Művelődés-és sajtótörténet

Pályáját történészként, a II. világháború utáni magyar történelemmel foglalkozó kutatásokkal kezdte. Első, művelődés- és sajtótörténeti tárgyú közleményei közül a magyar tudományos ismeretterjesztés történetének egyik meghatározó szakaszát bemutató doktori disszertációja (A TIT története 1953-1968), intézménytörténeti áttekintése („Az MTI története 1945-1948) és „A magyar tájékoztatáspolitika intézményrendszere és munkásmozgalmi elitje 1945-1948) című kismonográfiája (Trifer Kiadó, 1989) a leginkább figyelemre méltó. Számos tanulmányban mutatta be az ún. „koalíciós korszak” (1945-1948) médiatörténeti kérdéseit, s noha érdeklődése később más irányba fordult, a mai napig visszatér egy-egy téma kidolgozásához, megformálásához (Legújabban ld. 2001-ből:: A malacvilágosság ideje: félszázéves sajtótanulságok nyomában. A sajtószabadság korlátai 1944-1948 In: A hír értékei. Sükösd-Csermely (szerk.) Média Hungária Könyvek 2. 105-118.o.)

Könyv - és cenzúratörténet

A médiatörténet mellé elég korán beléptek a könyv-könyvtár-és cenzúratörténeti kutatások. Kandidátusi disszertációját eredeti, általa feltárt forrásanyagra építve a tiltott könyvek politikatörténetének úttörő áttekintését adta (Index Magyarországon 1945-1948). Később nagy ívű tanulmányai készültek a könyvtárak nyilvánosságtörténetéről, a könyvégetések információmérlegéről vagy éppen a könyvtári keresőrendszerek alakváltozásáról. Ebből a kutatói praxisból nőtt ki a tudományos tevékenységének mai napig az egyik meghatározó vonulatát jelentő információtörténeti munkálkodása.

Információtörténelem

Az információs mozzanatban a különböző korok és hagyományos történeti iskolák által elhanyagolt, de jelentőségében a legfrissebb új irányzatokhoz, a történeti ökológiához vagy a „mikrotörténelemhez” mérhető „paradigmát” látva a kilencvenes évek eleje óta magyar és angol nyelvű publikációk sorával igyekezett meghonosítani és népszerűsíteni az információtörténeti gondolkodást. Hosszú ideig vezette és szervezte az ELTE BTK Információtörténeti Műhelykurzusát. A kilencvenes évek elején több tanulmányban indította el a témakör hazai recepcióját, gondozta a Világtörténelem c. folyóirat 1996/3-as tematikus számát. Műhelykonferenciák sorát szervezte, ezek anyaga sorra napvilágot lát a Gondolat Kiadói Műhellyel közösen elindított „Információtörténelem” c. sorozatban, amelynek első három kötete 2004-ben jelent meg. Közülük az egyik a tíz éve formálódó tankönyve, a „Bevezetés az információtörténelembe”, amely a témakör első szintetikus megközelítése.

Az információ társadalomelmélete

Az információtörténeti vizsgálódások fogalmi és módszertani sarokpontja az információ-jelenség sokoldalú, erős társadalomelméleti relevanciájú megragadása. Számos közleményben igyekezett körüljárni az információ-fogalommal kapcsolatos szemléleti és szerkezeti kulcs-kérdéseket, s megkezdte kiépíteni a hagyományos shannon-weaveri, mennyiségi természetű információelmélet ismeretelméleti fogantatású, kognitív alapokon nyugvó „minőségi” párját. S noha az ezirányú szintézissel egyelőre még adós, 1995-ös első ilyen tárgyú írásától (Információ versus(?) kommunikáció Jel-Kép, 1995/2 83-96.o.) az „informácóközösségekről” írott friss tanulmányáig (Információközösségek. Kísérlet egy fogalom megragadására. In: Mobilközösség – mobilmegismerés Szerk: Nyíri Kristóf Budapest, 2002 MTA Filozófiai Kutatóintézete – Westel) már ezt a diskurzust építi.

Információs társadalom

Mindeközben szinte észrevétlenül, de nagyon is logikus módon az egyik hazai pionírja lett annak a multidiszciplináris társadalomtudományi kalandnak, amely az elmúlt tíz évben egy új tudományterület, az információs társadalom (information society studies) rendszerező felépítéséhez vezetett. 1998-ban megalapította és azóta is vezeti a BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központját, amely a kérdéskör kutatásának hazai fellegvárává és nemzetközileg is (el)ismert kutatóműhelyévé vált. 2001-ben elindította és főszerkesztőként jegyzi az Információs Társadalom c. negyedéves elméleti folyóiratot, és az Aula, a Typotex, majd a Gondolat kiadókkal szövetkezve segítette különböző könyvsorozatok révén az információs társadalom klasszikusainak magyarországi megjelenését. Ezirányú munkásságának sarokpontjai az 1995-ben megjelent egyetemi jegyzete (Információs Társadalom: a technikától az emberig) és 2002-es „Az információs társadalom keresése” c. könyve (Aula, Bp.).

Információs pedagógia

Az információs társadalom téma önálló kutatási iránnyá duzzadt részeként kötetnyi tanulmányt és esszét írt az információs korszak pedagógiai kérdéseiről. Az iskola világa pályája kezdete óta foglalkoztatta (szerzőtársával, Gelniczky Györggyel már 1989-ben könyvnyi terjedelemben jelentette meg tantárgykísérleti modelljét - Egy integrált társadalomtudományi tantárgyi koncepció alapvonalai Bp,1989 127 p.), ám az új kutatási irányok sorát már olyan kérdések inspirálták, mint a digitális kultúra behatolása az ismeretszerzés hagyományos terébe, az információs írástudás kialakulása, vagy a gyermek megváltozó helye és lehetőség-együttese a digitális korszakban.

Felsőoktatás, egyetemi kurzusok, oktatás-szervezés

Egyetemi oktatói pályafutását az ELTE BTK-n kezdte, ahol tudományos ösztöndíjasként két féléven át oktatta az általa összeállított eredeti tematika alapján a „Tömegkommunikáció és politika 1944-1948” című tárgyat. Az MTA-ELTE aspiránsaként a BTK-n eltöltött három év (1986-1989) után a 1989-től 2006-ig a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, 1995 óta egyetemi docensként. Az ELTE BTK-n 1991 és 1998 között tartott Történeti informatika (később: Információtörténelem) címmel vezetett tárgyat külső előadóként, s evvel párhuzamosan állandó programmal, 20-25 kutató részvételével szervezte az Információtörténeti Műhelykurzust. Készen áll a történészképzés fellegváraiban létrehozandó „információtörténeti kabinetek” terve és közös szakmai programja. Az ELTE BTK-ra a 2004 szeptemberében indítandó „Az információáram mintázat-változásai az európai expanzió hatására” c. kutatószeminárium vezetésével tér vissza. Az ELTE-n és a Műegyetemen kívül a Közgazdaságtudományi Egyetemen (1990 – Politikaelmélet) és a Gábor Dénes Főiskolán (1994 – Információközösségek) tartott órákat. 2007 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

 

Jelenlegi egyetemi kurzusok 

• Humán információtudomány
• Információmenedzsment
• Információépítészet, infografika
• Információs társadalom
• Szaktudományos könyvtáros

Korábbi egyetemi kurzusok

• Bevezetés a társadalmi informatikába
• Információs társadalom, információstratégiák
• Internet-gazdaság, Internet-politika
• Az információ társadalomelmélete

Az információs rendszerek kultúrtörténetéhez

• Médiaelmélet, médiatörténet, médiainformatika
• Világvallások és civilizációk
• Magyarország története a 20. században
• Fejezetek a politikai propaganda 20.sz.-i történetéből

Kezdeményezésére és szervezésében 2003 folyamán alakult meg az az immár 13, 2004 végére több mint 20, köztük határon túli felsőoktatási intézményt is magába foglaló innovatív hálózat, amely az információs társadalom oktatásának és kutatásának „horizontális” felsőoktatási rendszerét jelenti. Az ITOK (Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoportok) egyfajta intézményi garancia arra, hogy egészséges diverzitás fogja jellemezni az információs társadalom kutatását. Az OMIKK keretében sikerült megalapítania az Információs Társadalom Szakkönyvtárt (2003 november), amely az alakuló tudományterület fontos infrastrukturális pontja lesz.

Szakmai közélet

A Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke, az info-kommunikációs albizottság vezetője, az IFIP (International Federation of Information Processing) TC - 9 (Computers and Society) magyar képviselője. Az MTA Pedagógiai Bizottság „Számítógép és pedagógia” Albizottság alelnöke. A „Research on Information Society” konferenciasorozat elnökségének, az Internet-kutatók nemzetközi szervezetének (Association of Internet Researchers), a Polányi Társaságnak és a Magyar Szociológiai Társaságnak a tagja. Az Információs Társadalom c. negyedéves folyóirat főszerkesztője, az International Journal on Knowledge and Learning, a Médiafüzetek és az Egyenlítő c. folyóiratok szerkesztő bizottsági tagja. Szakmai elismerései: Kar Kiváló Oktatója (1998) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2003) „A magyar informatikáért” szakmai érem (2002).