40 tudományos közlemény bizonyítja, termékeny együttműködés alakult ki 1980-ban az akkor már Nobel-díjas Andrew V. Schally és a szegedi orvosegyetem kórélettani intézetét vezető Telegdy Gyula között. A szegedi akadémikust kértük: jellemezze a Tisza-parti városban most először ellátogató Nobel-díjas tudós munkásságát. Andrew V. Schally (képünkön) egyike lesz azon Nobel-díjasoknak, akik megtisztelik jelenlétükkel a Szegedi Tudományegyetemen 2012. március 22-25. között Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díja átadásának 75. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciasorozatot.

Tudomány

– Az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért nyerte el 1977-ben a Nobel-díjat Andrew V. Schally – jellemzi egy mondattal az idén 86 éves, lengyel születésű tudós munkásságának egyik csúcsteljesítményét Telegdy Gyula akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Kórélettani Intézete professor emeritusa 1980 óta áll kapcsolatban a Nobel-díjas tudóssal.

Hárman kapták 1977-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat: Rosalyn Yallow, Roger Guillemin és Andrew V. Schally egymástól külön, de egy irányba mutatva. Rosalyn Yallow egy olyan technikát (radioimmunoassay - RIA) dolgozott ki, amellyel a vérben kis mennyiségben jelen levő fehérjetermészetű hormonok, többek között az inzulin szintje is megmérhető. Így pontosabban megismerhetővé vált az 1-es és a 2-es típusú diabetes mellitus kórlefolyása. Schally érdeme az agy peptidhormon termelésével kapcsolatos felfedezések, pontosabban a pajzsmirigy stimuláló, a petefészek működését szabályozó, a növekedési hormont gátló vegyület leírása.

– Velencében, egy konferencián találkoztunk először 1980-ban. Velence főterén, a templom lépcsőjén ülve és beszélgetve indult munkakapcsolatunk Schallyval. A már akkor is világhírű, rendkívül közvetlen tudós azóta is szívesen dolgozik magyarokkal. A csoportja által szintetizált vegyületekből többet vizsgáltuk, de újabb hármat nemrégiben küldtek nekünk – árulja el az akadémikus. Az eredendően rákkutatásra kifejlesztett Schally-féle peptidek idegrendszeri hatását tesztelik Szegeden. – E vegyületek között találtunk két olyat, amely bizonyos tumoros betegségeknél jó hatást mutat, de a szorongást és a depressziót is csökkenti. Így kétszeresen segíti a rákos beteg gyógyulását.

Széles kooperációban dolgozik Schally, több mint 2300 tudományos közlemény fűződik a nevéhez. Ezek központi témája az endokrinológia és a rák onkológiája. Alapvető módszere, hogy az általuk szintetizált vegyületeket először állatkísérleteknek vetik alá, majd olyan partnerekkel folytatják, akik mögött klinikai háttér is van.

„Együttműködésünk és barátságunk emlékére” – ajánlotta Andrew V. Schally saját portréját Telegdy Gyula akadémikusnak. Fotó: Schmidt Andrea

– Munkamániásnak is nevezhető Schally, hiszen a nyolcadik ikszen túl is ugyanolyan aktív, mint harminc éves korában volt. A mai napig azon dolgozik, hogy a hormonális hatások hogyan használhatók föl a rák terápiájában. Ezeket az anyagokat az alapkutatástól a klinikai úton át a gyógyszerfejlesztésig végigvezeti. Hatásos anyagokat talált – többek között a prosztata, a gyomor, a vastagbél, a hólyag, a tüdő, az agy, a vese, a máj rákos elváltozásaira, a melanómára, a rosszindulatú vérképző rendszerekre – sorolja Schally érdemeit Telegdy akadémikus. – Tulajdonképpen a daganatképződéssel és annak szóródásával kapcsolatos alapkutatásokban és ezek terápiás lehetőségeiben dolgoznak.

Az 1926. november 30-án az akkor lengyelországi Vilnóban született Schally Londonban kezdte endokrinológusi pályafutását, 1957-ben átment Montreálba, majd átkerült Houstonba a Baylor egyetemre, New Orleansban lett saját intézete. A hormonoknak a rákkutatással kapcsolatos vizsgálataira koncentrált. Folytatja azoknak a peptidszerű vegyületeknek a kifejlesztését, amelyeknek tumor ellenes hatása van. Munkásságát több mint harminc rangos díjjal ismerték el eddig, de teljesítménye alapján akár egy második Nobel-díjra is érdemes lehetne.

Kapcsolatok

Schally kutatóintézete és Szeged között egyre szorosabbá váló munkakapcsolatban több itteni kutató is részt vett. Többek között Vécsei László akadémikus, aki orvosi diplomája megszerzését követően, pályájának a Telegdy-féle kórélettani intézetben eltöltött időszakában részt vett a hormonok, így a szomatosztatin és a Nobel díjas Schally professzor által izolált új hipotalamikus peptidek központi idegrendszeri hatásainak vizsgálatában. Hasonlóképpen Fekete Mátyás és Kádár Tibor is. „New Orleans, LA, U.S.A., Dr. Andrew V. Schally Nobel-díjas kutatóintézete” – olvasható Zarándi Márta tudományos önéletrajzában: az SZTE Orvosi Vegytani Intézet professzora több alkalommal nyert ösztöndíjat, 9 évig dolgozott a Tulane Egyetemen (USA – New Orleans) a Nobel-díjas tudós közelében. Rajta kívül 3-4 szegedi tudós tevékenykedett Schally amerikai kutatóintézetében – jelenleg Jászberényi Miklós, az SZTE ÁOK Kórélettani Intézete adjunktusa vesz részt a közös munkában. Dolgozott a Schally-intézetben Klukovits Anna, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézete adjunktusa is. Mindezek után nem csoda, hogy díszdoktorává választotta a Szegedi Tudományegyetem Andrew V. Schally professzort. A három éve oda ítélt elismerést az idén márciusban Szegeden, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója rendezett, a konferenciánk alkalmából veszi át. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja.

Újszászi Ilona

Az összeállítás megjelent a Délmagyarországban, Délvilágban

További Nobel-díjasok:

Szent-Györgyi Albert

Robert Huber

Bert Sakmann

Eric Wieschaus

Peter C. Doherty

John E. Walker

Tim Hunt

Aaron Ciechanover

Ada E. Yonath