Vegyészek, fizikusok, biofizikusok, vegyész- és környezetmérnökök, meg a szén nanocsövek
Szegedi és lausanne-i tudósok együttműködése a környezetet szennyező anyagok hatékony lebontására és a megújuló energiaforrások alkalmazására hozhat új megoldásokat. A rendkívüli tulajdonságú szén nanocsöveket bevetve a napsugarat akarják munkára fogni.
Szeged, Lausanne
– Magyarországról én lehettem az az első szerencsés, aki kijuthatott Belgiumba, és 1994-ben B. Nagy János professzor namuri laborjában bekapcsolódhattam a szén nanocsövek szintézisének kísérleteibe – emlékszik Hernádi Klára. – Akkoriban „belga csöveknek” is neveztük ezt az 1991-ben felfedezett anyagot, annyira unikumnak számított.
Szén nanocsövek bevonásával foglalkozik Hernádi Klára és csapata. Fotó: Karnok Csaba |
Vegyészek, fizikusok, biofizikusok, vegyész- és környezetmérnökök működnek együtt a kutatásokban, és ez a multidiszciplináris megközelítés lehet a garanciája a tervek sikeres megvalósításának. Svájci tudósokkal, az EPFL (Institute of Condensed Matter Physics, Lausanne) kutatóival dolgozik együtt a szegedi egyetem 3 csoportja: az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, a Környezetkémiai Kutatócsoport, illetve az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet egy kutatócsoportja.
– Céljaink között szerepel a szén nanocsövek és speciálisan kialakított kompozitanyagaik előállítása, széles körű jellemzése. A program során élő sejtekből úgynevezett „reakció centrum fehérjéket” izolálunk, amelyekben a fotoszintézis legelső lépései játszódnak le. Szén nanocsövekhez kötve ez a fehérje sokáig működőképes állapotban tartható – magyarázza a vegyészprofesszor. Hozzáteszi: a projekt második felében akár hidrogéntermelésre is befoghatók lehetnek ezek az anyagok.
A szegedi biofizikusok Nagy László egyetemi docens vezetésével foglalkoznak a reakció centrum fehérjékkel. Az alkalmazott kémiai tanszék laborjában Hernádi Klára irányításával különböző típusú szervetlen rétegekkel borítják be a szén nanocsöveket. Fotokatalízist végez a Dombi András professzor vezette környezetkémiai kutatócsoport: azt tesztelik, hogy a fotokatalitikus szerepű titán-dioxid aktivitását hogyan növelik a szén nanocsövek. A svájci partner, a szegedi egyetem díszdoktora, Forró László professzor és csapata a projekt végrehajtásához szükséges különleges műszerparkkal rendelkezik, hozzáfér az EPFL központi szolgáltatóegységeihez, így például az Elektronmikroszkóp és Mikroszintézis Központhoz.
– Az alapkutatási eredményekre épülő munka a jövőbeli új, környezetbarát anyagok, fenntartható környezettechnológiák, energiatermelési módok létrehozásának lehetőségét vetíti előre, ami az európai társadalom szempontjából rendkívüli hasznos – összegez Hernádi Klára. A svájci–magyar projekt során kidolgozott módszerekkel szellemileg védett termék vagy eszköz prototípusa készülhet el.
A svájci és a szegedi csoport között az elmúlt tíz évben született publikációk jelentik a garanciát a jövőbeni hatékony együttműködésre. Ezen közösen jegyzett tanulmányok úgynevezett impakt faktora (vagyis a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószáma): 67.238; míg a független hivatkozások száma: 482. Az 1,2 millió svájci frank összköltségvetésű, 4 éves időtartamú projekt a Svájci Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg.