Csupor Dezső: Bárki alkalmazhatja vizsgálati módszerünket. Fotó: Frank Yvette

– Csodaszernek mondják, pedig gyanítható: egyetlen étrend-kiegészítő sem szabadítja meg a kövér embert pár hét alatt néhányszor tíz kilótól. Nem célunk a botránykeltés, az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos problémákat nem kívánjuk fölnagyítani. Az viszont célunk, hogy olyan vizsgálati módszert dolgozzunk ki, amely támpontokat ad az étrend-kiegészítőket gyártók és forgalmazók számára – beszél indítékaikról Csupor Dezső. Az SZTE Gyógyszertudományi Kara Farmakognóziai Intézet tanársegédje hozzáteszi: a hatóság elfogadja kutatóhelyük tanúsítványait.

Bárki alkalmazhatja a GYTK kutatói által kidolgozott módszereket. De arra is készek, hogy megvizsgálják a gyártók által eljuttatott, például a Távol-Keletről importált anyagokat. Az általuk nagyító alá tett szerek zömének származási helye: az USA, Kína, az EU.

– Szolgai módon lefordították magyarra az uniós direktívákat, ezért lett rossz már születése pillanatában az étrend-kiegészítők forgalmazásával kapcsolatos jogszabály – mutat rá az adminisztratív hibára a tudós. A törvény megváltoztatásáért harcolnak. Próbavásárlás után – közjegyző jelenlétében – a termékmintákból letét marad a laborban, majd a kivonatot szétszedik alkotórészeire, hiszen egyetlen növényben is több ezer vegyület lehet. Célzottan a hatásért felelős, illetve a hamisításra vélhetően felhasznált anyagot már gáz-, folyadék-kromatográfiai, illetve spektográfiás vizsgálatnak vetik alá. Ha megállapították, milyen hatóanyagot és abból mennyit tartalmaz a szer, a célt elérték. A minőségi vizsgálat 1 nap alatt kész, ha már túljutottak a módszer 1–4 hétig tartó kidolgozásán. A hatóanyag és a termék is meghatározza a módszert: másképp kell nekiállni egy oldat, egy kapszula vagy épp egy tabletta vizsgálatának.

Újszászi Ilona

Forrás: delmagyar.hu