„Van remény arra, hogy a nemi arányok kiegyensúlyozottá váljanak a természettudományos életben” – mondta az Edupressnek Ada Yonath Nobel-díjas kutató, aki egyetlen Nobel-díjas nőként vesz részt a szegedi Szent-Györgyi Konferencián. Az izraeli születésű biokémikus egy rendkívül újszerű módszerrel, az elektormikroszkópos krisztallográfiával tárta fel a riboszómák szerkezetét.

Előadása után a világhírű kutató az Edupress kérdésére, miszerint mi annak az oka, hogy a nők alulreprezentáltak a természettudományos életben, azt válaszolta: valóban kevesebb nő lép természettudományos pályára, mely tendencia valószínűleg nem a támogatás hiánya miatt alakul ki, inkább csak nem kapnak elég bátorítást ahhoz, hogy ilyen karriert válasszanak.

„Véleményem szerint nem lenne érdemes erre vonatkozó kvótákat központilag bevezetni, inkább az egyéni érdeklődést kellene felkelteni, hogy a nők érezzék: a természettudományos munka jó móka, amit érdemes művelni. Amennyiben ezt a pályát a család sem ellenzi, akkor van remény arra, hogy a nemi arányok kiegyensúlyozottá váljanak a természettudományos életben” – magyarázta Ada Yonath.

A riboszómák szerkezetének és működésének mélyreható vizsgálatáért 2009-ben kapta meg a Nobel-díjat Ada Yonath. Az izraeli biokémikus a IV. Nobel-szekción tartott előadásában aktuális kutatási eredményeit ismertette. A riboszómák olyan általános sejtet felépítő „berendezések”, amelyek a genetikai kódot fehérjékké alakítják. Ada Yonathnak sikerült tisztáznia a riboszómákat célzó több mint húsz különböző antibiotikum hatásmechanizmusait, valamint megvilágította a gyógyszerek ellenálló és együttműködő képességét. Az izraeli kutató egy igen újszerű technikával, elektromikroszkópos krisztallográfiával tárta fel a riboszómák struktúráját.

Az antibiotikumokat érintő baktériumok ellenálló-képességéről ugyanúgy szó esett a kutatónő előadásában, mint azokról az utakról, amelyek lehetővé teszik a baktériumok védekezése elleni küzdelmet. Ada Yonath prezentációja zárásaként érdekességként elárulta: az unokája óvodájában is előadta a riboszómákkal kapcsolatos kutatási eredményeit.

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt