„Mindenhol!” Ez a válasz a „Hol van az egyetem Szegeden?” kérdésre. A részletesebb és történelembe ágyazott válasz előkészítésével foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) históriája föltárására vállalkozó testület, az Egyetemtörténeti Bizottság (ETB).

A szegedi campus születése történetének a feltárását is feladatának tartja az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság. A testület 2024. február 20-i műhelybeszélgetésébe bekapcsolódók egy csoportja: (balról jobbra) Blazovich László, Balia-Nagy Judit, Pál József, Dux László, Balogh Elemér. Fotó: Ú. I.

Ideiglenes és állandó

Az I. világháború politikai fordulatai közepette Kolozsvárról száműzött, 1921-ben Szegeden befogadott egyetem számos olyan épületben kapott helyet, amelyet a Tisza-parti városban korábban más célra húztak föl.

A Dugonics téri épület 1921 óta szolgálja a Szegedi Tudományegyetemet. Fotó: Archív képeslap

A reáliskolának épült, majd a királyi táblának átadott Dugonics téri épület lett és máig maradt a szegedi egyetem központja. 1921-ben itt rendezkedtek be az egyetemi hivatalok, itt kapott helyet a bölcsész- és a jogi kar, továbbá a matematikai intézet. Az ide költöztetett egyetemi könyvtár 50 személy befogadására alkalmas első olvasótermét 1924. április 10-én nyitották meg.

Az átengedett épületek egy részét röviden bemutatja az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról is elérhető, a centenárium éve, 2021 óta lapozgatható „Egyetem Szegeden” című digitális újság 1. száma, illetve hét ilyen épület elhelyezkedését térképen is ábrázoló melléklet – ajánlotta olvasmányként Balia-Nagy Judit építész. A Magyar Várostörténeti Atlasz projektben is közreműködő szakember az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság (ETB) 2024. február 20-i ülésén számot adott arról, hogy meddig jutott a szegedi campussal kapcsolatos kutatómunkájában.

– Érdekes, hogy a Főgimnázium épületében az első egyetemi tanévtől tíz éven át az universitas Természettudományi Kara működött. A patinás falak közé 1932-ben költözhetett vissza a Klauzál Gábor nevet fölvett gimnázium, amely 1950 óta Radnóti Miklós nevét viseli – tudtuk meg Dr. Klukovits Lajostól. Az SZTE Bolyai Intézet nyugalmazott címzetes egyetemi tanára a matematikusként gyűjtött emlékeit is beépítheti majd a „Szegedi Tudományegyetem és elődei története” könyv-sorozat harmadik kötete szerzőjeként.

A szegedi Főgimnázium épületét tíz éven át az egyetem Természettudomnyi Kara használhatta 

Kórházból klinika

A szegedi bábaképezde 140 éve kezdte meg működését a mai Juhász Gyula utcai épületben, ami 9 éven át a szegedi egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájaként fogadta a pácienseket.

– A felsőipariskola, a mai Déri Miksa szakközépiskola épületének egy részét a sebészeti és a belgyógyászati klinika foglalta el. A többi klinika és orvosi intézet a város különböző pontjaira került – emlékeztetett Dr. Dux László. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar professor emeritusa, a Gál Ferenc Egyetem rektora intézménytörténettel is foglalkozik. Az SZTE ETB tagjaként a „Szegedi Tudományegyetem és elődei története” könyv-sorozat harmadik kötetében az orvos- és gyógyszerészképzést érintő fejezetek elkészítésének a szervezője és részbeni szerzője.

Ideiglenes megoldást jelentettek a szegedi egyetem számára a várostól kapott épületek. Ám ezek közül több azóta is az egyetemet szolgálja. Például a mai Kossuth Lajos sugárúti úgynevezett Graef-féle épületben 1910-ben megnyílt Gyermekkórházat 1926-ig használta az egyetem. Ezt követően működött ott – többek között – a SZOTE óvodája, míg 2019-ben fel nem újította és oktatási épületté nem alakította az SZTE.

– Hasonlít egymásra küllemében is a mai szemészeti klinika régi szárnya és az újszegedi gyermekkórház. A traumakórház régi épületét a szemészeti klinika kapta meg, míg az újszegedi gyerekkórház a mai gyermekklinika része – sorolta Dr. Dux László, hogy a téglaborítású épületek díszítése mögé nézve miként tárul föl a szegedi egészségügyi ellátás egy évszázaddal ezelőtti állapota.

A szegedi Kálvin téri ipariskola épületében kezdhette meg működését több egyetemi klinika is. A szolgálati lakások egyikében Szent-Györgyi Albert élt a családjával a Dóm téri egyetemi épületegyüttes elkészültéig

Születőben a campus

Nyilvánvaló volt a kolozsvári magyar egyetem szegedi befogadásakor, hogy új klinikákra és oktatási épületekre is szükség lesz.

Somogyi Szilveszter polgármester

A város tanácsa már 1922-ben elhatározta egy új egyetemi városrész fölépítését. A lehetséges helyszínek között emlegették az újszegedi Tisza-partot, de a gedói városrészt, a Mars tér vagy a Rákóczi tér környékét is.

Száz éve ott tartott a szegedi campus születésének története, hogy – a Délmagyarország 1924. február 22-i tudósítása szerint – „Dr. Somogyi Szilveszter polgármester indítványára a város tanácsa elhatározta, hogy a központi egyetem céljaira átengedi a Kálvária-tér egyik részét. Egyúttal az építkezés lehetővé tételére felajánlotta a város ötszáz hold földjének évi jövedelmét, amelyet huszonöt éven keresztül az egyetem kapna meg.” Ezt a felajánlást hajlandó lett volna akár nyolcszáz hold föld évi jövedelmére felemelni a város, mert „eminens érdeke az, hogy” az egyetemi központ „felépüljön, mert akkor az egyetem céljaira átengedett épületeket vissza lehetne adni rendeltetésüknek”.

„Az egyetem jól érzi magát Szegeden” – nyilatkozta 1924. április 20-án Veszprémy Dezső. A rektor a Délmagyarország újságírója kérdéseire válaszolva kifejtette: a „külön egyetemi városrész” helyett „fontosabb és sürgősebb a külön orvoskari telep felépítése és az egyetemi klinikák külön épületekben való elhelyezése”.

– A szegedi polgármester sokat küzdött az egyetem megszerzéséért és megtartásáért. Az egyetemnek felajánlott és kiüríttetett több épületet, a meglévő kórházak mellé klinikák építését sürgette és támogatta, megszervezte az egyetemi tanárok lakhatását. Ezért is méltó arra Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, hogy szobrot kapjon Szegeden – javasolta Dr. Blazovich László, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusa, az SZTE ETB előző elnöke.

– Somogyi Szilveszterről halála után telepet neveztek el. A kortársak tudatában voltak annak, hogy az egyetem és a püspök ide hozatalával mit tett a polgármester ezért a városért. Gondoljunk csak bele – szólalt meg az SZTE ETB elnöke, Dr. Pál József –: Milyen és mi lenne Szeged az egyetem épületei, szellemi ereje, fiataljai és a Dóm tér, a Fogadalmi templom nélkül?!

A hely szellemisége

„Ezer holdat ajánl fel a város az egyetem állandósítására” – tudósított a Délmagyarország 1924. június 27-i számában. Arról is beszámolt, hogy Somogyi polgármester kifejtette: „A szegedi egyetemnek most nincs itt Szegeden a felszerelésén kívül semmije, még egy őrbódéja sem. Éppen ezért ezt az egyetemet lehet legkönnyebben megszüntetni, mert nagyon sok az ellensége. Biztositanunk kell tehát minden áron az egyetem állandó jellegét.”

Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hathatós támogatásának köszönhetően 1925 őszére a magyar állam költségvetési forrást tervezett a szegedi egyetem építkezéseire, helyszínnek a Templom tér (a mai Dóm tér) és környékét jelölték ki.

A gyermekklinika alapkövének 1926. október 5-i elhelyezésével elkezdődtek Szegeden az egyetemi célú építkezések.

– Árulkodik a szegedi klinikák architektúrája. A múlt század 20-as, 30-as éveinek fordulóján, nosztalgiából, felépítették a kolozsvári magyar egyetem akkor már harmincéves klinikasorát Szegeden – mondott véleményt Dr. Dux László professor emeritus.

A szegedi egyetemi klinikák küllemükben több ponton is emlékeztetnek a hasonló funkciójú kolozsvári épületegyüttesre

A szaktekintélynek számító építész, Korb Flóris Kolozsvárott már bevált terveire alapozva kezdték el építeni a szegedi Tisza-parti klinikasort.

– A szegedi egyetemi építkezés – eltérően a trianoni határokon belül maradt egyetemi városoktól – történelmi hangulatot áraszt. A Dóm téri épületegyüttes szellemiségének és üzenetének a kifejtéséhez az alapot az 1923-tól Szegeden élő Glattfelder Gyula püspök itteni prédikációi jelentik – hangsúlyozta a dokumentumokat vizsgáló történész, Dr. Horváth Gábor, a Gál Ferenc Egyetem főiskolai tanára.

A szegedi Dóm tér szimbolikájának a kifejtése lesz az egyik újdonsága az SZTE és elődei történetét feltáró könyv-sorozat harmadik részének – hangzott el az SZTE ETB műhelybeszélgetésén, melyen részt vett (balról jobbra) Pál József, Dux László, Balogh Elemér, Marjanucz László és Horváth Gábor is. Fotó: Ú. I.

Magyarország legnagyobb Trianon-emlékműve, a Dóm tér a szegedi felsőoktatás történetének a részét jelenti. Az épületegyüttes és a tér gazdag jelkép-rendszere is arra utal, hogy a szegedi egyetemi építkezések gondolatiságát kidolgozó és a megvalósítást mozgató személyiségek is remélték, hogy Trianon egyszer történelmi léptékkel meghaladott múlt lesz.

Oral history és digitalizálás

– Az ilyen és ehhez hasonló információk összegyűjtése azért fontos, mert ma még néhány, egyetem- és helytörténettel foglalkozó személy emlékezetében megvannak, de nincs írásos nyomuk. Márpedig amit nem írunk le, az elvész az intézménytörténet számára – hívta föl az oral history jelentőségére a figyelmet Dr. Blazovich László.

A fotókat és a visszaemlékezések írott formáját az SZTE ETB, a szóban elmesélt történeteket az SZTE-honlap „Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozat” aloldal újságírói és szerkesztői gyűjtik.

Az SZTE ETB tagjainak egy csoportja (balról jobbra): Erdei László az SZTE TTIK biológia intézetei, Janik Péter az agrárfelsőoktatás, Klukovits Lajos az SZTE TTIK matematika intézet történetéről ír a „Szegedi Tudományegyetem és elődei története” című monográfia-sorozat 3. részében. Fotó: Ú. I.

A monográfia-sorozattal párhuzamosan több egyetemi kar is készül a saját történelme kifejtésével. Például az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rendezvény-sorozatot szervez. Az SZTE Mezőgazdasági Kar történetének a feldolgozásával foglalkozó testület megalakult, ezzel a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatási Program elkezdődött – az SZTE ETB ülésén is megjelent – Dr. Jani Péter, az SZTE MGK dékáni hivatalvezető irányításával.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár képviseletében jelen lévő Laczkó Sándor (képünkön balról) és a bibliotéka segítségét kérte egy digitális egyetemtörténeti adatbázis létrehozására az SZTE ETB elnöke, Pál József. Fotó: Ú. I.

– A gyermekgyógyászati, a bőrgyógyászati, a sebészeti és a nőgyógyászati klinika korabeli terveit a vármegyei levéltár őrzi. Ezeket is érdemes lenne digitalizálni – hangsúlyozta Dr. Pál József professzor, az SZTE ETB elnöke a műhelybeszélgetés aktualitásait összegezve. – Digitalizálva – például az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján – elérhetővé tudjuk tenni az előtanulmányokat is, a nyomtatott egyetemtörténeti füzetek kiadására ugyanis nincs lehetőség.

Az SZTE ETB 2024. február 20-i ülésén az egyetemi épületekkel kapcsolatos kutatásokról és a legfontosabb szempontokról Blazovich László (balról) és Balia-Nagy Judit tartott összegzést. A gondolatébresztő műhelymunkát Pál József, az SZTE ETB elnöke vezette. Fotó: Ú. I.

Egy közös egyetemtörténeti téka vagy múzeum létrehozásának a lehetőségeiről szeretne tájékozódni Dr. Pál József. Az SZTE ETB elnöke szerint a mostani kutatások során feltárt, eddig ismeretlen anyaggal, az újabb Nobel-díjjal és sok más eredménnyel már elérkezett az ideje annak, hogy az emlékek – szakmai kritériumokat kielégítve, rendszerezve – a szegedi és a Szegedre látogató nagyközönség számára láthatóak legyenek valamilyen megfelelő méretű, nyilvános és központi helyen.

A tudomány helyeinek, az egyetemi épületek szellemiségének a kifejtése az egyetem történetének része, ezért szükséges, hogy bekerüljön a szegedi felsőoktatási intézmények históriáját feldolgozó monográfiába.

A szegedi egyetemi klinikasor sziluettje örökre megváltoztatta a szegedi Tisza-part látképét

– Minden régi egyetemnek megvan a szellemisége. Szegedé megfejtésre vár – hangsúlyozta Blazovits professzor. Ez a megközelítés lesz az egyik újdonsága „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története” főcímű könyv-sorozat harmadik, az 1921 és 1945 közötti időszakot feldolgozó kötetének. A monográfia eddig elkészült két része digitalizált formában elérhető az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumában, illetve itt az első és a második rész a „Szegedi Tudományegyetem és elődei története” című sorozatból. A harmadik kötet megjelentetését az első szegedi klinikai épület alapkőletételének centenáriumára, 2026 őszére tervezik.

Újszászi Ilona

Fotók: Archív, Ú. I.

A „100 éve történt” cikkek csokra elérhető itt, az SZTE-honlap „Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozat” aloldalán.