Maróy Péter: A borlégy vagy harmatlégy két hétig, a szegedi muslica törzsgyűjtemény 12 évig élt. Fotó: Frank Yvette

– Minden génről akkor tudjuk meg, hogy mit csinál, ha elrontjuk. Ezzel ugyanis olyan torzulás következik be, amelynek az ellentettje adja meg a gén valós funkcióját – egyszerűsíti közérthetővé a genetikai gondolkodás lényegét Maróy Péter. A Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékét vezető 64 éves professzor arra is emlékeztet: az első mutáns gént a borlégynek is nevezett muslicában találtak meg – idén 100 éve, az USA-ban. Azóta létezik muslicagenetika. Szegeden 35 éve foglalkoznak a harmatléggyel, amely 30-szoros nagyításban kifejezetten szép.

2000 óta ismert a borlégy teljes (13 ezer 400 részből álló) génállománya. A kutatók speciális technológiával képesek minden egyes gént „elrontani”. Az ilyenkor észlelt változásokat Szegeden nemcsak lejegyzik, hanem a „mutáns törzset” gyűjteménybe is tették, hogy más tudós is megvizsgálhassa, felhasználhassa.

– Az amerikai laborokban megszokott tempót szerettem volna itthon is tartani, azért vágtam bele a muslica-törzsgyűjtemény előállításába az Amerikában megtanult, modern technológiával. És ettől híresek lettünk – néz vissza a rendszerváltozás időszakára az akkor hazatért biológus. Módszerükről elárulja: nem mutagén anyaggal (vagyis röntgennel vagy valamely más sugárzással, esetleg vegyülettel) „rontották el” a muslicagént, hanem egy idegen DNS-darabot ékeltek bele. Ennek egyik előnye, hogy a sok borlégy között látják, melyik a mutáns, mert ez a DNS a piros szemszín hordozója. A másik előny, hogy könnyen azonosítható, hová ékelődik be a DNS. Az akkori kísérletük 3–3,5 ezer mutánst eredményezett. A muslicával foglalkozó kutatók központja 1997-ben kérte fel a szegedi egyetemet, hogy hozza létre, tegye minden tudós számára elérhetővé a gyűjteményt. Ez lett akkoriban – az amerikai Bloomington után – a világ második törzsközpontja. A 8000-féle mutáns törzset tartalmazó szegedi gyűjtemény Argentínától Szingapúrig, Tokiótól Mexikóig közel 60 országba küldött muslicákat. A gyógyszergyárak, kutatólaborok Szegedről vitték a muslicát, mint a cukrot. Egy-egy törzs néhány dollárba került.

Egy-egy betegséggel kapcsolatos gyógyszer a borlégyen egyszerűbben, olcsóbban tesztelhető. Mert az apró muslica génjeinek 40 százaléka azonos az emberével, illetve az ember betegségekkel kapcsolatos génjeinek 70 százaléka megvan a muslicában is.

Újszászi Ilona

Forrás: delmagyar.hu