Az „Egyetemalapítók” emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött, az „Egyetemalapító Báthory István” mellszobra előtti tisztelgéssel, illetve új egyetemtörténti emléktábla leleplezésével folytatódott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közös múltja és jeles évfordulói alkalmából szervezett, 2022. május 10-i programsorozat. Ünnepi konferencián mutatták be „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig 1872–1921” című monográfiát.
– Szegeden a kolozsváriak nem vendégek – jelentette ki köszöntőjében Prof. Dr. Zakar Péter. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese avató beszédében elmondta: Sárkányölő Szent György szobra közelében Kolozsvárott és Szegeden is hasonló tartalmú emléktábla hívja föl arra a figyelmet, hogy egyetemi rangú intézmény alapjait vetette meg az erdélyi fejedelem, Litvánia és Lengyelország királya.
AZ „ACADEMIA CLAUDIOPOLITANA”
– Nagyszabású oktatási koncepció részeként alapította meg Báthory István a kolozsvári jezsuita kollégiumot. A katolikus oktatás alapjait teremtette meg. Az emléktábla fölidézi, hol kezdődött annak a kapcsolatnak a története, amely erőt ad közös európai és közép-európai célokat megfogalmazni – hangsúlyozta az SZTE rektorhelyettese.
„Báthory István 1581. május 12-i alapítólevelével létrejött Kolozsváron, a Farkas utcában a jezsuita akadémia, amelyet mind a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, mind a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének tekint.” A magyar, román és angol nyelvű felirat kifejezi, hogy nemcsak a gyökerek közösek, hanem sajátos viszony is összefűzi a két intézmény múltját, jelenét és jövőjét.
A legújabb egyetemtörténeti emlékhelyet is együtt koszorúzták meg a rektorhelyettesek. A kolozsvári BBTE képviseletében Dr. Soós Anna egyetemi docens, oktatási rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője, illetve Dr. Markó Bálint egyetemi tanár, minőségbiztosítási ügyekkel is foglalkozó rektorhelyettes, továbbá a Szegedi Tudományegyetem vezetése nevében Prof. Dr. Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes helyezte el a tisztelet virágait.
A megemlékezés-sorozaton – többek között – részt vett Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE ÁJTK dékánja, illetve Prof. Dr. Gyenge Zoltán, az SZTE BTK dékánja is.
ÚJ FORRÁSOKON ALAPUL AZ EGYETEMTÖRTÉNETI KÖTET
Könyvbemutatóval egybekötött ünnepi konferencián, az SZTE központi épületében folytatták a közös múlt fölidézését az SZTE és a BBTE képviselői.
A „Fejezetek a Szegedi Tudományegyetem történetéből 1872-1921” című konferencia résztvevőit Prof. Dr. Zakar Péter köszöntötte. Így – többek között – Dr. Kozma Gábort, a Gál Ferenc Egyetem rektorát; Karol Biernackit, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár vezetőjét, Lengyelország tiszteletbeli konzulját; Szögi László egyetemtörténészt, valamint „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig 1872–1921” munkacímű kötet megjelent szerzőit, szerkesztőit.
– A lehető legszélesebb összefüggés rendszerben tárja föl a szegedi és a kolozsvári egyetem, valamint az intézmény és városa 1872-1921 közötti történetét – lapozott a vaskos, több mint 780 oldalas könyvbe a történész rektorhelyettes.
Az 1872-ben, az akkori Magyarország második tudományegyetemeként alapított intézmény 150 éves jubileumát is ünneplik 2022-ben Kolozsvárott – emlékeztetett köszöntőjében Dr. Soós Anna. A BBTE rektorhelyettese kifejezte örömét, hogy közös múltja föltárásával egyre közelebb kerül egymáshoz a két egyetem. E kapcsolatot kifejezi, hogy a 2022. május 10-i szegedi ünnepség május 12-én Kolozsvárott folytatódik, ahol ugyancsak emléktáblát avatnak az Academia Claudiopolitana tiszteletére.
– 150 év távlatából ablakot nyitunk a kolozsvári egyetemre. Amit a közös múltról szóló konferencián meglátunk, remélem, hogy a következő 150 év távlatából ránk tekintő utódaink számára is minőséget jelent majd – mondta.
„A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig 1872–1921” című könyvet Dr. habil. Marjanucz László történész, a kötet főszerkesztője mutatta be. Hangsúlyozta: hármas cél vezérelte az egyetemtörténeti kötet szerkesztőit.
– Monográfiát, vagyis egységes koncepció alapján szerkesztett kötetet, nem pedig tanulmányok laza egymásutánját tartja kezében az olvasó – hangsúlyozta a főszerkesztő. – Több éven át tartott a folyamat, mert fontos szempontnak tekintették a szerkesztők, hogy a hat erdélyi és tíz magyarországi egyetemtörténész közös alkotása legyen ez a könyv. A harmadik célt is elértük: a centenáriumi tanévben, de nem úgynevezett „ünnepi kiadványként” jelent meg a kötet. Tudományos többlete ugyanis az eddig fel nem dolgozott forrásokon alapuló, új hangsúlyokat teremtő egyetemtörténet.
A lektori feladatokat is vállaló Prof. Dr. Blazovich László, a kötet megszületéséért sokat dolgozó SZTE Egyetemtörténeti Bizottság leköszönő elnökének szerepét kiemelte a főszerkesztő.
FEJEZETRŐL FEJEZETRE
A szerzők maguk mutatták be röviden „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig 1872–1921” című könyv fejezeteit.
Az egyetem és Kolozsvár szimbiózisát az 1872-1919 közötti időszakban Dr. Toth Szilárd vázolta.
– A szellemisége ugyanaz ennek az intézménynek, mindegy, hogy jezsuita egyetemnek, vagy éppen József Attila Tudományegyetemnek, vagy Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek nevezik – hangsúlyozta előadásában Osváth Zsolt, aki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem diákegyesületeit és diákjóléti intézményeit mutatta be.
Az erdélyi Múzeum-Egyesület és a kolozsvári egyetem 1872 és 1920 közötti kapcsolatát Dr. Sipos Gábor ecsetelte.
– 300 ezer oldalnyi levéltári anyagot 350 ezer könyvtári oldalt fotóztunk le a különböző erdélyi intézményekben – mutatta a táblázatokat Vajda Tamás. Az SZTE Egyetemi levéltár vezetője szerint a 800 ezer oldalnyi dokumentummal az ország legkisebb levéltára az elmúlt évek legnagyobb gyűjtőprogramját hajtotta végre.
A 780 oldalas kötet fejezeteit 5-5 percben mutatták be a kerekasztal-beszélgetés résztvevőiként a szerzők: Mariska Zoltán, Gaal György, Vajda Tamás, Prof. Dr. Antal Tamás, Péter H. Mária, Prof. Dr. Hannus István, Wanek Ferenc, Prof. Dr. Erdei László, Dr. Sipos Gábor, Vincze Gábor.
BÁTHORY EMLÉKEZETE
A Báthory Emlékév zászlajának átadása adott új perspektívát az SZTE egyetemtörténeti konferenciájának.
A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület indította útnak az ezeréves lengyel-magyar barátságot jelképező zászló átadás-sorozatot. 2021-ben több évfordulót is ünnepeltek Báthory István (1533-1586) tisztelői: tavaly volt 450 éve, hogy erdélyi fejedelemnek választották, 445 esztendeje, hogy Lengyelország királyává koronázták és 440 éve alapított egyetemet Kolozsvárott. A jubileumok esztendejében az erdélyi BBTE vezetői, most az SZTE rektorhelyettese vette át a Báthory Emlékzászlót.
A magyar-lengyel történelmi barátság ápolásának elkötelezett híveként Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke bemutatta az „Erdélyi-Lengyel Emlékhelyek, Történetek" című kötetet.
Az egyetemtörténeti emlékkonferenciát Prof. Dr. Zakar Péter zárt le. Az elhangzott beszámolók összegzéseként kiemelte: ismereteinket gyarapítja és pontosítja „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig 1872–1921” című kötet. Így a most ünnepelt monográfia nem valaminek a lezárása, hanem a kezdete.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István
Korábban írtuk:
Centenáriumi programot jelentett be az SZTE rektora az egyetemalapítás 440. évfordulóján
Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE