Az SZTE centenáriumi tanévében különböző témájú emléksétákon is megismerheti a szegedi universitas történetét és jeles alakjait a 25. Őszi Kulturális Fesztivál közönsége.

Az „egyetem fura uráról”

Radnóti Miklós, a szegedi egyetem egykori hallgatója nyomában jártak, akik részt vettek az „Öt évet laktam városodban”… emléksétán. A Radnóti Miklós Szegeden tematikájú program a „Monostori András Idegenvezetések” (MAI) sorozatának is része. A MAI-programok közös jellemzője, hogy korabeli dokumentumok és versek bemutatásával, zenei betétekkel segítenek megteremteni az adott helyszín és a fölidézett kor hangulatát.

Radnótit két rövidke verse, az Arckép és a Pirul a naptól már az őszi bogyó című miatt perbe fogták – tudtuk meg Monostori András idegenvezetőtől. Két rendben is, szeméremsértés és a vallásgyalázás vádjával, alaptalanul állt bíróság előtt. A történet érdekessége, hogy az 1931 márciusában 500 példányban megjelent Újmódi pásztorok éneke című verskötete közül 400-at a rendőrség lefoglalt és megsemmisített.

Az egyetem „fura ura” Radnóti Miklóst is el akarta tanácsolni az egyetemről. De a József Attilával konfliktusba kerülő nyelvész professzor, Horger Antal nem követett el még egy „irodalomtörténeti baklövést”. Így Radnóti Miklós sikerrel szerezte meg a francia-magyar szakos tanári diplomát, majd a doktori címet is a szegedi egyetemen.

SZTE öregdiákról az SZTE egykori és mai hallgatói

Az „Öt évet laktam városodban”… emléksétán útvonala az alábbi helyszíneket érinti: Ady tér (SZTE TIK), SZTE BTK főépülete, Dóm tér, Zrínyi utca, Dugonics tér (SZTE központi épület), Kölcsey utca, Városháza, Jerney ház, Tisza part – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szobra.

Az SZTE két korábbi hallgatója, Péter Lea és Komjáti Ágnes, valamint Majoros Péter bebizonyították, hogy a jó versek, az igényes versmondás és az ének-gitár milyen remek kombinációt alkotnak egy irodalmi témájú, ráadásul az ugyancsak SZTE-alumnus idegenvezető, Monostori András által szervezett programon.

A centenáriumát ünneplő szegedi egyetem hallgatói közül többen is részt vettek a Radnóti emléksétán. Általánosan művelő tárgyként vette föl a „Bevezetés a Szegedi Tudományegyetembe” című kurzust Bordás Dániel. A tantárgy felelőse, Dr. Jancsák Csaba főiskolai docens javaslatára vett részt az őszi egyetemi fesztivál programján a gyulai középiskolából Szegedre érkező, elsőéves informatika szakos hallgató. Az egyetemista nagy érdeklődéssel követte helyszínről helyszínre és versről versre az egykori szegedi bölcsész, Radnóti szegedi életútját.

Képgaléria az emléksétáról

 A hely ihlette versek

Nemcsak anyagi helyzete miatt választott olcsó szegedi albérleteket Radnóti Miklós. A költő puritán életmódja miatt elegendő volt számára egy nyugodt szoba, egy mosdóval, asztallal és karosszékkel, dívánnyal. Sőt! Íróasztal nélkül is tudott alkotni: táblából eszkábált magának egy „asztalt”, amelyre gumival erősítette a kéziratpapírt. Így írta például 1932. május 5-én a Huszonharmadik évem című versét.

A Jerney ház aprócska és ablaktalan albérleti szobájában született a Kis kácsa fürdik című verse. Szeged emblematikus épületében olcsó, mert 25 pengőt kóstáló szobájában élt a költő 1930. szeptember 16-án, s ebben az időszakban, ebben a házban működött a leányiskola. A diáklányok éneke ihlette meg a költőt.

Ezt a történetet is leírta jegyzetfüzetébe Varró Anna. A nyugdíjas tanítónő rendszeresen részt vesz a MAI és az SZTE fesztivál programjain. A Szegedi Tudományegyetemről, egykori hallgatójáról. Az emlékséta végén elárulta: a Radnóti Miklós szegedi egyetemi éveiről most hallott érdekességeket továbbadja, mikor az unokáival megismétli a sétát.

SZTEinfo – Kovács–Jerney Ádám, Ú. I.

Fotók: K.J.Á

Korábban írtuk:

Radnóti Miklós emléksétára hív a költészet világnapja alkalmából az SZTE Alma Mater

Mérlegen Radnóti Miklós, a szegedi egyetemista 5 éve a költészet világnapja alkalmából