A Tudományok Fájának emlékhelyét alakították ki a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ parkjában, a Bölcsészettudományi Kar közelében. A Szent-Györgyi Konferencia harmadik napján, március 24-én, az utolsó Nobel-ülés előadását követően öt Nobel-díjas tudós – Aaron Ciechanover, Peter C. Doherty, Bert Sakmann, Andrew V. Schelly, Eric Wieschaus – segített a kocsányos tölgy elültetésében- A díszfa helyét úgy jelölték ki, hogy évszázadokon át fejlődhessen, emléket állítva a kilenc Szegedre látogató Nobel-díjas és Szent-Györgyi Albert munkásságának – ezáltal a tudományoknak.

A nemzetközi tudományos kapcsolatok, és eredmények szimbólumaként említette a Tudományok Fáját Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntő szavaiban. Izbéki Ferenc, az SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika adjunktusa, a jelképekkel teli faültetés ötletgazdája ugyancsak a szegedi program tudományos összetartó erejét hangsúlyozta beszédében. Az SZTE nemzetközi kapcsolatok igazgatójaként Pálfi György egyetemi docens, a felsőoktatási intézmény nevében üdvözölte a résztvevőket, és köszönetet mondott az emlékhely kialakításáért a Füvészkert vezetőjének, Mihalik Erzsébetnek, akinek javaslata alapján kocsányos tölgyet ültettek. Novák István Ybl-díjas és Prima Primissima díjas építésznek, Fritz Mihály szobrásznak, valamint Szabó Géza ötvösmesternek pedig azért, mert terveik alapján készült ugyanis az emlékhely, rajta a tábla: középen a kör alakú dombormű Szent-Györgyi és a most Szegedre látogató 9 Nobel-díjas képével, és a felirattal: Szegedi Tudományegyetem – Universitas Scientiarum Segedinensis. A táblán azoknak a tudósoknak a nevével, akik Szegedet a Nobel-díjasok városává tették.

A Tudományok Fája elültetésében öt Nobel-díjas is segített: lapátot fogott, földet szórt a facsemetére, majd leleplezték és felavatták az emlékművet, amely a március 22-25. között a szegedi egyetemen rendezett Szent-Györgyi Konferencia esszenciája is.

Tudományok Fája ültetés, képgaléria

*

Az emlékfa ültetés régi hagyomány egy-egy kiemelkedő esemény alkalmából. A tölgyfa a nagyság, az erő, és – fájának keménysége révén – a halhatatlanság szimbóluma. A tölgy az antikvitásban a főistenség fája: például Zeusz dódónai ligetének tölgysusogását jóslatként értelmezték. Ugyanakkor a tölgy közvetítő szerepet tölt be ég és föld között: életfa, a kelták szerint pedig a világtengely fája. A néphit apotropaikus erőt tulajdonított levelének, parazsának, valamint hamujának. A tölgy az Ószövetségben az erő kifejezője, valamint a jósok fája; a kereszténységben az erős, szilárd hit megjelenítője. A hagyomány szerint Krisztus keresztje is tölgyfából készült. Fáját romolhatatlannak tartották, ezért az örök életet jelképezi. A tölgyfán elhelyezett Mária-kép számos zarándokhely kultikus központját jelöli ki.

Gyakori heraldikai elem is tölgy, amivel a hősiesség, a bátorság, a bajtársiasság jelképezhető. Megjelenik például II. Gyula pápa címerén, de az antik eredetű tölgymotívum kedvelt díszítőelem volt Mátyás király budai palotájában is. A király márványportréján a tölgykoszorú az uralkodói reprezentáció eleme.

Az európai költészetben hagyományos jelentései szerepelnek: ’hatalom’, ’hosszú élet’, ’erkölcsi tartás’. Így jelenik meg Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz I., valamint Hölderlin Tölgyfák című versében. Metastasio így ír róla A tölgy című művében:

„mindig biztosabb, szilárdabb lesz. […]

Lábait mélyebbre ereszti a földbe

S erőt szerez, mikor elveszti szépségét.”

Arany János A tölgyek alatt című versében a nyugalmat, a megpihenést, a gyermekkort jeleníti meg. Ady Ihar a tölgyek közt című költeményében pedig míg a juharfa: a magyarság, addig a tölgyek: az erős európai nemzetek.

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt