Egy jó ötlet nem elég, a neheze csak utána jön – tudtuk meg február 10-én az SZTE Központi Épületében szervezett technológiai transzfer képzésen. A HCEMM Nonprofit Kft. meghívott vendégelőadója Dr. Lamm M. Gábor, az EMBLEM technológiai transzfer cég igazgatója volt – pozitív példákon keresztül tanított.
Hasznos információkkal látta el a Szegedi Tudományegyetem kutatóit a HCEMM Nonprofit Kft. által szervezett technológiai transzfer képzésen Pitó Enikő, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója. A Központi Épület 5-ös termében tartott előadásában felvázolta az SZTE technológia transzfer folyamatát, annak lépéseit és jelentőségét a kutatók, valamint az SZTE számára. Bemutatta a HCEMM Nonprofit Kft. szellemi tulajdonkezelése szabályzatának legfontosabb elemeit, melyek kialakításában az SZTE komoly szerepet vállalt. Kiemelte az iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének fontosságát, hiszen egy kiválósággal együtt járó kutatói teljesítmény és az ipar kapcsolatában ezek megléte alapfeltétel. Ezek nélkül nem valósítható meg a kutatói tudás további hasznosítása az ipari partnerek által. Kiemelkedő teljesítmény esetén biztosak lehetünk abban, hogy a versenytársak megpróbálják azt lemásolni.
Képgaléria a képzésről |
Ezért is kiemelten fontos a jó ötletet szabadalmaztatni. Ez a folyamat viszont sokszor bonyolultabb, és több energiát igényel, mint magának az ötletnek a kitalálása – tudtuk meg Dr. Lamm M. Gábortól, a képzés másik előadójától. Az EMBLEM igazgatója az Európai Molekulár Biológiai Laboratórium tulajdonában lévő technológiai transzfer cég pozitív példáit sorakoztatta fel a hallgatóság előtt.
20 éve végezzük kimagasló szinten a technológiai transzfert, a cég Európában a top 5 között szerepel – hallottuk Dr. Lamm M. Gábortól, aki elmondta: nem elég az innovatív ötlet, a szabadalmat is jól kell tudni megírni. A cél, hogy olyan mértékben kapja meg a kutató, amilyenre vágyik – ezt viszont nehéz elérni. Nem beszélve arról, mennyire nehéz megtalálni azt az innovatív partnert, ipari partner céget amelyik az ötletet aztán a piacra viszi és iparosítja. A folyamathoz tehát nem elég egy jó ötlet, az utána következő aktivitás sokkal nehezebb, mint az ötlet generálása – magyarázta az igazgató, aki az alapképzésen arról is beszélt a szegedi egyetem kutatóinak, mi az, hogy szabadalom, valamint mi kell ahhoz, hogy ezt be lehessen adni.
A képzést a HCEMM Nonprofit Kft. szervezte – A HCEMM projekt lényege, hogy mintegy 16 milliárd forintból alakítják ki a Molekuláris Medicina Kiválósági Központot (HCEMM- Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine) a Science Park Szeged területén. A HCEMM Nonprofit Kft. koordinálása alatt működő konzorcium – a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a European Molecular Biology Labolatory (EMBL) – célja egy olyan kiválósági központ létrehozása, amely 24-25 kutatócsoportot fogad be maximum 9 éves (5+4) időtartamra. A Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológia Kutatóközpont, valamint a Semmelweis Egyetem 16-19 kutatócsoportnak ad helyet, további 5-6 csoport pedig a HCEMM területén működhet. A nyertes munkacsoportok kiválasztása során a legfontosabb szempont a tudományos kiválóság. Az elsősorban immunológiai, gyulladásos, kardiovaszkuláris és anyagcsere betegségekkel, valamint genomikai és daganatos megbetegedésekkel foglalkozó kutatócsoportok a magas anyagi támogatás mellett a European Molecular Biology Labolatory partnerségi programjában is részt vehetnek.
SZTEinfo
Fotó: Bobkó Anna