(Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIC. törvény alapján)

1./ Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek - tekintet nélkül arra, hogy magyar állampolgár-e, vagy hogy rendelkezik-e érvényes biztosítással -, sürgõs szükség esetén joga van
· az életmentõ,
· a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelõzését biztosító ellátáshoz, valamint
· fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

A biztosítottnak joga van
· az egészségi állapota által indokolt,
· megfelelõ,
· folyamatosan hozzáférhetõ és
· megkülönböztetés nélküli
egészségügyi ellátáshoz.

A beteg szabadon megválaszthatja, hogy melyik kórházban veszi igénybe az ellátást (természetesen csak akkor, ha ezt egészségi állapota indokolja), és joga van arra is, hogy az ellátását végzõ orvost megválassza. Az orvosválasztás joga a kórházakban az intézet mûködési rendjének megfelelõen gyakorolható.

A betegnek joga van arra, hogy a kezelõorvos által megállapított kórismével, a javasolt terápiával, valamint a kórházból történõ tervezett elbocsátásával vagy máshova történõ beutalásával kapcsolatban kezdeményezze más orvos által történõ vizsgálatát, és kikérje annak véleményét.

2./ Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.

A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.

A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges idõre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

3./ A kapcsolattartás joga

A beteg kórházi elhelyezése során más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tarthat, látogatókat fogadhat.

A súlyos állapotú (aki önellátásra képtelen, vagy fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetõk meg, vagy lelki krízishelyzetben van) betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A 18 év alatti gyereknek joga van arra, hogy szülõje, törvényes képviselõje, illetõleg az általa vagy törvényes képviselõje által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A szülõ nõnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követõen pedig arra, hogy - amennyiben ezt az õ vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

A fenti jogokat a beteg
· a kórházban meglévõ feltételektõl függõen,
· betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és
· a betegellátás zavartalanságát biztosítva
gyakorolhatja.

Ennek részletes szabályait - a jogok tartalmának korlátozása nélkül - a kórház házirendje határozza meg.

4./ Az intézmény elhagyásának joga

A betegnek joga van a kórházat elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A távozási szándékot a kezelõorvosnak kell bejelenteni,

Ha a beteget a kórházból el akarják bocsátani, õt, illetõleg hozzátartozóját errõl elõzetesen tájékoztatni kell (lehetõség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelõzõen).

5./ A tájékoztatáshoz való jog

A betegnek joga van arra, hogy kezelõorvosától részletes tájékoztatást kapjon
· egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
· a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek eredményérõl,
· a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges elõnyeirõl és kockázatairól,
· a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett idõpontjairól,
· a szóbajöhetõ egyéb eljárásokról, módszerekrõl,
· az ellátás folyamatáról és várható kimenetelérõl,
· a további ellátásokról, valamint
· a javasolt életmódról.

A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követõen további kérdezésre.

A beteg a tájékoztatásáról lemondhat, és joga van kijelölni azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kell.

6./ Beleegyezés a gyógykezelésbe

Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megfelelõ tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Invazív beavatkozás (mûtét, infúzió, sugárkezelés) esetében a beleegyezés csak írásban érvényes.

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhetõ az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

Ha a beteg maga nem tud a kezelésbe beleegyezni (mert pl. eszméletlen, vagy zavart állapotú), és nem hatalmazott fel korábban senkit, hogy helyette a beleegyezés jogát gyakorolja, a kezelõorvosnak a beteg hozzátartozóit kell megkérdeznie arról, hogy beleegyeznek-e a kezelésbe. A hozzátartozók beleegyezését azonban csak az invazív beavatkozások elõtt kell beszerezni (pld. mûtét, minden altatással járó egyéb beavatkozás, citosztatikus kezelés, sugárkezelés stb.), és az általuk meghozott döntés nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát (így nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához, tehát a hozzátartozók egy fontos, a beteg további élete szempontjából jelentõs mûtét nem utasíthatnak vissza az eszméletlen beteg nevében).

Abban az esetben azonban, ha a hozzátartozók megkérdezése jelentõs késedelemmel járna, és ez veszélyeztetné a beteg állapotát, a kezelõorvos saját belátása szerint dönt, nem kell megkérdeznie a hozzátartozókat.

7./ A kezelés visszautasítása

A nagykorú, cselekvõképes beteget általában megilleti az a jog, hogy bármely ellátást visszautasítson. Olyan beavatkozást, amelyek elmaradása elõreláthatóan a beteg halálához vezet (un. életfenntartó vagy életmentõ beavatkozás, pld. mesterséges lélegeztetés, mesterséges táplálás megszüntetése) csak akkor lehet visszautasítani, ha a beteg olyan
· gyógyíthatatlan
· súlyos betegségben szenved,
· amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid idõn belül - megfelelõ egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és
· egy háromtagú orvosi bizottság (tagjai: a beteg kezelõorvosa, egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevõ -, a betegség jellegének megfelelõ szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos) a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá
· a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követõ 3. napon - két tanú elõtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát.

A nyilatkozat akkor érvényes, ha
· a beteg végig maga írja és aláírja, vagy
· más írja (pld. géppel), a beteg és még két tanu aláírja (a tanunak nem kell tudnia, hogy milyen nyilatkozatról van szó, csak a személyazonosságot tanusítja!), vagy
· közjegyzõ készíti el.

A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

8./ Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, és az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba (kórlap, lázlap, zárójelentés, vizsgálati leletek) betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni.

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevõ személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A titoktartási kötelezettség "örök", tehát nem ér véget sem a beteg ellátásának befejezésével.

A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségérõl, annak várható kimenetelérõl kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismerésébõl. Vannak azonban olyan esetek, amikor a beteg beleegyezése nélkül is köteles a kórház adatokat szolgáltatni (pl. bírósági, rendõrségi, ügyészségi, szakértõi megkeresésre, bizonyos fertõzõ betegségek esetén).

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgõs szükség és a veszélyeztetõ állapot esetén ez elkerülhetetlen.

9./ A beteg kötelezettségei

A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet.

A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetõvé teszi - köteles az ellátásában közremûködõ egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttmûködni, így tájékoztatni õket mindarról, amely fontos lehet a gyógykezelés szempontjából, a gyógykezelésével kapcsolatban tõlük kapott rendelkezéseket betartani, az egészségügyi intézmény házirendjét betartani.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

10./ A beteg jogainak érvényesítése

A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál (kórház, rendelõintézet vezetõje), illetve fenntartójánál (önkormányzat, országos intézetek esetében Egészségügyi Minisztérium) panaszt tenni.

Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményérõl a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni.

2000. január 1-je óta minden kórházban mûködik betegjogi képviselõ. A betegjogi képviselõ nem a kórház alkalmazottja, hanem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaté. Legfontosabb feladata az, hogy segítse a betegeket abban, hogy megfelelõen élni tudjanak jogaikkal, illetve, hogy szükség esetén panaszuk megfelelõ elintézést nyerjen. A betegjogi képviselõ a beteg egészségügyi dokumentációjába csak akkor nézhet bele, ha erre a beteg (írásban) meghatalmazta, és természetesen õt is köti a titoktartás.