Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából kiemelkedően magas színvonalú kutató, oktató és betegellátó tevékenysége elismeréseként Széchenyi-díjban részesült Prof. Dr. Kemény Lajos, az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

- A Széchenyi-díj méltatása szerint: „a bőr és a mikrobák közti kommunikációban központi szerepet játszó mechanizmusok feltárása, illetve a bőrbetegségek kezelésére szolgáló, új fényterápiás eljárások kidolgozása terén elért eredményei, valamint a bőrgyógyászat és a klinikai immunológia oktatásában végzett magas színvonalú munkája” elismeréseként részesült e rangos kitüntetésben. A kitüntetéshez természetesen mi is gratulálunk! Mitől függhet egy tudományos életpálya sikere?

- A Széchenyi-díj személyre szóló, de természetesen a klinikán dolgozó orvosok és biológusok sikeres munkájának együttes elismerését is jelenti, amelyben a hagyományok követésének kitüntetett szerep jut. Ennek része, hogy már egy jól működő bőrgyógyászati klinika irányítását vehettem át 2004-ben. Elődöm, Dr. Dobozy Attila professzor számos kutatási eredménye, és a betegellátás területén alkalmazott újítása mérföldkő volt a klinika életében. Jelentős volt a hatása, hogy a korábbi morfológiai helyett a funkcionális élettani szemléletet valósította meg a kutatásban. A szegedi bőrklinika már a nyolcvanas években is a hazai bőrgyógyászat legnagyobb tudományos fellegvárának számított. Úgy gondolom, hogy ezt a megtisztelő rangot és tradíciót sikerült továbbvinnünk. Ki kell emelnem a klinikán működő tudományos műhelyek, és a benne dolgozó kollégák kiváló munkájának jelentőségét. A HCEMM-ben (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine), valamint az Eötvös Lóránd Kutatóhálózathoz tartozó MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoportomban a tudományos határterületek mentén dolgozó orvosok, biokémikusok és matematikusok működnek együtt alapkutatásban. Az orvos kollégák klinikai orientált alapkutatásai sokszor nemzetközi hírnévre is méltó tudományos eredményekhez vezettek. A Széchenyi-díj ezen túlmenően természetesen a bőrgyógyász szakma nagyobb megbecsülését is segíti.

Korszerűbb terápiák – gyorsabb betegellátás

- Milyen főbb szempontok mentén alakult át az elmúlt évtizedekben a bőrgyógyászati ellátás?

- Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a járó- és a fekvőbeteg ellátás eloszlása. Míg régen egy adott betegséggel akár egy hónapig is bent feküdt a beteg a klinikán, mert naponta kezelést igényelt, addig ma már a járóbeteg ellátásban kapja meg a megfelelő terápiát. Egy pandémia nélküli, átlagos évben a klinikán közel 3000 fekvőbeteg kap kezelést, és 60-70 ezer páciens keresi fel az ambuláns ellátást. A 80-as években a szegedi klinika fekvőbetegeinek közel harmada krónikus, gyulladásos bőrbetegségekben, többnyire pikkelysömörben és súlyos ekcémában szenvedett. Mára mindkét betegség az ambuláns ellátás része lett. Olyan korszerű terápiák állnak már rendelkezésre, amikkel tablettás vagy injekciós formában tudunk nagyon sokat és gyorsan segíteni. Azt a pikkelysömör elleni gyógyszert például, amiből az első tudományos munkámat írtam, már nem is használjuk a klinikán. Ma már több, nagyon súlyos bőrallergiát látunk, és szemben a korábbi 2-3 hetes kezelési idővel, már 3-4 nap után haza tudjuk engedni a beteget. Ilyen szempontból nagyon felgyorsult a betegellátás, mindehhez az egészségügyi dolgozók száma nem változott. Emellett nagyon sok súlyos szeptikus bőrbeteget látunk el lágyrész fertőzésekkel, amiknek az ellátása nagy feladatot jelent, mert a bőr és a belgyógyászat határterületén mozgunk.

- A koronavírus járvány sem állította meg a Szegedi Tudományegyetem orvostudományi területeket érintő nagyobb beruházásait, amelyek közül többen érdekelt a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika. Melyek ezek?

- Az SZTE több milliárd forintos biobanki fejlesztése az élettudományi kutatásnak nyújt majd komoly hátteret. A világ egyik legkorszerűbb, robotizált tároló berendezésében több milliós nagyságrendben fogunk tudni úgy biológiai mintákat tárolni, hogy azok hosszú idő után is vizsgálhatók lesznek. Ezzel a magas színvonalú technológiával új lehetőségek nyílnak az orvostudomány számára. Ezen kívül heteken belül elkészül a klinika második emeletén a közel 250 millió forintból kialakított új GMP sejtterápiás laboratórium és klinikofarmakológiai fázis I-es vizsgáló. A transzlációs medicina központként működő klinikán a két egység, a kutató laboratórium és a betegellátás szimbiózisban működik egymással, így a kutatási eredmények közvetlenül és gyorsabban hasznosulnak a betegek kezelésében. A világon elsőként fogunk alkalmazni egyes sejtterápiákat, amelyek során bizonyos sejteket leveszünk a betegből, majd a módosított sejtet visszaépítjük a páciens szervezetébe. Ez az eljárás várhatóan nagyobb hatékonysággal gyógyít egyes betegségeket. Jelenleg elsősorban olyan regeneratív bőrbetegségekre fókuszálunk, mint a krónikus, nem gyógyuló sebek. A sejtterápia során zsírszövetből izolált őssejtekkel fogjuk a sebeket gyógyítani. Égési felületek fedésére is sejtterápiás eljárásokat fogunk kidolgozni. Távolabbi terveink között szerepel, hogy genetikai okokra visszavezethető egyes bőrbetegségekkel is foglalkozzunk. Olyanokkal például, mint amikor a bőr nem fejlődik megfelelően, és ezért már kisgyermek korban különféle sebek és fekélyek alakulnak ki. Ha a hiányzó gént biotechnológiai úton tudjuk pótolni, a páciensből levett sejtet módosítva visszajuttatjuk a betegbe, akkor várhatóan a korábban sebesedő bőrből egészséges, normál bőr lesz. Ilyen típusú sejtterápiás vizsgálatokra Európában csak egy-két laboratóriumban van lehetőség, ugyanis rendkívül speciális, szinte gyógyszergyártási körülményeket kell biztosítani hozzá.

HCEMM, a kiválóság-alapú molekuláris medicina kutató központ

A másik nagy projektünkben, a világ legjobb tíz, élettudománnyal foglalkozó kutatóintézetének egyikével, a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal (European Molecular Biology Laboratory /EMBL/) közösen elnyert nemzetközi pályázat részeként készülnek el a klinika harmadik emeletén a HCEMM laboratóriumok. A HCEMM kiválóság-alapú molekuláris medicina kutató központ, amely a Nemzeti Laboratórium Programjának tagja. Az intézet profilja a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának és gyógyításának kutatása. A HCEMM az EMBL első közép-európai partnerségi intézménye. A projektben jelenleg együttműködő intézetek az SZTE mellett a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, de a konzorcium várja külföldről is a kutatókat. Örömünkre szolgál, hogy az én kutatócsoportom mellett már egy másik műhely is elkezdte a munkát. A projektben egy nemzetközi testület dönt a kutatócsoportok támogatásáról, a Szegedi Tudományegyetem igen jelentős, évi 300 millió forintos támogatásban részesült.

- A közelmúltban zárult le a Szegedi Tudományegyetem 3D Központ kialakításának projektje. Hogyan tudják hasznosítani a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikára került nyomtatót?

- Elsősorban kutatási célokat szolgál az a biológiai sejtek és szövetek nyomtatására alkalmas 3D-s nyomtató, amit az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat (ECRIN) tagjaként a klinikánk megkapott. A berendezéssel különböző betegségeket fogunk modellezni. Egy gyulladásos bőrbetegség, mint például a pikkelysömör különböző sejtjeit elhelyezzük a 3D nyomtatóba, így laboratóriumi körülmények között tudjuk kialakítani magát a betegséget, és ennek megfelelően módosítjuk a megfelelő gyógyszeres terápiát.

- Hogyan látja az egyre komolyabb technológiai háttérrel működő bőrgyógyászat és a szegedi bőrgyógyászati klinika jövőjét?

- Az orvostudomány robbanásszerű fejlődésének vagyunk tanúi. A bőrgyógyászat területén elsősorban a sejtterápián alapuló eljárások fognak jelentős mértékben fejlődni. Ez azt jelenti, hogy a 3D szövetnyomtatással előzetes kísérletekből kialakuló új technikák, technológiák nagyon könnyen lesznek átültethetők a gyakorlatba. Például ha egy genetikai ok miatti hibás bőrhámban kijavítjuk a hibás gént, idő kérdése, hogy szövetnyomtatóval egy megfelelő nagyságú bőrt is tudjunk nyomtatni. Ebben már az új típusú sejtek is benne lehetnek, és ez akár rögtön ráépíthető lenne a betegre. Ez nyilván óriási előrelépés, ami nagyon sok további új lehetőséget is felvázol. El lehet képzelni azt is, hogy ezt a 3D-s szövetnyomtatást nem laboratóriumban, hanem rögtön a betegen végezzük el. Vagyis megfelelő hordozó felületen a betegre rétegezzük rá a szükséges sejteket. E téren nagyon nagy fejlődések várhatók a következő években. Más területeken már a biológiai alapú gyógyszerek alkalmazásával egyre több bőrbetegség tartós tünetmentességét tudjuk elérni. Az első ilyen betegségcsoport volt a pikkelysömör, de már az örökletes hajlamú, nagyon súlyos ekcéma kezelésére is egyre több ilyen gyógyszer áll rendelkezésre. Kutatásfejlesztési fázisban van több olyan biológiai természetű gyógyszer, ami például a nagyon súlyos foltos hajvesztésben szenvedő betegeken fog majd segíteni. A betegségek kialakulásának jobb megismerése egyértelműen az újabb és újabb terápiás lehetőségek bevezetését eredményezik. Ez azt jelenti, hogy egyre több betegen tudunk majd segíteni.

- Meglátása szerint a COVID19-pandémia hogyan befolyásolta az orvos- és gyógyszerésztudományi kutatások fejlődését? A vírus elleni védekezés a jövőben milyen mértékben fogja átalakítani az életünket?

- A mostani adatok alapján azt gondolom, hogy az időszakosan megismételt vakcinázás meg fogja oldani a védekezést. Azonban látnunk kell, hogy a koronavírustól eltérő, másfajta vírus variációk is jöhetnek, amikre jobban fel kell készülnünk. Ezt a mostani COVID19-pandémia egyértelműen igazolta. A világon mindenütt, beleértve Magyarországot is, erre figyelnek, nem véletlenül épül Debrecenben vakcinagyár. Ennek köszönhetően jövőre már az országban elég vakcina áll majd rendelkezésre. Emellett olyan nemzeti laboratóriumok kialakítása is folyamatban van, amelyek egy esetleges újabb világjárvány elleni hatékony védekezést biztosítják majd. Ez egy nagyon jó irány. A mostani vakcinagyártásról elmondható, hogy soha az életben nem volt ilyen gyors a gyógyszerfejlesztés. Az igaz, hogy az mRNS-alapú vakcinákon már több évtizede dolgoztak a kutatók, és eredetileg nem is koronavírus elleni védekezésre tervezték, azonban maga a technológia már meg volt. Az orvostudományban is óriási fejlődés zajlott a pandémia idején. A mostani rendkívüli helyzetben azonban mindannyian a COVID-os betegek megfelelő ellátására koncentrálunk, minden erőnket erre összpontosítjuk. Ez egy rendkívüli időszak.

SZTEinfo Lévay Gizella

Fotó: Bobkó Anna