Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A római birodalom területén számos kérdésben a végső döntés jogát az uralkodónak tartották fenn, ezenfelül az egyes városok sokszor különböző kérésekkel fordultak a császárhoz: adókedvezményeket kérhettek egy természeti csapás után vagy egyszerűen városuknak a császárral vagy a császár családjával/őseivel ápolt régi, jó kapcsolata alapján; anyagi támogatást vagy olcsóbb gabonát rossz termés esetén; de az is előfordult, hogy a város jogi státuszát szerették volna felcserélni egy magasabb presztízsűre. Az előadásomban azt mutatom be, hogy a fentiekhez hasonló ügyekben az egyes városok és tartományok hogyan tartották a kapcsolatot az uralkodóval, milyen ügyekben keresték fel a császárt és milyen ügyeket intézhettek helyi szinten esetleg a helytartó bevonásával, kiket küldtek követségbe az uralkodóhoz, és végül, hogy a császárok hogyan próbálták tehermentesíteni magukat, illetve a kancelláriát a követségek áradatának visszaszorításával.

1982-ben született Szegeden, 2007-ben végzett az SZTE Bölcsészettudományi Karán latin és ógörög, majd 2009-ben történelem szakon. PhD fokozatot 2013-ban szerzett. Fő kutatási területe a római kori városigazgatás és a görög historiográfia, azon belül is Diodóros munkássága. Ezekből a témákból számos tanulmánya és több önálló kötete jelent meg, legutóbb 2021-ben Nagy Sándor uralkodása. Diodóros Történeti könyvtárának 17. könyve c. munkája, a Városi vezető rétegek és közigazgatás a késő római kodifikációban c. kötete pedig megjelenés előtt áll. 2009 óta óraadóként, 2015 óta pedig főállású oktatóként tanít az SZTE BTK Ókortörténeti Tanszékén BA, MA, osztatlan tanári és PhD képzésben, jelenleg adjunktus és tanszékvezető-helyettes. Oktatási területe felöleli a görög-római ókor egészét, és nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra is.

Szakmai önéletrajz

Válogatott publikációk