– Mi a biotechnológiai kutató feladata? Például az, hogy az adott munkára „megtanítható” mikrobákat válasszon ki és trenírozzon, alakítson ki közöttük egyfajta társulást – mondja Kovács Kornél. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzor irányításával a biogázgyártást, az abban munkát végző mikrobaközösséget vizsgálják. A mikroszkopikus apróságok sokan vannak: egy deciliternyi, sertéstrágyából származó biogáztermelő közösségben tízmilliárdnyi „baci” szorgoskodik. A társaságot alkotó mikrobák között akad, amelyik számára mindössze 20 perc az élet, mások élettartama viszont több nap is lehet.

A napenergia átalakítása hidrogénné – ez az egyik legizgalmasabb kutatási témája az SZTE Biotechnológiai Tanszékén dolgozóknak. A másik irány: megvárják, míg a napenergiából biomassza válik, majd ezt az anyagot az arra alkalmas mikrobákkal átalakítják hidrogénné. A sokféle mikroba között a szegedi kutatók találtak olyanokat, amelyek képesek rendkívül stabil szerkezetű alapanyagok, például a tollat és körmöt alkotó keratin „rágcsálására”. Míg másik „kedvencük” a cellulóz lebontására képes – miközben hidrogént termel. A szegedi biológusok munkájukkal két európai uniós – 16 és 12 ország tudósait mozgósító – kutatóhálózatba is bekapcsolódtak.

– Miként „okosítjuk” a bacijainkat? Egyrészt körülményeik megváltoztatásával rábírjuk őket, hogy minél hatékonyabban dolgozzanak. Például a számukra sem „ínycsiklandozó” étket is megeszik, ha fokozatosan csak ilyen anyagot adunk nekik – így rászoknak, s végül elfogyasztják. A másik lehetőség, hogy tudatosan úgy változtatjuk meg a mikroba genetikai állományát, hogy azt csinálja, ami az ember számára hasznos – avat be módszereikbe a professzor. Például vannak bacik, amelyek hidrogént termelnek akkor, ha „túlzabálják” magukat: mivel nem ismerik a fogyókúrát, számukra kedvező tápanyagot találva esznek, esznek, és esznek. Ha azokat az anyagcsere-folyamataikat gátolják, amelyek eredményeként a sok energiával kis mikrobákat gyártanának, akkor a fölös energiától hidrogén formájában szabadulnak meg. E hidrogén összegyűjthető és fölhasználható – köszönhetően a biotechnológiai kutatóknak. Ennek jelentőségét érzékelteti a tény: a hidrogén vízzé ég el, s ez a legtisztább égéstermék. Ezért hangsúlyozzák, hogy a hidrogén a jövő energiahordozója.

Újszászi Ilona

forrás: Délmagyar.hu