- Közös kutatással térképezi fel a genetika és a Covid-19 lefolyásának súlyossága közötti összefüggéseket a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem kö­­zös kutatócsoportja. A Covid–19 HUNGEN projekt során azt szeretnék kideríteni, hogy genetikánk meghatározza-e azt, hogy lehet, észre sem vesszük, hogy elkaptuk a koronavírust, vagy csak enyhe tünetekkel esünk át a fertőzésen, avagy esetleg súlyos szövődmények alakulnak ki – magyarázta a vizsgálat célját Széll Márta molekuláris biológus. A Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem kö­­zös kutatási projektjének, a Covid–19 HUNGEN-nek a szakmai vezetője.

- Tavasz óta ezek az információk még inkább igazolást nyertek, súlyos szövődmények tekintetében elsősorban az idős korosztály veszélyeztetett, valamint a krónikus társbetegségekkel rendelkező embertársaink, ahol is az elhízottaknál még nagyobb az esély arra, hogy a fertőzést követően súlyos, esetleg fatális kimenetelű lesz a betegség lefolyása. Ugyanakkor már tavaszra is ismert volt az, hogy mindezen tényezők nélkül is, teljesen egészséges fiatal, társbetegségtől mentes, normál testalkatú betegek esetében is súlyos kimenetelű, esetleg halálos is lehet a betegség lefolyása. Ezek az adatok már tavasszal is kezdtek rendelkezésünkre állni, de sajnálatos módon ma már jó néhány magyarországi példa is van arra, hogy vannak olyan fiatal Covid-fertőzöttek, akiknél társbetegség és elhízottság nélkül is a betegség súlyos formája jelenik meg. És ez ütött igazából szöget a fejünkbe: feltételeztük, hogy kell, hogy legyenek olyan genetikailag megalapozott, úgynevezett predisponáló faktorok, amelyek ezeknél a fiatal, társbetegség nélküli Covid-fertőzötteknél hozzájárulnak a súlyos betegség lefolyás kialakulásához.

Gyorsan fény derült arra is, hogy hasonló gondolat nemcsak a szegedi kutatók fejében fogalmazódott meg, hanem a pécsi egyetem kutatói is ilyen irányú vonalon indultak el. Ezért a két egyetem kutatócsoportjai áprilisban összeállítottak egy olyan projekttervet, amelyben nagyon részletesen leírták azt, hogy milyen metódus, milyen beválogatás és kizárási kritériumok mellett fognak mintát gyűjteni 1000 Covid-fertőzött betegtől, és milyen módszerekkel dolgozzák fel azokat.

Covid-19 fertőzés gyanúja esetén garatkaparékból mintát vesznek, majd egy úgynevezett polimeráz láncreakciós (PCR) módszerrel igazolást nyer a fertőzés ténye. Az igazoltan Covid-19 fertőzöttektől a kutatók ezt követően még egyszer vesznek garatkaparék mintát annak érdekében, hogy a vírus teljes genomja meghatározásra kerüljön. A vírus izolált nukleinsavját elhelyezik a szegedi egyetem biobankjában – ez részét képezi a tanulmány során kialakított mintakollekciónak - a szekvencia meghatározását pedig a Pécsi Tudományegyetemen dr. Gyenesei Attila és kutatócsoportja végzi.

A garatkaparékon túl minden pácienstől vérvétel történik és a levett vérből háromfajta vizsgálatot végeznek el a kutatók. Az egyik vizsgálat során a vírus ellen termelt ellenanyag szintjét határozzák meg.

A Covid-19 járvány megfékezése érdekében világszerte, így Magyarországon is számos kutatás fut. Itthon elsősorban a tudományegyetemeken folyik nagyon sokfajta kutatás kisebb-nagyobb betegpopulációk bevonásával, a szegedi és pécsi tudósokból álló kutatócsoport azonban úgy gondolja: ez lesz a legátfogóbb, a legtöbb típusú adatot tartalmazó, és a további vizsgálatokra legnagyobb lehetőséget adó komplex mintagyűjtemény a Covid-fertőzöttek esetében.

Az egyedülálló kutatásban nagyon sok szakember vesz részt. A Szegedi Tudományegyetemen belül az Általános Orvostudományi Kar és a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számos szervezeti egysége dolgozik együtt a kutatásban. Elengedhetetlen a részvétele azoknak az egységeknek, amelyek a betegeket kezelik, mint a Belgyógyászati Klinika, illetve a súlyos betegek kezelését végző Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet a munkatársai – Dr. Hajdú Edit és Prof. Dr. Babik Barna vezetésével - vesznek részt az elmúlt hetek-hónapok egyeztetéseiben. Bevonták ezen egységek vezetői mellett az általuk delegált fiatal kollégákat is, valamint azokat a szervezeti egységeket is, ahol vírus-genomikai kutatások már évek, évtizedek óta folynak. Így például a Boldogkői Zsolt professzor által vezetett Orvosi Biológiai Intézet is részt vesz ebben a kutatásban, valamint azok az egységek is, ahol hosszú idő óta humángenetikai, genomikai kutatások illetve diagnosztikai tevékenység is folyik, így például a Gyermekgyógyászati Klinika genetikai laborja, és az Orvosi Genetikai Intézet. Kiemelkedő jelentőségű a Dr. Burián Katalin tanárnő által vezetett Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet részvétele is a projektben. Végezetül, de nem utolsó sorban a Dr. Bende Balázs által vezetett, az SZTE-n a klinikai vizsgálatokat koordináló csapatnak nagyon fontos szerepe volt az eddigi előkészítő munkákban, valamint a továbbiakban a mintagyűjtésben és a begyűlt adatok rögzítésében.

Széll Márta professzor asszony hozzátette: az egyetem számos egységéből több évtizedes tudományos háttérrel rendelkező senior kutatóknak a tapasztalata kell, hogy benne legyen ebben a projektben, ugyanakkor nagyon fontos bevonni a tehetséges fiatalokat is, akik nagyon sok fontos feladatot végeznek el a projektben. Például ők végzik a szekvencia analizáló munkákat.

Antal Éva Eső

Fotó: Bobkó Anna