Hogyan nyerjük el a Nobel-díjat?

A „Csillagórák a tudományban – A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében” című, 2003-as kötetében Venetianer Pál adott „receptet”, válaszolt a kérdésre: „Hogyan nyerjük el a Nobel-díjat?" A szegedi akadémikus szerint 4 tényezőt együttes hatása szükséges a Nobel-díj elnyeréséhez. Kapcsolathálója szereplőinek az életútját elemezve azt tapasztalta, hogy a Nobel-díjasok közös jellemzője a „nagy munkaintenzitás” és „a kutatás fanatikus szeretete”. De a legrangosabb tudományos kitüntetés elnyeréséhez szükségesnek tűnik néhány jó – lehetőleg Nobel-díjas – mentor és a körülmények szerencsés alakulása is – olvastuk a Magyar Tudományban.

Személyes kapcsolatban állt és áll sok Nobel-díjas kutatóval Venetianer Pál akadémikus. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont legendás főigazgatója jól ismeri az SZTE Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert munkásságát.

Karikó Katalinra pedig még abból az időszakból emlékszik, amikor a Szegedi – akkori nevén József Attila – Tudományegyetem biológus szakos hallgatójának az oktatója volt, majd annak is tanúja lehetett, ahogy a doktori címét megszerző ifjú biokémikus első munkahelyén, az SZBK laborjaiban kutatóvá vált.

Ki lehet Nobel-díjas?

Aki a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom kiemelkedő művelője, valamint a békéért tevékenykedő személy remélheti, hogy konkrét teljesítményéért elnyeri egyszer a Nobel-díjat. 120 éve, 1901-ben adták át először a tudomány világának legrangosabb kitüntetését.

A svéd vegyész és feltaláló, Alfred Nobel 1895-ben alapította a díjat. A végrendelete szerinti 5 kategóriát 1968-ban egészítették ki a hatodikkal, a közgazdaságival.

Az orvosi és vegyészi doktorátussal rendelkező Szent-Györgyi Albert egyedül kapta meg a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben.

Karikó Katalint, az SZTE volt biológus szakos hallgatója és biokémikus doktora mint az mRNS-alapú vakcinát felfedezéseivel megalapozó tudós – kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az orvosi és a kémia kategóriában egyaránt esélyes lehet a 2021. évi Nobel-díjra.

Mit kell tudni a jelölés titkairól?

Szakmai szervezetek vezetőit, akadémikusokat, tudósokat kér föl a Svéd Királyi Akadémiához kötődő döntőbizottság arra, hogy Nobel-díjra jelöljék a látókörükbe tartozó kiválóságokat. A titoktartási kötelezettség jegyében a jelöléssel kapcsolatos minden dokumentumot zárolnak, azokat 50 évig még a téma kutathatói sem láthatják. Az aktuális javaslatokról és esélyekről persze suttognak, de a döntés kihirdetésének pillanatáig semmi sem biztos, bármi megtörténhet. A Nobel-díj történetében mindenre és minden ellenkezőjére akad példa, ha jelölés és a kitüntetés elnyerésének eseteit, típusait vesszük sorra.

Szent-Györgyi Albertet 1934 és 1937 között 9 magyar és 10 külföldi „kompetens személy” jelölte – tudhatjuk meg Marton János – Pap Kornélia: „Kihívások, küzdelmek, kalandok a tudományban és a társadalomban – Szent-Györgyi Albert Magyarországon" című kötetéből. A 180, az évi orvosi és fiziológiai díjra jelölt között volt Sigmund Freud és Korányi Sándor is. Az orvosi-élettani Nobel-díj mindenkori odaítélője a Karolinska Intézet professzori kara.

„Adjanak ennek a nőnek Nobel-díjat” – javasolta nyilvánosan Karikó Katalin elismerését 2020. december 26-i Twitter üzenetében a brit evolúcióbiológus, Richard Dawkins. Világszerte óriási, korábban nem látott mértékű a médiaérdeklődés az SZTE volt hallgatójának a személye, valamint a Pennsylvániai Egyetemhez és a BioNTech céghez kötődő munkássága iránt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szakma és a közvélemény is egyetért: a Karikó-Weissman kutatópáros az idei Nobel-díj favoritja.

Telefon vagy távirat?

A Nobel-díjak kihirdetésének időszaka október első hete. Egyenként jelentik be a kategóriák győzteseit. A sajtótájékoztató előtt fél órával telefonon értesítik a díjazottat arról, hogy övé a legújabb Nobel-aranyérem.

Szent-Györgyi amerikai életrajzírója, Ralp W. Moss úgy tudta, hogy „1937-re a C-vitamin felfedezéséből történelem lett, és már Albert is más problémákkal foglalkozott.” Az elsőségről szóló, „King professzorral folytatott vitája elcsendesedett, Ezért nagy meglepetés érte, amikor 1937. október 2-án előbb egy izgatott telefonhívást, majd röviddel utána egy táviratot kapott Stockholmból. Közölték vele, hogy a Királyi Karolinska Intézet Orvosi Fakultása abban az éven a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte oda.”

Az úgynevezett Nobel-hét első napján, hétfőn – 2021. október 4-én – az orvosi Nobel-díj egyik nyertese neveként remélhető, hogy „Karikó Katalin” hallható majd a Karolinska Intézet sajtótájékoztatóján. Kedden a fizikai Nobel-díjast nevezik meg. A hét harmadik napján, szerdán – 2021. október 6-án – a kémiai Nobel-díjról hirdetnek eredményt. (Ha hétfőn nem hangzik el Karikó Katalin neve, szerdán még díjazott lehet…) A csütörtök az irodalmi, a péntek a közgazdasági Nobel-díjról szóló híreké.

Hány részből áll a Nobel-díj?

A Nobel-díj aranyéremből, oklevélből és pénzjutalomból áll.

Az aranyérem 1980-ig mintegy 200 grammos, körülbelül 66 milliméter átmérőjű és 23 karátos aranyból készült.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának ékessége a 23 karátos aranyérem, amelynek átmérője: 64 milliméter, súlya: 206 gramm.

Újabban az érem újrahasznosított aranyból készül és 175 gramm a súlya, értéke körülbelül 10 ezer dollár.

A Nobel-oklevél egyedi. Szent-Györgyi „diplomája első oldalán a feltüntetett városnevek Szent-Györgyi pályafutásának egy-egy állomását jelzik. A dúsan termő paprikanövény arra utal, hogy ennek termésében fedezte fel nagy mennyiségben a C-vitamint. A második oldalon tömören összefoglalva az áll, hogy miért kapta a kitüntetést: „a biológiai égési folyamatokra vonatkozó felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre”. A diploma Jerk Werkmäster neves svéd festő, grafikus és iparművész keze munkája. Eredetijét Szent-Györgyi amerikai munkahelyének – Woods Hole Oceanographic Institute, Marine Biological Laboratory – könyvtára őrzi” – olvastuk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka repozitóriumában. Szent-Györgyi Nobel-oklevelének egyfajta másolata az SZTE Dóm téri épülete 8. számú lépcsőházában látható.

A Nobel-díjjal járó pénzjutalom összege kezdetben 150 ezer korona, 1981-től egymillió, majd hullámzó összegű volt. 2021-ben várhatóan tízmillió svéd korona lesz a pénzjutalom.

Milyen az SZTE-re „hazatért” Nobel-díj?

A Nobel-aranyérem előlapja minden érem esetében azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. A dombormű bal oldalán a díj alapítójának a neve: ALFR./ NOBEL; jobb oldalon születési és halálozási dátuma: NAT./ MDCCC/XXXIII/ OB. / MDCCC/XCVI. Alul bevésés: E. LINDBERG, ugyanis Erik Lindberg, svéd szobrász tervezte a három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet.

Az egyes kategóriában kiosztott érmek hátlapját különböző motívumok díszítik. Az élettani, illetve orvostudományi Nobel-érem hátoldalán két nőalak látható. Az egyik a gyógyítás géniuszát jelképező nőalak. A térdén egy könyvet tart, az egyik karjával egy nőalakot karol át, a másik kezében pedig egy csészében forrásból csorgó vizet fog föl, hogy azzal megitassa a szenvedőt, így nyújtson segítséget. Az érem alján az odaítélő testületre vonatkozó körirat: REG. UNIVERSITAS. MED. CHIR. CAROL. A folytatás idézet Vergilius Aeneiséből: INVENTAS VITAM IUVAT. EXCOLUISSE PER ARTES – „Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni”. Szent-Györgyi Albert Nobel-díján olvasható a neve: A. von SZENT-GYÖRGYI és a kitüntetés elnyerésének az esztendeje: MCMXXXVII.

„Ragyogó és finom kivitelezésű! De nem gondoltam, hogy ennyire megkapó és kicsi!” – mondta Szent-Györgyi Albert özvegye, amikor férje 1937-ben elnyert Nobel-aranyérmét először meglátta a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épületében berendezett Szent-Györgyi Emlékkiállításon. Az egyetemtörténeti tárlat legfőbb ékességének látványa nyújtotta élményt, az időutazás eufóriáját átélheti mindenki aki betér az SZTE centenáriumi tanéve nyitányát köszöntő tárlatra, amely három hónapon át várja a látogatókat.

Milyen volt és milyen lesz a december 10-i díjátadó?

Hagyományosan december 10-re, Alfred Nobel halálának napjára időzítik a díjkiosztó gálát. Az ehhez kötődő ünnepség-sorozatot is Nobel-hétnek nevezik.

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én vette át a Nobel-díjat V. Gusztáv svéd királytól a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen. Előtte és utána partikon szerepelt és egyetemi tantermekben tartott előadást – a zsúfolt Nobel-héten

2020-ban személyes részvétellel nem tarthatták meg a Nobel-díj átadó ünnepségét. 2021-ben is a díjazottak lakóhelyén adják át a kitüntetéseket – az új típusú koronavírus okozta világjárvány miatt.

A Nobel-díj – 84 éve és a jelenben is – hatalmas elismerés a kutatónak, de presztízst jelent a nevelő vagy munkahelyét adó egyetemnek, az egész nemzetnek.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Ú. I.

Illusztrációk: SZTE Klebelsberg Könyvtár,

internet

*

További érdekességek, információk az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján, a Szeged Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert című virtuális kiállítás „tablóin”.

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.