Az SZTE és Szeged Város Önkormányzata rendbe hozatta Szent-Györgyi Albert édesanyjának sírját. Az egyetem részéről Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes, Péter László irodalomtörténész, az SZTE professor emeritusa, Szeged város díszpolgára, Vajda Tamás, az SZTE Szaklevéltárának vezetője; valamint a várostól Ménesi Imre önkormányzati képviselő és Kerek Attila protokollfőnök helyezett el koszorút a síron.

A zseniális fiú édesanyja

– Megszoktuk, hogy a nagy kutatót ünnepeljük, akinek a nevére a világ minden részéről ma is Nobel-díjas tudósok érkeznek Szegedre, aki példaadóan kifejezi azt, milyen fontos az erkölcsi helytállás és a tudományos kutatás. Az viszont, hogy valakiből milyen ember lesz, a genetikai adottságai mellett attól a környezettől is függ, amiben a gyerekkorát töltötte – mondta el a sírnál Pál József. Kiemelte: nagy jelentősége van annak, hogy az anya milyen útmutatást ad a gyermeknek, milyen erkölcsi példát állít elé, és a nyelvét is az édesanyjától kapja. – Épp ezért mi mindannyian nagyon sokat köszönhetünk Lenhossék Jozefinnek, aki olyan módon nevelte fel zseniális fiát, hogy egyrészről minden lehetőséget biztosított számára a szakmai előmenetelhez, másrészt oly módon formálta személyiségét, hogy az erkölcsiség, a másik emberre való odafigyelés, az egész emberiség javáért való gondolkodás Szent-Györgyi számára a tudományos kutatás alkotóeleme legyen – összegzett a rektorhelyettes.

Az első út

Péter László emlékező beszédében felidézte, azt beszélték annak idején, hogy Szent-Györgyi Albert, mikor több mint negyedszázad után az amerikai emigrációból először jött haza a Szegedi Biológiai Központ avatására, 1973. október 11-én elsőként édesanyjának sírjához zarándokolt, innen pedig a Fogadalmi templom kriptájába, Klebelsberg Kunóhoz, a néhai vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki annak idején kinevezte őt a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezetőjévé. Ezt az utat egyszer már megtette 1937. október 29-én, miután előző este kapta Stockholmból az értesítést, hogy elnyerte az az évi orvosi Nobel-díjat.

A halál éve

Szent-Györgyi 1930. szeptember 20-án érkezett Szegedre, és foglalta el tanszékvezetői tisztjét a Kálvária tér 7. szám alatt, a mai Déri Miksa Ipari Szakközépiskola épületében berendezkedett tanszékén. Vele jött felesége, 12 éves kislánya és 60 éves édesanyja is. Lakást is itt kaptak, az, hogy a laboratórium és a lakás csak pár lépésre esett egymástól, szerepet játszott a szegedi paprikából kivont C-vitamin felfedezésében – hangsúlyozta Péter László. 1935-ben költözött csak az intézet a Dóm térre, a család pedig a Rudolf (ma Roosevelt) térre. Fini néni a költözést nem sokkal élte túl, a sírkeresztjén olvasható évszám tanúsága szerint 1936-ban elhunyt. A temetői nyilvántartásban július 22-i temetés szerepel.

– A genetikus Czeizel Endre kitűnő könyvének családfáján tévesen 1938. szerepel halála évéül. Ezúttal azonban ez a két év nagyon sokat jelent, mert 1937. volt a Nobel-díj esztendeje, így Lenhossék Jozefin nem érhette meg fia nemzetközi megdicsőülését – folytatta a professzor.

Apapótló nagybácsi

Péter László arról is beszélt, Szent-Györgyi sajátos ötvözetű alkatot örökölt. Apai ágon erdélyi eredetű gazdálkodó, jogászkodó família leszármazottja, anyai ágon pedig szlovák ősöktől eredő, természettudományi érdeklődésű, főként orvosi hivatást vállaló, átlagon felüli tehetségű, országosan is hírneves férfiak jellemezték a családot. Fini néni férje, Szent-Györgyi Miklós jogi képzettséget szerzett, de inkább gazdálkodott. A család szinte kettészakadt, a férj Kiskérpusztán, a feleség a főváros közepén lakott. A gyerekek a nyarat töltötték apjukkal, pesti életükben apjuk helyét a nagybácsi, Lenhossék Mihály pótolta, aki idegélettani kutatásaival a Lenhossék nevet világhírűvé tette. Neki szerepe volt abban, hogy Szent-Györgyi Albert érdeklődése a tudományos kutatás felé fordult.

Történelmi szerepben

A Lenhossékok zenei tehetséget is örököltek. Jozefin operaénekesi terveket dédelgetett magában, de az operaház egykori karmestere, Gustav Mahler eltanácsolta – nem biztos, hogy a hangja, inkább apró termete miatt – tudtuk meg Péter Lászlótól. Hozzátette: Czeizel szerint művelt és szép asszony volt Szent-Györgyi édesanyja. Neki jutott a történelmi szerep, hogy génjeiben közvetítse a Lenhossékok zsenialitását Albert fiának.

Arany Mihály

*

A Belvárosi temetőben, a Szegedi tudóspanteonban november 7-én (szerdán) 14 órától Tóth Tamás temetőkutató vezetésével tudománytörténeti sétát tehetnek az érdeklődők. A sétára előzetesen jelentkezni kell – november 7-én 12 óráig – az SZTE Kulturális Irodában (Dugonics tér 13., telefonszám: 06 62/544-045). A séta a temető főbejáratánál (Fonógyári út) lévő parkolóból indul. A Szegedi tudóspanteon tudománytörténeti sétája az SZTE Szent-Györgyi Emlékév programja.