– Romsics Ignác történész témavezetésével írta meg „Summa cum laude” minősítésű PhD-értekezését. Az 5 levéltárból származó mintegy 2000 oldal dokumentum, a közel 300 tételnyi szakirodalom, a 10 elektronikus adatbázisból feldolgozott források sokaságát hasznosító, most elkészült 296 oldalas monográfia miben hozott újat az eddigi kutatásokhoz képest?

– Célunk az volt, hogy új, hiteles források felkutatásával, az eddigi kutatási eredményekre építve a közéleti tevékenységnek időrendben egymásra épülő, átfogó ívét rajzoljuk meg, a kevésbé ismert családi indíttatástól az amerikai emigrációba kényszerülésig.

– Több tanulmányban is foglalkozott Szent-Györgyivel, köztük kettőt a Magyar Tudományban is publikált, kiadta önéletrajzi értekezéseit is két nyelven. Milyen kérdések foglalkoztatták még?

– Értekezésünkben olyan kérdésekre kerestünk választ, hogy mi motiválhatta Szent-Györgyit a közszereplésre, tevékenysége során kik voltak számára a példaképek. Hogyan fogadta ezt a politikai vezető réteg a Horthy-korszakban, majd a szovjet megszállás idején? Hogyan viszonyult ő, természettudósként a politikához? Milyen konfliktusai voltak, meddig engedte őt politikailag érvényesülni a Horthy-korszak politikai elitje, majd 1945 után mekkora mozgásteret kapott a moszkovita politikusoktól? Miért döntött végül az emigráció mellett? Ezen kérdések megválaszolásában a levéltári források mellett természetesen támaszkodtam a rangos szegedi kutatási előzményekre is szinte minden tanulmányra vagy tanulmánykötetre, amelyek a témával összefügghettek.

– Szent-Györgyi Albertet mi indította politikai szereplésre?

– Két eredője volt Szent-Györgyi politikai érdeklődésének. Tudósként érdekelte a tudománypolitika és ebben az anyai, a Lenhossék ág törekvéseit követte. Anyai dédapja, Lenhossék Mihály Ignác már a XIX. században rektora volt a Pázmány Péter Tudományegyetemnek, anyai nagybátyja, Lenhossék Mihály pedig az MTA alelnöke volt az 1936-37-es évben. A tudománypolitikai érdeklődéssel párhuzamosan, apai ágon erős 48-as hagyományok is éltek a családban. Az anyai dédapa, Szent-Györgyi Imre, királyi személynökként hitelesítő aláírásával látta el az Erdélyt Magyarországgal egyesítő Unio-törvényt. Emiatt és mivel hat fia is rebellis lett, idő előtt és felére csökkentett nyugdíjjal eltávolították hivatalából…

– …A Szent-Györgyi Imréről készült festmény, G. F. Waldmüller alkotása, megtekinthető az SZTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalában…

– Igen, az ő feleségét, Kirchlechner Borbálát is láthatjuk egy másik festményen és a Szent-Györgyi család több tagját is. Tehát Szent-Györgyi Albert tevékenységében a tudományért és a hazáért folytatott politizálás összefonódott, hiszen az ő politizálásának legfőbb motivációja a természettudományos eredmények segítségével hazánk felzárkóztatása a fejlettebb nemzetek köré. Ebben a törekvésében elindítója és legkiválóbb partnere Klebelsberg Kuno kultuszminiszter volt, aki hazahívta őt Cambridge-ből úgy, hogy a legkitűnőbb körülményeket teremtette meg a munkájához. Itthon együtt küzdöttek a Rockefeller Alapítvány támogatásának elnyeréséért, amiből aztán sikerült az időközben felépült klinikákat korszerűen felszerelni és belőle Szent-Györgyi kutatásai is jó ideig támogatást kaptak. Szent-Györgyi először az ő oldalán kóstolt bele a közéleti tevékenységbe, ami egy életre szóló érdeklődést alakított ki benne. Tudós és miniszter kivételes kapcsolatának Klebelsberg halálával tragikus vége szakadt, de Szent-Györgyiben ott maradt a szándék, a törekvés, hogy hazája kultúrájáért, magasabb szinten is tenni akarjon. Az egész Horthy-korszakban nem kapott erre lehetőséget, hiába kereste az együttműködést a politikai elittel, például Bethlen István miniszterelnökkel is.

– Miért zárkóztak el Szent-Györgyitől a politikai elit képviselői?

– Mert nem egészen voltak tisztában kutatásainak jelentőségével. Ők általában humán érdeklődésű és hivatású emberek voltak, akiknek természettudományos érdeklődése elmaradt a kor természettudományi fejlettségének színvonalától. Mindez a korabeli oktatáspolitikának is volt köszönhető. Jól illusztrálja ezt a Szent-Györgyinek 1937 tavaszán átadott Corvin-koszorú sommás indoklása, amit „az élettudomány és a vegyészet terén szerzett kiváló érdemeiért” kapott Szent-Györgyi, holott ekkor már a C-vitaminra vonatkozó megállapításait a Népszövetség is elfogadta.

– Szent-Györgyi rektora lett 1940-41-ben a Szegeden újonnan alakult Horthy Miklós Tudományegyetemnek, ami nyilvánvalóan az akkori politikai elit jóváhagyásával történt. Akkor is folytatódott a szembenállás a kultuszminisztériummal?

– Sajnos ez a markáns ellentét a kultuszminiszter és a világhírű tudós között Szent-Györgyi rektori tevékenységét is beárnyékolta. Sőt, jóval korábban jelentkezett, hiszen Klebelsberg halála után azonnal – pénzügyi nehézségekre hivatkozva – veszélybe került a szegedi egyetem integritása. A felsőoktatási politikában centralizálásra törekvő kultuszminiszter, Hóman Bálint ugyanis Szegeden először a Jog- és Államtudományi majd az Orvostudományi Kar megszüntetését tervezte. Ennek köszönhetően a városvezetésnek és Szent-Györgyinek évekig, vállvetve kellett küzdeni a Ferenc József Tudományegyetem csonkítatlan fennmaradásáért. Munkánkban a különböző források egybevetésével lépésről lépésre nyomon tudtuk követni a tudós és kultuszminiszter konfliktusait.

– Tudna egy példát mondani erre?

– Hóman Bálint éppen azért, hogy Szent-Györgyit és a SzEI-t ellehetetlenítse, a törvényhozás segítségével magának, mint kultuszminiszternek minden egyetemi ifjúsági szervezet feletti főfelügyeleti jogot eszközölt ki. Ezzel a joggal élve a SzEI-t alapszabályzat módosításra kényszerítette, aminek következtében a szervezet nem vehetett fel zsidó származású hallgatókat a tagjai közé, holott korábban ezt megtehette. Ezzel a szegedi fiatalságot és a SzEI-t ─ Szent-Györgyi minden igyekezetével ellentétben ─ teljesen a szélsőjobboldali, kirekesztő gondolkodás irányába fordította. Nagyon izgalmas volt ezt a folyamatot a sok-sok forrás által pontosan felfejteni és ezzel szinte belátni a történelem kulisszái mögé.

– Dolgozatában külön fejezetben foglalkozik a Nobel-díj elnyerésével, részletesen felderítve azt az itthoni és külföldi kapcsolati hálót, ami Szent-Györgyit a díj odaítélésében segítette.

– Kiderül milyen fontos szerepe volt a szegedi egyetemnek és a szegedi munkatársaknak a Nobel-díjra való jelölésben! De az isztambuli misszió és annak következményei is teljesen más megvilágításba kerültek munkánkban. Az abból kibontakozó ellenállási tevékenység viszont még az előzőnél is színesebb képet mutat, hiszen fegyveres ellenállásról volt szó. Kevéssé ismert, hogy Szent-Györgyi szervezete, a SZESZ is részt vett volna a Horthy-féle kiugrási kísérletben, de egy árulás miatt nem léphetett időben akcióba. A német megszállás alatt Szent-Györgyi folyamatos kapcsolatban állt Horthy Miklóssal, találkozásaikat a bekövetkező események tükrében az adott helyen tárgyaltuk.

– Mi lett a helyzet 1945 után? Akkor Szent-Györgyi igen sok közéleti, politikai funkciót vállalt fel, együtt is működött a regnáló hatalommal.

– A szovjet megszállás, mint történelmi cezura, Szent-Györgyi számára is kezdetben valami reményteljes új korszak kezdetét jelentette. A szovjetek támogatásának köszönhetően vezető szerepet kapott a magyar tudománypolitikában, leginkább az akadémiai szférában. Itt végre szabad kezet kaphatott a természettudomány jelentőségének elismertetésében. Szovjet támogatással hozta létre szakadár Magyar Természettudományi Akadémiáját, amit Teleki Géza kultuszminiszter támogatásának köszönhetően sikeresen be is olvasztottak a Magyar Tudományos Akadémiába. Így sikerült elérnie azt, hogy a legmagasabb tudományos testületben a természettudományok egyenlő számú képviseletet kapjanak a társadalomtudományokkal.

– Szent-Györgyi kezdetben lelkesen dolgozott együtt a baloldali politikusokkal…

– …Mivel azt vélelmezte, hogy közös a céljuk az ország gazdaságának helyreállítása, kultúrájának felvirágoztatása. Látogatást tett a Szovjetunióban is, ahol megismerkedett a szovjet tudományos modellel, amelyben a természettudományok központi szerepet töltöttek be. Szerette volna ennek hazai adaptálását elérni azért, hogy ezzel is elősegítse hazánk tudományos felzárkózását a fejlettebb államokhoz. Tiszteletbeli elnöke lett a Magyar Szovjet Művelődési Társaságnak, hogy a kulturális közeledést segítse a két nép között. Beválasztották képviselőnek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe is, majd az 1945-ös választások után az ezt felváltó Nemzetgyűlésbe is. Parlamenti képviselőként számtalanszor szót emelt a tudomány magasabb volumenű finanszírozása és a hadi kiadások csökkentése érdekében. A koalíciós időszak kezdetén Budapesten, a Lenhossék ősök egyetemén taníthatott, szinte minden kutatási támogatási kérelme teljesült. Ez azonban leginkább a Szent-Györgyit támogató szovjetek iránti kötelező respektussal magyarázható. Munkánkban részletesen elemeztük a tudós elszigetelésének, hazai ellehetetlenítésének folyamatát, ami a saját életét megmentő emigrációval zárult. A Moszkvából hazatért kommunisták ugyanis nem a Nobel-díjas tudóssal együtt képzelték el a jövőt. Témavezetőnk, Romsics Ignác professzor úr ezt tartja az értekezés legtöbb új ismeretet nyújtó fejezetének.

– Kik támogatták önt a kutatásban?

– A kutatás útján engem Pál József professzor úr indított el. Az ő évfordulós előadását meghallgatva kaptam kedvet a témához. Végig támogatott és magas tudományos mércét állított elém. Hasonló köszönettel és hálával tartozom Marjanucz László tanár úrnak, akinek segítségével jutottam el a PhD-írás gondolatához. Ő biztatott arra, hogy merjek tudományos vitába bocsátkozni olyan történésszel is, mint Ungváry Krisztián. Később épp ez a sajtópolémia győzte meg Romsics professzor urat, hogy bizalmat adjon nekem és elvállalja a témavezetésemet. Szakmai irányításáért külön köszönettel tartozom. Természetesen a munkában mellettem álltak és segítettek a fiaim is, akik mellé én, mint az érettebb generáció képviselője, PhD tekintetben csak „becsatlakoztam” a sorba. Az értekezés a közeljövőben jeles történelmi sorozatban, könyv formátumban is meg fog jelenni, amiben még nagyon sok újdonságot és érdekességet olvashatunk Szent-Györgyi Albertről.

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

További információ:

Először jelent meg magyarul Szent-Györgyi Albert visszaemlékezése

Könyvbe foglalták a legendás tudós, Szent-Györgyi Albert önéletrajzi értekezéseit

Szegedi Egyetemi Tudástár 1. – Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége

Szent-Györgyi Albert visszaemlékezése életéről, munkájáról, koráról

„…Amikor bajban voltam, ő igaz barátnak bizonyult.” – Szent-györgyi Albert humanitárius tevékenysége

*

2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:

Míg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén

„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól

A mesék birodalmában Mórocz Károllyal, az SZTE alumnusával

Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete

Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig

Zelka, a fagyos Persephoné

Aszterión, a csillagközi vándor

A kolozsvári és szegedi gyökerű Neohelicon a legjobbnak értékelt folyóirat a Springer kiadványai között

„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor

Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban

Virtuális Könyvhét