Rakonczay Zoltán: A patkány és egér jó kiindulási pontot biztosít a hasnyálmirigy-gyulladás vizsgálatára. Fotó: Karnok Csaba

– Állatkísérletre miért van szükség? Mert emberben például a heveny hasnyálmirigy-gyulladás tanulmányozása, főleg ami a korai folyamatokat illeti, nem megoldható – magyarázza Rakonczay Zoltán. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar I. Számú Belgyógyászati Klinikájának tudományos főmunkatársa hozzáteszi: a súlyos hasnyálmirigy-gyulladás, halálozása elfogadhatatlanul magas, körülbelül 10–25 százalék, miközben a betegség megelőzése és kezelése sem megoldott. Szükséges tehát a hasnyálmirigy-gyulladásban szerepet játszó folyamatok kutatása, illetve a kezelési lehetőségek vizsgálata.

– Munkánk során kifejlesztettünk patkányban egy olyan egyszerű módszerrel kiváltható, nem invazív, reprodukálható és homogén súlyos hasnyálmirigy-gyulladást, amely jól modellezi a humán betegség laboratóriumi paramétereit és szövettani jegyeit – mutatja a kutató. – Kísérleteinkben ezt az új modellt is felhasználva vizsgáljuk a heveny hasnyálmirigy-gyulladás kórfolyamatát azonosítva ezáltal olyan támadáspontokat, ahol beavatkozhatnánk a betegség kórlefolyásába. Egy ilyen terület lehet a sejtek energiatermeléséért felelős mitokondriumok épségének a megőrzése. Munkacsoportunk az elsők között igazolta a dajkafehérjék védő szerepét a heveny hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának megelőzésében. Azt is kimutattuk, hogy a gyulladásos fehérjék termelődéséért felelős szabályozófaktor különböző módon való gátlása csökkenti a betegség súlyosságát. Reményeink szerint az általunk azonosított terápiás hatású vegyületek a klinikai kipróbálásig is eljuthatnak.

Vezetéksejtek

Eddig a kutatók csak a hasnyálmirigy-emésztőenzimeket termelő (acinus) sejtek szerepét vizsgálták heveny hasnyálmirigy-gyulladásban. Az utóbbi időben, főként a szegedi munkacsoport kutatási eredményei alapján, felmerült a hasnyálmirigy vázát adó vezetéksejtek fontos kórélettani szerepe is.

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu