabályozáselméleti összefüggések feltárása ugyanúgy, mint a humánbetegségek modellezési lehetősége, nehéz problémákat vet föl. De mindennek a műszerezése is összetett feladat, hiszen „láthatatlan” változókat kell érzékelhetővé tenni.

– Olyan csodát lehet látni és láttatni, amit más nem lát, csak mi tesszük érzékelhetővé a műszereinkkel – jellemzi a feladat szépségét Bari Ferenc. – Optikai módszerekkel dolgozunk. Például láthatóvá tesszük a mikrokeringést és annak zavarait. De pici területekről, mondjuk a mozgó vérsejtekről is minél több információt igyekszünk szolgáltatni.

Orvos, biológus, fizikus, mérnök dolgozik Bari Ferenc csoportjában. Az orvosi problémákat egyrészt használható modellé igyekeznek egyszerűsíteni, ugyanakkor a nyert adatokból minél sokrétűbb következtetésre kívánnak jutni. Sokrétűen igazolták például, hogy az újszülöttkori hipoxiás károsodások esetében az agyi erek tulajdonságai is megváltoznak, és ez hosszú időre befolyásolja az idegrendszer anyagcsere-folyamatait. Állatkísérletekkel pedig azt bizonyították, hogy ha az agy kevesebb vért kap, képes a testet működtetni, de nem képes összetett feladatokat megoldani. Részt vettek néhány biztató gyógyszermolekula kipróbálásában is.

– A fizikai törvényszerűségek az érzékszervek működésében is megragadhatók. A látás egy része elemi fizikai folyamatokká egyszerűsíthető: a való világ leképeződik a retinára, és ott egy pici kép keletkezik. De hogy mi történik az agyban – például miként dolgozza fel az ember a látási információt, vagy hogy a fényből lett idegi impulzusból miként lesz memória –, az rendkívül hosszú folyamat – magyarázza a professzor. – A hallás fizikája pedig azért kedves kutatóterületem, mert a belső fül vérellátása összefügg az agyéval, de azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert két magyar származású tudós nyert érte két külön Nobel-díjat.

Összetett minden biológiai rendszer, de abban – így az emberi testben is – nyomon követhető az összes fizikai törvényszerűség.

– A természettudomány egy és oszthatatlan. Vagyis ha az egyik oldalát elkezdjük tanulmányozni, óhatatlanul érzékelhetővé lesznek a másik oldalon a hiányosságok, amelyeket tanulással, önképzéssel pótolnia kell a kutatónak. Például az összes tudományos adat a matematika nyelvére van lefordítva, ezért ahhoz, hogy kísérleti eredményeit interpretálni tudja a kutató, ismernie kell az alkalmazható matematikai módszereket, szabályszerűségeket is. Hasonló a helyzet a komputertechnikával, amely az elmúlt harminc évben fejlődött ki, de a mai tudós számára alapfeltétel a számítástechnikai és információs technológiai ismeret – magyarázza Bari Ferenc. Egyébként az általa vezetett Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetben orvosi fizikát, orvosi informatikát, valamint biostatisztikát is oktatnak – a technológia napjainkat jellemző robbanásszerű fejlődése idején. Szerinte a tudományt jellemző specializáció időszaka után ma az integráció korát éljük.

Villamosmérnök és orvos-biológiai doktorátus

Középiskolásként, a csongrádi Batsányi János gimnázium fizika tagozatának nemzetközi diákolimpikonjaként is érdekelte az orvoslás, de villamosmérnök lett, ott orvosi méréstechnikát tanult Bari Ferenc. 1978-ban a szegedi egyetem orvosélettani intézetében kezdett dolgozni, s orvos-biológiai doktorátust szerzett. Először alvásélettannal foglalkozott, aztán mikrokeringéssel és hőszabályozással, majd az agyi vérellátás zavarainak kutatása felé fordult az érdeklődése.

Újszászi Ilona

forrás: délmagyar.hu