61 iskola 285 diákja és 66 tanára vett részt a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok XI. Találkozóján. A 2018. március 21-23. közötti rendezvény-sorozatra hivatalos 10. osztályos középiskolások számára a legnagyobb élményt a laboratóriumi gyakorlatok mellett az jelentette, hogy találkozhattak a Nobel-díjas Bert Sakmann-nal, a program mögötti Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány képzési igazgatójával és az Agy-díjas Buzsáki György is beavatást tartott a tudomány világába.

Mit kínál a Szegedi Tudós Akadémia?

– Kialakultak főbb elemei, beért a Szegedi Tudós Akadémia programja. A tavaszi rendezvény célja, hogy a 10. osztályos gimnazisták közül összegyűjtsük a legtehetségesebbeket. Arra törekszünk, hogy mielőbb kiderüljön: közülük kik azok, akik 11. és 12. osztályos korukban bekapcsolódhatnak az e korosztály számára indított kétlépcsős programba. Az őszi rendezvényünk a 12. osztályosok számára kínál lehetőségeket arra, hogy a szegedi egyetemi laboratóriumokban bekukkantva elkezdhessék a kutatómunkát. Ezek közül a fiatalok közül kerülnek ki azok az egyetemisták, akik beköltözhetnek a „Bartók művházként” ismert szegedi épületből kialakított kollégiumba. Tehát struktúrálódik az SZTA – fogalmazott kérdésünkre válaszolva dr. Hegyi Péter professzor, a nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló tehetséggondozási forma ötletgazdája. A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány titkáraként ő a motorja e civil szervezet és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében fejlődő Szegedi Tudós Akadémiának (SZTA).

Milyen típusú kísérletekre biztosít lehetőséget az SZTA? Erről szerezhettek élményközpontú benyomásokat a 2018. március 21-23. közötti programon résztvevő 10. osztályos középiskolások. A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium laboratóriumaiban kísérletezhettek a diákok. Az SZTA meghívására az ország minden csücskéből ide sereglő tehetségek például a vásárhelyi laborban sertésszívet boncolhattak, megnézhették az üregrendszerét, míg a szegedi középiskola műszereivel molekuláris biológiai gyakorlatot végezhettek.

– A technika legújabb elemeit is bevonjuk a diákokkal végzett munkába. Például a feltett kérdésekre „okostelefonjuk” segítségével szavazhattak. Tehát az interaktív lehetőségek teljes tárházát mozgósítjuk, hogy minél intenzívebb munka jellemezze a két és fél napos szegedi programot – magyarázta Hegyi Péter professzor. – Úgy tűnik, ez nagyon vonzó a diákok számára.

Az SZTA őszi programjának hagyománya, hogy abba bekapcsolódhatnak a Szegedi Tudományegyetem 2012-ben indított és sokoldalúsága miatt is népszerű Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny résztvevői. Igaz, kicsit más a két rendezvény célcsoportja. A Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyre a 10-12. osztályos és biológiából, kémiából, fizikából, valamint közismereti tárgyakból legfelkészültebb diákok érkeznek, míg az SZTA őszi rendezvényére 12. osztályos, az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő fiatalok kapnak meghívást.

Nobel-díjas támogatás

A Szegedi Tudós Akadémia programjainak különlegességét az adja, hogy ahhoz szakmai támogatást nyújt a Nobel-díjas Bert Sakmann. A német fiziológua először 2012. márciusában járt Szegeden. A Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója tiszteletére összeállított akkori programra összesen 9 Nobel-díjas kutató érkezett a Szegedi Tudományegyetemre. Munkásságukat és kötődésüket Szent-Györgyi Alberthez akkor az SZTE és az SZBK kutató mutatták be a Délmagyarországban és az SZTE Hírportálján is közzétett cikk-sorozatban. Bert Sakmann eredményeit, elektrofiziológiai módszerének jelentőségét Varró András, az SZTE farmakológus professzora ismertette.

"Bert Sakmann a sejtek egyedi ioncsatornáinak működését illető felfedezéseiért és a folt-feszültségzár, a patch clamp méréstechnika kidolgozásáért 1991-ben Erwin Neher-rel együtt nyerte el az orvostudományi Nobel-díjat. 2008-tól a Max Planck Neurobiológiai Intézet nyugalmazott kutatócsoportjának vezetője. A kutató 2015 óta képzési igazgatóként vesz részt a Szegedi Tudós Akadémia munkájában."

– Ez a program azért fog működni, mert a tanítás iránt is elhivatott, lelkes tudósok mozgatják – méltatta az SZTA jelentőségét a Nobel-díjas kutató. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: – Olvastam a „hősükről”, Klebelsbergről. Úgy vélem, Hegyi Péterék hasonló lelkesedéssel vannak megáldva az oktatást illetően, mint ő volt. Részemről a közreműködés személyes kapcsolaton alapul: kedvelem Szegedet. Miért? Talán azért, mert én Heidelbergben nőttem fel, ami szintén egy kisebb méretű egyetemi város, és e két egyetemi központ atmoszférája nagyon hasonlít egymáshoz.

Jó benyomásokat gyűjtött szegedi és vásárhelyi középiskolai látogatásain a hazai oktatási rendszerről, a tanárok és diákok elhivatottságáról Bert Sakmann. A Szegedi Tudós Akadémia képzési igazgatója az is feladata, hogy meghallgatja a programba bekapcsolódó diákok észrevételeit és panaszait, azokat továbbítja és segíteni próbál a megoldásban.

– Külföldi tudósokat bátorítok arra, hogy jöjjenek Szegedre néhány napra. Ez ugyanúgy nem jelent nehézséget, mint az, hogy más tudósokkal beszélgessek, és bemutassam nekik ezt a szép szegedi kezdeményezést, amely iránt a diákok is érdeklődnek – válaszolta újságírói kérdésre az SZTA képzési igazgatója, aki feladatának tekinti, hogy minél rangosabb tudósokat hívjon el 3-5 napra szegedi előadó körútra.

Kérdezhették a Brain Prize birtokosát

Bevezetés az emberi agy működésébe. Ez volt a témája a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok XI. Találkozóján az előkészítő előadásoknak. A szemináriumi programokat Szent-Györgyi Vezető Tanárok tartották. A Szent-Györgyi Hallgatókkal, azaz az idősebb diákokkal, egyetemistákkal a szegedi Novotel szállóban beszélgethettek az ifjabb tehetségek.

A Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok XI. Találkozójának 2018. március 22-i plenáris ülésén, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében megjelenteket a Nobel-díjas német fiziológus, Bert Sakmann köszöntötte.

A Szegedi Tudós Akadémiát, valamint annak középiskolai programját Hegyi Péter professzor mutatta be a népes hallgatóságnak. Arra is emlékeztetett, hogy a tudósakadémiát Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre, hogy újra vonzóvá tegyék a fiatalok számára a tudományos életpályát.

További információ az SZTA-ról: Szegedi_Tudos_Akademia_bemutatasa

Különlegessé tette e programot, hogy az Agy-djías Buzsáki György is beszélgetett a középiskolásokkal, válaszolt kérdéseikre a laborgyakorlatokon. A Brain Prize elismerést 2011-ben elnyert Buzsáki György, a New York Egyetem Idegtudományi Intézetének professzora munkásságát a vele együtt dolgozó Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar oktatója mutatta be.

Az Agy-díjjal, vagyis a Brain Prize kitüntetett magyar kutató két másik kollégájával, Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért nyerte el a rangos elismerést.

Szegedi kapcsolatokkal is rendelkezik a világhíres kutató. Az epilepszia-kutatással foglalkozó, a hippokampusz működésének a megértését fókuszba állító Berényi Antallal, a Szegedi Tudományegyetemen Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetében dolgozó adjunktussal, az MTA Lendület pályázatát és a Gábor Dénes-díjat elnyert kutatóval szoros a munkakapcsolata. Berényi Antal uniós ösztöndíjas posztdoktorként érkezett Buzsáki György mellé, a világ egyik vezető laboratóriumába, New Yorkba. A szegedi kutató ott kezdett el foglalkozni a ritmikus agyi aktivitásokkal. Ottani állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk, hogy koponyán kívüli ingerléssel megállítható az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusa. Az eredményeket leíró közös cikket a Science magazin közölte. A két tudós és csapata a memória működését is vizsgálja, rangos lapokban több közös publikációjuk is megjelent már. Legutóbb a közös fejlesztésű agyi defibrillátoruk keltett tudományos szenzációt.

A kognitív tevékenység motorikus eredete címmel tartott Buzsáki György előadást, majd türelmesen válaszolt a középiskolások és tanáraik kérdéseire.

Varró András farmakológus professzor (SZTE Általános Orvostudományi Kar), a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke Szent-Györgyi Emlékéremmel köszönte meg a vendégek eddigi munkáját.

Az SZTA részeként 2013-ban megalapították a Szent-Györgyi Talentum-díjat, amelyet az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért ítélnek oda. A díj elnyerésének feltétele, hogy a tudós – a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan – a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a Tisza-parti városban végezze. Az elismerést gálaműsoron adták át a Szegedi Nemzeti Színházban Haracska Lajos molekuláris biológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont professzorának, a karcinogenezis témakörében végzett kutatásaiért.

A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány és az SZTE közös, Szegedi Tudós Akadémia Programja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Támogatásával valósult meg.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I., R. I.