Pozsony és Prága, Berlin és Leiden, Groningen és Cambridge kutatóhelyeit már ismerte; a biológiai oxidáció, a sejtlégzés terén kapott eredményei miatt már nemzetközileg ismert volt Szent-Györgyi Albert, amikor Klebelsberg Kuno kultuszminiszter meghívta a szegedi egyetemre.

 

Először 1928 szeptemberében Klebelsberggel kettesben érkezett Szegedre Szent-Györgyi Albert. Megnézték az egyetemi építkezést, a neki szánt orvosi vegytani tanszéket az akkori Templom (ma Dóm) téren…

 

SZTE KÖZPONTI ÉPÜLET, REKTORI HIVATAL (Szeged, Dugonics tér 13.)

 

1872-ben adták át a főreáltanoda épületét. A Kolozsvárról száműzött magyar egyetem 1921-es befogadása óta a SZEGEDI UNIVERSITAS széképülete.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERT professzorként 1928. szeptember 29-én a „m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Tanácsának” rendkívüli ülésén, az egyetem központi épületében tette le a hivatali esküt.

Szabadegyetemi előadásokat – például 1931. február 5-én a biokémia alapjairól, 1933 februárjában „Az élet a kémikus szemével” címmel – tartott itt, a Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete fölkérésére.

1938. április 7-én a szegedi egyetem dísztermében avatták a természettudományi kar díszdoktorává.

Az 1940 és 1941. tanévben Szent-Györgyi az egyetem rektoraként is gyakran járt az épületben. Javaslatára itt kapott helyet 1940-1942 között a szegedi ifjúság általa létrehozott egységszervezete, a Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI), aminek tanárelnöke és pártfogója volt.

Az emigrációjából Magyarországra először hazatérő tudóst a Dugonics téri épület aulájában 1973. október 12-én avatták a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává. Este egyetemistákkal találkozott és beszélgetett a JATE Klubban.

 

EMLÉKEZETE: A Szegedi Tudományegyetem egykori rektora születésének 120. évfordulóján, 2013. szeptember 16-án az SZTE Rektori Hivatal Dugonics téri épülete előtt avatták fel Bíró Lajos szobrászművész alkotását, Szent-Györgyi Albert egész alakos köztéri szobrát. Azóta e jeles napra minden évben ünnepséggel emlékezik az SZTE közössége; Szent-Györgyi szobra a legnépszerűbb szelfizős pont…

 

*

 

KÁLVÁRIA TÉRI ISKOLAÉPÜLET (Szeged, Kálvária tér 7.)

 

1912-14-re készült el az Állami Fölső Ipariskolának szánt épület, de az I. világháború miatt hadikórháznak foglalták le. A Kolozsvárról menekült, 1921-ben Szegedre helyezett EGYETEM belgyógyászati és sebészeti klinikái és az orvosi kar néhány intézete kapott itt helyet.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERT a családjával – a feleségével, Demény Kornéliával, valamint 12 éves kislányukkal, az ifjabb Nellivel, továbbá 61 éves édesanyjával – az iskolaépületen belüli szolgálati lakásba költözött.

1930. szeptember 20-án foglalta el tanszékvezetői tisztét. Az egyetem új biokémiai osztályát – két nagy labort, egy irodahelyiséget és egy előadótermet – „a Kálvária téren, a felsőipar-iskola alagsorában” rendezte be.  

A korábban Amerikában mellékvese kéregből általa kinyert hexuronsavról itt derítette ki munkatársaival 1931-1932 telén, a híres tengerimalac teszt segítségével, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos. 1932 őszén itt fedezte fel a szegedi paprikában a vitaminforrást. Saját tervezésű paprikaprésével a világon először Szent-Györgyinek sikerült nagy mennyiségű C-vitamint előállítania.

 

EMLÉKEZETE: A szegedi Kálvária téri Déri Miksa középiskola 2012-ben csatlakozott az SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékév programjaihoz. Azóta minden évben megemlékeznek a Nobel-díjas tudósról. A Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei szervezete és a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub támogatásával korhű tárgyakkal és értékes dokumentumokkal gazdagított Szent-Györgyi Emlékszobát alakítottak ki az iskolában, amely „a C-vitamin szülőhelye”.

 

*

 

BELVÁROSI TEMETŐ (Szeged, Fonógyári út)

369 jeles személyiség adatait rögzíti a szegedi Belvárosi sírkertben a temetőkutató.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÉDESANYJA: Nagyrápolti Szentgyörgyi Miklósné Lenhossék Jozafin.

A baráti körben Fini néninek becézett, humán műveltségű, zenei tehetséggel megáldott asszony a fiával és annak családjával együtt költözött Szegedre. Tanúja volt a Kálvária téri labormunkának, az iskolai épület udvarán kialakított röplabda pálya „sporteseményeinek”. Ám az édesanya nem érte meg fiának szegedi, országos és nemzetközi sikerét, a Nobel-díj elnyerését, ugyanis 1936-ban elhunyt, július 22-én tartották temetési szertartását…

Édesanyja sírját meglátogatta Szent-Györgyi Albert akkor is,. amikor emigrációja után először látogatott Szegedre…

 

EMLÉKEZETE: 2015 óta minden évben a Déri középiskola diákjai gondozzák Szentgyörgyiné sírját. A Szegedi Tudományegyetem 2017-ben további 25 évre megváltotta a Szegedi Belvárosi Temető V-ös tábla 7. sorában az 520. számú sírhelyet, ahol az SZTE Nobel-díjas rektorának, Szent-Györgyi Albertnek az édesanyja nyugszik.

 

*

 

SZTE ÁOK ORVOSI VEGYTANI INTÉZET, SZTE TTIK KÉMIAI INTÉZET (Szeged, Dóm tér 7-8.)

 

1929-32 között húzták föl a Fogadalmi templom körüli épületegyüttest.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERT 1935-től végezte az egykori Templom, ma Dóm tér 7-8. szám alatti laboratóriumokban a biológiai oxidációval és a vitaminokkal kapcsolatos kutatásait.

A lépcsőház különleges díszei Ohmann Bélának a középkori alkimisták 4 típusát bemutató kerámia domborművei.

A neves kutató a ma Szent-Györgyi Teremnek nevezett előadóban tartotta kurzusait. Itt fogadta 1937 őszén, a Nobel-díj elnyerése után diákjai, kollegái, valamint az egyetemi tanács tagjainak gratulációit és a sajtó képviselőit.

Az itteni laboratóriumban kezdődtek a később szintén világhírűvé vált izomműködéssel kapcsolatos kutatásai.

 

EMLÉKEZETE: Immár Szent-Györgyi Nobel-oklevele másolta díszíti az intézmény lépcsőházát.

A szegedi Nemzeti Pantheonban a „Szent-Györgyi Albert, Szeged Nobel-díjas tudósa” feliratú mellszobrot, Kalmár Márton alkotását 1987. december 11-én avatták föl. Ezen az ünnepség-sorozaton vette fel Szent-Györgyi Albert nevét az akkor önálló felsőoktatási intézményként működő Szegedi Orvostudományi Egyetem.

Munkássága a biológiai oxidáció tanulmányozásában mérföldkövet jelent a kémia történetében, tanúsítja ezt az a kétnyelvű bronztábla is, amelyet 2002-ben helyeztek el egykori munkahelyeinek bejárata mellett.

 

*

 

FOGADALMI TEMPLOM (Szeged, Dóm tér 15.)

1913-1930 között épült föl a szegedi Fogadalmi templom.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERT a Nobel-díj elnyeréséről értesülve másnap, 1937. október 29-én reggel elsőként a Fogadalmi templom altemplomába, Klebelsberg Kunó sírjához zarándokolt el, hogy hálát adjon, tisztlegjen a kultuszminiszer emléke előtt, aki Szegedre hívta és támogatta a kutatómunkájában.

Emigrációjából először haza térve, 1973 októberi szegedi látogatásán is alkalmat talált Szent-Györgyi Albert, hogy tisztelegjen Klebelsberg sírjánál, a szegedi Dóm altemplomában.

 

*

 

LAKÓHÁZ (Szeged, Roosevelt tér 14.)

 

1935-1940 között a Dóm téri munkahelyére dolgozni és nyaranta a Tiszára úszni, evezni a Rudolf téri lakóház első emeleti, erkélyes lakásáról indult, s itteni otthonába tért haza.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERT itt kapta meg a táviratot Stockholmból 1937. október 28-án, hogy neki ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat. Még aznap este rögtönzött szerenád ünnepelte a professzort, aki az erkélyre lépve köszönte meg a köszöntést…

 

EMLÉKEZETE: Az épület neves egykori lakójára emléktábla hívja fel a figyelmet.

 

*

 

VILLA (Újszeged, Szent-Györgyi Albert utca 38.)

1940-től 1945-ig élt az újszegedi villában második feleségével, Borbíró Mártával. Szent-Györgyi innen járt az egyetem rektori hivatalba és a Dóm téri laboratóriumába. A Nobel-díjas szegedi kutató szabadidejében a ligetbeli teniszpályán sportolt, de színházba és társaságba is szívesen járt.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERTET Szeged város törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésén, 1937. december 1-jén választotta díszpolgárrá.

Házat ígért a város a Nobel-díj elnyerésével világhíressé lett díszpolgárának, hogy így is Szegedhez kösse. Ám az ajándék ígéret maradt, mert az anyagi gondokkal küzdő Szeged terve megvalósításához nem nyerte el Hóman Bálint kultuszminiszter támogatását.

Végül Szent-Györgyi a saját költségén, a Nobel-díjjal járó pénzből vásárolt házat Újszegeden a Bethlen utca 20. szám (később Gyapjas Pál utca 38.) alatt.

 

EMLÉKEZETE: Az egykori Szent-Györgyi villa civil kezdeményezésre helyi védettséget kapott. Ott az Artisjus szerzői jogvédő iroda működik

 

*

 

SZEGEDI BIOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT (Szeged, Temesvári krt. 62.)

 

1973-ban, az MTA Szegedi Biológiai Központ alapításakor modern, multidiszciplináris kutatási platform kialakítása volt a cél.

 

SZENT-GYÖRGYI ALBERT amerikai emigrációjából először 1973 októberében, a magyar kormány vendégeként tért vissza Magyarországra.

„A Szegedi Biológiai Központ hivatalos születésnapja 1973. október 11., az ünnepélyes avatás dátuma. Az intézmény szellemi atyja, az MTA akkori alelnöke, az első főigazgató, a Biokémiai Intézet vezetője Straub F. Brunó akadémikus fogadta a jókívánságokat, köztük a tanítómesterét, a hajdani szegedi kutatóét, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertét is.”

Az SZBK-ban 1973. október 12-én beszédet tartott az alkalmazott tudományokról, és a tudományról mint művészettel egyenértékű tevékenységről. Szent-Györgyi megállapította: „a tudomány soha nem lehet öncélú, mindig a népet kell szolgálnia.”

 

*

 

SZTE SZENT-GYÖRGYI EMLÉKSZOBA (Szeged, Tisza Lajos krt. 109.)

 

1911-én épült föl Márer-ház. Menet közben változtatták meg az épület eredetileg paprikamalomnak tervezett funkcióját. A villában a háború idején óvóhely, 1950-51-ben szövetkezeti cipészműhely működött, majd a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem nyomdája és könyvtára, 2000-től az SZTE ÁOK dékáni hivatala működik itt.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT a szegedi egyetem orvosi karának dékáni, a Szegedi Tudományegyetem rektori, a ma már a nevét viselő szegedi Rotary Klub elnöki tisztét is betöltötte.

EMLÉKEZETE:

Az emeleti előtérben rendezték el a Szent-Györgyi emlékérmek tárlatát. Az SZTE ÁOK dékáni szoba falára kerültek a Szent-Györgyi Albert felmenőit ábrázoló festmények, illetve Vinkler László: Szent-Györgyi portréja.

2008-ban a város, az egyetem és a kar állandó kiállítóhelyként emlékszobát létesített az SZTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalának otthont adó műemlék épület földszintjén. Az SZTE Szent-Györgyi Emlékszobában megtekinthető – többek között – a körülbelül 200 gramm súlyú arany Nobel-érem másolata, amelynek eredetijét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi; továbbá az életével, munkásságával kapcsolatos dokumentáció.

Az SZTE Szent-Györgyi emlékszoba munkanapokon látogatható. Bejelentkezés az SZTE ÁOK Dékáni Hivatalban a +36-62-545-016 telefonszámon.

 

*

 

MTA SZAB SZÉKHÁZ (Szeged, Somogyi u. 7.)

 

1868-ban nyílt meg a szegedi Palánkban 52 szobával és földszinti kávéházzal a Wagner Szálló. A tulajdonosok változtak, majd 1921-ben a funkció is… 1960-ban vette át az MTA az életveszélyesnek nyilvánított régi Hungária szálló épületét.

 

Az egyetemi várossá lett Szeged az állami Magyar Királyi Főgimnázium épületét átadta a természettudományok művelőinek. A mai Tisza Lajos krt. 6-8. száma alatti épületből a középiskolát a Hungária szállodába költöztették.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT szegedi időszakában a volt Hungária szálló épületében gimnazisták tanultak…

 

EMLÉKEZETE: Nobel-díja odaítélésnek 75. évfordulója alkalmából mellszobrot kapott Szent-Györgyi Albert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában. A 2012. november 29-i avató ünnepségen az alkotó, Kligl Sándor szobrászművész elmondta: a SZAB-székház első emeletén elhelyezett szobra a harmadik Szent-Györgyi Albertről készült, a nagyközönség által látható portréja. Korábban Szolnokon és Lakiteleken helyezték el Szent-Györgyiről készült alkotását.

 

 

SZTEinfo – Összeállította Újszászi Ilona

Archív fotók: internet, SZTE Klebelsberg Könyvtár;

Fotók: Sahin-Tóth István, Ú. I.

Montázs: Gór-Nagy Gábor

 

Korábban írtuk:

 

Szent-Györgyi Albert helyei az MR1-en

 

Szent-Györgyi Albert helyei az MR1-en: a C-vitamin szülőhelye

 

Emlékséta