Szén nanocsövek bevonásával foglalkozik Hernádi Klára és csapata. Fotó: Karnok Csaba

– A közel húsz éve felfedezett szén nanocsövek számos újszerű alkalmazást vetítenek előre, többek között a napsugárzás hasznosításában is. Elektronszerkezetükből adódó elektromos tulajdonságaik hozhatnak új alkalmazásokat, de a szén nanocsövek mechanikai jellemzőik miatt erősítő anyagként is használhatók. Mi a szén nanocsövek, valamint kompozitanyagaik felhasználásával kívánjuk például a biológiailag aktív fehérjék működőképességét megőrizni, illetve a fotokémiai folyamatok aktivitását növelni – magyarázza Hernádi Klára, a svájci–magyar program felelőse. – Ennek érdekében e különleges anyag felületére készítünk olyan bevonatokat, amelyekkel megkönnyítjük alkalmazási lehetőségeit.

Vegyészek, fizikusok, biofizikusok, vegyész- és környezetmérnökök működnek együtt a kutatásokban, és ez a multidiszciplináris megközelítés lehet a garanciája a tervek sikeres megvalósításának. Svájci tudósokkal, az EPFL (Institute of Condensed Matter Physics, Lausanne) kutatóival dolgozik együtt a szegedi egyetem 3 csoportja: az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, a Környezetkémiai Kutatócsoport, illetve az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet egy kutatócsoportja.

– Céljaink között szerepel a szén nanocsövek és speciálisan kialakított kompozitanyagaik előállítása, széles körű jellemzése. A program során élő sejtekből úgynevezett „reakció centrum fehérjéket” izolálunk, amelyekben a fotoszintézis legelső lépései játszódnak le. Szén nanocsövekhez kötve ez a fehérje sokáig működőképes állapotban tartható – magyarázza a vegyészprofesszor. Hozzáteszi: a projekt második felében akár hidrogéntermelésre is befoghatók lehetnek ezek az anyagok.

A szegedi biofizikusok Nagy László egyetemi docens vezetésével foglalkoznak a reakció centrum fehérjékkel. Az alkalmazott kémiai tanszék laborjában Hernádi Klára irányításával különböző típusú szervetlen rétegekkel borítják be a szén nanocsöveket. Fotokatalízist végez a Dombi András professzor vezette környezetkémiai kutatócsoport: azt tesztelik, hogy a fotokatalitikus szerepű titán-dioxid aktivitását hogyan növelik a szén nanocsövek. A svájci partner, a szegedi egyetem díszdoktora, Forró László professzor és csapata a projekt végrehajtásához szükséges különleges műszerparkkal rendelkezik, hozzáfér az EPFL központi szolgáltatóegységeihez, így például az Elektronmikroszkóp és Mikroszintézis Központhoz.

– Az alapkutatási eredményekre épülő munka a jövőbeli új, környezetbarát anyagok, fenntartható környezettechnológiák, energiatermelési módok létrehozásának lehetőségét vetíti előre, ami az európai társadalom szempontjából rendkívüli hasznos – összegez Hernádi Klára. A svájci–magyar projekt során kidolgozott módszerekkel szellemileg védett termék vagy eszköz prototípusa készülhet el.

Idézettség

A svájci és a szegedi csoport között az elmúlt tíz évben született publikációk jelentik a garanciát a jövőbeni hatékony együttműködésre. Ezen közösen jegyzett tanulmányok úgynevezett impakt faktora (vagyis a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószáma): 67.238; míg a független hivatkozások száma: 482. Az 1,2 millió svájci frank összköltségvetésű, 4 éves időtartamú projekt a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg.