Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Okosóra, okostelefon, okostévé, okosotthon, több oldalon keresztül sorolhatnánk azoknak az alkalmazásoknak, berendezéseknek a listáját, melyek meghatározzák a 21. század emberének életét. Ma az információ világát éljük. Szinte már nem találunk olyan tevékenységet, melybe ne szőtte volna be magát az informatika. Nincs az a gazdálkodási szektor, ahol ne alkalmaznák az automatizált rendszereket, melyek segítségével kiválthatók a humán munkaerőforrás számára monoton, fárasztó munkafolyamatok és gyakran a termelés is eredményesebbé válik. Az a robottechnológia, mely az autógyártás területén a legprecízebb munkát folytatja, a mezőgazdaságban a legnagyobb hozzáértést és odafigyelést igénylő szakmunkát, a tehenek fejését végzi. A gyümölcsösökben, a szüretelő robotok, a nehezen elérhető koronaszinteken dolgoznak, ezzel csökkentve a szedőmunkások terhelését. A mezőgazdaság régen elszakadt a hagyományos termelési formáktól, a növénytermesztésben használt munkagépek a legmodernebb kényelmi és technikai megoldásokkal vannak felszerelve. A drónok által készített légifelvételek elemzése segítségével lehetővé vált, hogy csak célzottan, minimális vegyi anyag felhasználása mellett végezzünk gyomírtást, tápanyagutánpótlást és egyéb kezeléseket. Az üvegházakat automatikus rendszerek irányítják, az öntözés tervszerűen, víztakarékosan történik. Az állattenyésztésben ugyancsak a legmodernebb technológiai megoldásokat alkalmazzuk. A tojótyúkok tartásánál automatikusan szabályozott világítási programok segítségével folyamatos termelést tudunk elérni. A nagyüzemi sertéstartásban ezer sertés ellátásához elegendő három-négy állatgondozó munkája, felügyelete. Egy modern szarvasmarha telepen a tehénről minden percben tudhatjuk, hogy az istálló mely pontján tartózkodik, adott napon mennyit lépett, mennyi a testhőmérséklete, a kérődzésének üteme, mennyi időt töltött evéssel, ivással, vagy pihenéssel. Ugyancsak a drónok és a hőkamera használata teszi lehetővé, hogy a vadgazdálkodásban az állatok zavarása nélkül legyünk képesek felbecsülni növénykultúrákban okozott vadkár mértékét.

Az előadás felöleli azoknak a lehetőségeknek a bemutatását, melyek segítségével a mezőgazdaság területén dolgozó szakemberek a jelenben válhatnak a jövő szakembereivé.

Előadónkról

Mikó Edit Orosházán született. Középiskolai tanulmányait a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta. 1997-ben agrármérnöki diplomát szerzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán. A Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán okleveles agrármérnökként végzett 2002-ben. Gyakorlati tapasztalatot 1993 és 2000 között szarvasmarha telepvezetőként szerzett.

2004-től a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának munkatársa. Doktori értekezését 2012-ben védte, 2017-ben habilitált. Az állattenyésztésen belül oktatott tárgyai közé tartoznak a Szarvasmarha tenyésztés magyar és angol nyelvű kurzusai. Az Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet munkatársaként közreműködik a diplomadolgozatok és tudományos diákköri dolgozatok konzultálásában. Férjezett, két gyermek édesanyja.

Szakmai önéletrajz

Válogatott publikációk