Erdei Anna Széchenyi-díjas sejtimmunológus, az MTA rendes tagja mutatta be a közönségnek Peter C. Doherty életpályáját. A tudós napjainkban mikrobiológiával és járványok kutatásával foglalkozik a Melbourne Egyetemen és a St. Jude Kutató Gyermekkórházban, az Egyesült Államokbeli Memphis-ben. „The continuing challenge of virus infections” címmel tartott prezentációjában a vírusos járványok terjedéséről beszélt a régmúlttól máig.

Bár az ember létezése óta kísérnek bennünket, csak 150 éve, a kutatási módszerek fejlődésével tudtunk meg többet a vírusokról. Mindenütt jelen vannak, például az óceánok felső rétegeiben is. Általában növényeket és baktériumokat fertőznek meg, ritkán jelentve közvetlen veszélyt az emberekre nézve. Ugyanakkor az influenza egyes típusai könnyen életben maradnak a vízben, sokféle vízi szárnyast, időről-időre vízi emlősöket is megfertőznek. A mutálódott vírusok alkalmanként „átugranak” emberekre is, megjósolhatatlan járványokat okozva, amelyek a modern légi közlekedéssel hihetetlen gyorsasággal terjednek el az egész világon. Az extrém fertőzőképességű, gyors terjedésű vírusok jelentik a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve. 2002-ben például a Sars vírus okozta megbetegedések keltettek riadalmat, mintegy 30 országban közel ezer áldozatot követelve.

Doherty szerint a legfontosabb az új vírusok felbukkanásakor a fertőzés átadásának megértése és a diagnosztizálás módszerének kifejlesztése. Azt mondta: növekvő problémát jelent, hogy a múlt század járványos betegségeit nem ismerő szülők nem akarják beoltatni gyermekeiket, bizonyos vírusok pedig egyszerűen nem elég elterjedtek ahhoz, hogy forrást szánjanak a megelőzéshez szükséges vakcina kifejlesztésére. Napjainkban az influenza az egyik legelterjedtebb vírus, változatai rendkívül gyorsan terjednek: akár egy-két hónap leforgása alatt új kontinensekre jutnak el. A tudós szerint fontos, hogy a tudományos dialógus foglalkozzon a kérdéskörrel, hogy milyen azonnali és hosszú távú lépéseket tehetünk az ilyen, kiemelten fertőző vírusok okozta világjárványok elterjedésének megakadályozására.

John E. Walker életútját és tudományos munkáját Varró András tudományos-innovációs rektorhelyettes mutatta be. Előadásában Walker képeken illusztrálta a mitokondrium ATP-termelő folyamatát. Hangsúlyozta: közvetlen kapcsolat van a sejtszervecske rendellenes működése és olyan betegségek között, mint a Parkinson, az Alzheimer vagy a Huntington kór, sőt szerepe van a rákos betegségek kialakulásában és magában az öregedésben is, ez teszi különösen fontossá a terület kutatását.

SZTEpress

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt