2017-ben is számos programon ünnepeli a Szegedi Tudományegyetem, hogy az egykor itt kutató és oktató Szent-Györgyi Albert 85 éve a C-vitaminnal kapcsolatban olyan jelentős megállapításokat tett, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy 80 éve átvehette a tudományos világ legjelentősebb elismerését, a Nobel-díjat.

Tudománytörténeti évfordulók

Milyen jeles napokra emlékezhetünk 2017-ben?

85 éve, 1932. március 18-án, a budapesti Orvosegyletben Szent-Györgyi Albert kijelentette: a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag. A felfedezést a szegedi egyetem professzora és munkatársa 1932. április 15-én a Nature című folyóiratban tette közzé. Növényekben kereste, 1932 őszén kimutatta a szegedi paprika magas C-vitamin tartalmát. A világon először neki sikerült nagy mennyiségben C-vitamint előállítania: a szegedi piros paradicsompaprika 10 liternyi présnedvéből 6,5 gramm hexuronsavat nyertek. A kristályos hatóanyagból a témával foglalkozó tudóstársainak is küldött. Így sikerült megállapítani a skorbutot és más betegségeket gyógyító hatóanyag szerkezetét.

80 esztendeje, 1937. október 28-án értesült Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem kutatója arról, hogy az 1937. évi fiziológiai és orvosi Nobel-díjat neki ítélte a stockholmi Királyi Karolinska Intézet orvosi fakultása „A biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.

E nagyszerű hírt és szegedi egyetemi fogadtatását is megőrizte az egyetem orvos kari tanácsának 1937. október 29-én 18 órakor kezdődő üléséről készült jegyzőkönyv, amelyet 80 évvel később elolvasott Szent-Györgyi özvegye is.

"A város díszpolgárává, az egyetem díszdoktorává avatja Szent-Györgyi Albertet - Emlékérem és szegedi otthon köszönti a magyar tudományosság diadalát. Meghatóan meleg ünnepség-sorozat a Dóm téri világhíres intézetben" – olvasható a Délmagyarország 1937. október 30-i számának címlapján.

Az özvegy szegedi látogatásai

A 2017. Szent-Györgyi-emlékév jeles és „meglepetés napjává" lett szeptember 21. és 22., ugyanis Marcia Szent-Györgyi Szegedre látogatott a férje nevét viselő C-vitaminnal foglalkozó cég, a Goodwill Pharma Kft. vendégeként.

Hogyan emlékezett Szegedre Szent-Györgyi Albert? – kérdeztük Marcia Szent-Györgyit, aki a nála ötven évvel idősebb tudóssal 1975-ben kötött házasságot, majd együtt élt Szent-Györgyi 1986. október 22-én bekövetkezett haláláig.

„Nagyon nagy szeretettel emlegette Szegedet Szent-Györgyi Albert. A legmeghatározóbb az volt számára, hogy a szegedi egyetemen végzett munkájáért kapta meg a Nobel-díjat” – válaszolt az özvegy.

Beszélgetés közben kiderült: Marcia már járt Szegeden, emlékezete szerint több mint két évtizede. Sikerült utólag pontosítani: a Szent-Györgyi özvegyének előző szegedi látogatásán készült fényképeket őrzi a Szent-Györgyi Rotary Klub vezetésében szerepet vállaló Farkas András.

Ezeknek az archív felvételeknek a közreadásával utalhatunk egy újabb egyetemtörténeti évfordulóra: 30 éve, 1987-ben vette fel Szent-Györgyi Albert nevét az akkor még önálló felsőoktatási intézményként létező Szegedi Orvostudományi Egyetem.

Az ebből az alkalomból 1987. december 10-én szervezett ünnepségen részt vett Szent-Györgyi Albert özvegye. (Egy akkoriban az özveggyel készült, Az asszony, aki az emlékeivel él című interjút Marcia Szent-Györgyi 2017-es magyarországi látogatása alkalmából tette közzé a librarius.hu portál.)

Marcia Szent-Györgyi 2017. szeptember 21-én újságírói kérdésre válaszolva elmondta: most örömmel nézett szét Szegeden, fedezte fel az SZTE Rektori Épület bejárati lépcsősoránál felállított egész alakos Szent-Györgyi-szobrot. Sétát tett a szegedi belvárosban. A Klauzál téren mesélte el neki pesti jogász kísérője azt az anekdotát, amit a férfi egykor az édesanyjától hallott arról, hogy Szent-Györgyi a lakása ablakán kinézve miként hódolt a női szépségnek. A történet elismétlésekor mosolyogva mondta a férjére emlékező feleség: „Ez ő”.

Marcia viszont nem tudott arról, hogy Szent-Györgyi Emlékszobát alakítottak ki a jeles tudós első szegedi laboratóriumának és lakásának helyet adó Kálvária téri iskolaépületben, illetve a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatal épületében. E jó hírek hallatán, javaslatunkra, Marcia szegedi programjába illesztették az SZTE Szent-Györgyi Emlékszobájának megtekintését is.

Marcia Szent-Györgyinek az SZTE ÁOK dékánja, Prof. Bari Ferenc mutatta meg a 80 éves jegyzőkönyvet. A mai dékán olvasta fel a 80 évvel korábban rótt jegyzőkönyvi sorokat arról, hogy dékán, Rusznyák István egyetemi tanár elnökölt az 1937-38. tanév második kari tanácsi ülésén. Az 1937. október 29-i tanácskozáson részt vett: Miskolczy Dezső prodékán és 12 egyetemi tanár, köztük Szent-Györgyi Albert. A dékán elmondta, hogy egyedül, osztatlanul kapta Szent-Györgyi a kitüntetést, majd indítványozta: e nagy érdemet „jegyzőkönyvileg” örökítsék meg, s a nagy nap emlékére emléktáblát készíttessenek és emlékérmet veressenek. Mindez legyen „nem csak az öröm és ragaszkodás, s a hála kifejezése, de egyúttal a jövő záloga is”. Indítványozza, hogy a kar az emlékérem elkészítésével Miskolczi prodékán elnöklete alatt Baló és Purjesz tanárokból álló bizottságot állítson ki.

Erre – a jegyzőkönyv szerint – Szent-Györgyi Albert azt válaszolta, hogy „csak az öröm és meghatottság érzése tölti el, de nem a büszkeségé, hiszen az eredményekhez nem egymaga jutott, két nagy erő segítette oda. Az egyik erő az, amely egyetemünket éltre szólította, kedvességgel, szeretettel elárasztotta, s a tudományos termeléshez előnyös feltételeket teremtett, híven ahhoz a nagy gondolathoz, hogy a kis nemzetnek a kultúra fegyverével kell magát fenntartania és megvédenie. A másik erő az a baráti szeretet, amely a karban mindig körülvette, amely eloszlatta aggályait, erősítette a kétségek idején és ilyen módon nyugodt lelki atmoszférát teremtett számára. A mostani elismerés elsősorban nem személyének szól tehát, hanem az egyetemnek, mely felkarolta, s a baráti körnek, mely munkáját lehetővé tette, s annak a nagy ideális közösségnek, amelynek célja az ismeretlent megismerni, s a hazát, a békés kultúrát együtt szolgálni.”

„Egy kicsit fáj a múlt felidézése, de akkor is mindenre akarok emlékezni, mert nagyon szerettem a férjemet. Szerencsésnek érzem magam, hálás vagyok azért, hogy a sorsom és az utam Szent-Györgyihez vezetett” – válaszolt az újságírói kérdésre az özvegy, aki Szent-Györgyi Albert életének és hitvallásának sajátos dimenziójú összefoglalóját adta a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában a C-vitamint és az orvosokat középpontba állító rendezvényen mondott beszédében.

Marcia Szent-Györgyi több korábbi nyilatkozatában is hangsúlyozta: festőnő, nem szeret beszélni, kerüli a nyilvánosságot, ezért is számított kivételes alkalomnak, hogy szegedi látogatásán beszédet tartott „A prof”-ról.

„A professzor imádta a tudományt, ezért élt. Fiatalemberként az I. világháborúban karon lőtte szándékosan önmagát, hogy eljöhessen a csatamezőről, s valóban a tudománynak szentelhesse az életét és mindent megtegyen a békéért” – hangsúlyozta Marcia Szent-Györgyi. „A II. világháborúig és azt követően is azért küzdött, hogy gazdaságilag és minden más lehetőséggel, a kutatások és egyéb felfedezések során a békét szolgálhassa. A náci megszállás valódi vészhelyzetbe kergette. Éjszaka, hóban, fagyban, hidegben, keresztül a határon kellett menekülnie, hogy megmentse életét. Részt vett a II. világháborút lezáró békefolyamatban, hogy az a lehető legjobbat hozza Magyarország számára.”

„Rengeteget utazott, nagy megbecsülésnek örvendett szerte a világban” – szólt férje aktivitásáról. Arra is emlékeztetett, hogy Szent-Györgyi „dolgozott Angliában Cambridge-ben, és Hollandiában, folyékonyan beszélt angolul. Az Amerikai Egyesült Államokban is sokfele megfordult, mielőtt megtelepedett Massachusettsben.”

Szent-Györgyi „megszállottsága, kiállása, felkészültsége a magyarországi gyerekkorból, az itteni képzésből származik” – húzta alá özvegye. „Tudományos életét és kutatásait annak szentelte, hogy választ kapjon a rák gyógyításának a rejtélyére és az örökletes betegségek megoldására. Az volt a célja, hogy valamennyiünk életét jobbá tegye.”

A professzor szellemiségének legfontosabb üzeneteként emelte ki, hogy „meg kell osztani a tudást. A kutatók együttműködése az alapja mindennek, a tudomány fejlődésének. E kutatómunkába be kell vonni a diákokat is” – mondta. –„Szívesen beszélt a diákok előtt, a Nobel-bizottság Alapítvány rendezvényein, a konferenciákon. Szent-Györgyit mindenhol állva tapsolták.

„Nagyon oda figyelek a táplálkozásomra. Mindennap sportolok, C-vitamint szedek, nem is kis mennyiségben” – tért ki a tudományos eredménynek a mindennapokra gyakorolt hatására a „C-vitamin városában”, Szegeden tartott előadásában Marcia Szent-Györgyi.

A békeharcos publicista

„Mindenekelőtt humanista volt. Rendkívüli mély gondolatokkal és magabiztosan állt ki mindig a békéért, a tudósok etikai felelősségét hangoztatta” – hangsúlyozta a Szent-Györgyi Albert alakját megidéző özvegy.

„Nem adta fel elveit azt követően sem, hogy az Amerikai Egyesült Államokba költözött: tiltakozott a háború ellen. Azt vallotta a professzor, ha nem tudjuk szeretni a szomszédainkat, akkor legalább békén kell hagyni őket. Nagyon sokat írt, számos cikke jelent meg a korabeli amerikai lapokban. Jelentős publicistának számított Szent-Györgyi Albert. Megírta például Az őrült majom című könyvét, amelyben a tudományról és a túlélésről vallott, így lett ez a legjelentősebb háborúellenes műve.”

„Soha nem veszítette el a kritikus gondolkodás képességét, egyenes és őszinte ember volt. A kedvessége és a humora végig kísérte az életén” – fogalmazott a feleség, aki hozzátette: „Az emberek azt hiszik, talán soha nem hibázott, soha nem vétett semmit?” Saját kérdésére egy történettel válaszolt: „Valaki azt mondta egyszer, hogy Szent-Györgyi Albert hibái és tévedései szinte értékesebbek, mint a felfedezései.”

Tárgyak és példaképek

„Nagyra becsülte tudós társait. Neki is voltak példaképei, akiket élete végéig kiemelt tisztelettel emlegetett” – hangsúlyozta Marcia Szent-Györgyi. Elsőként a Cambridge-i egyetemről Frederic Gowland Hopkins említhető szellemi értelemben a mesterének. Ezt fejezi ki, hogy Hopkins portréja élete végig ott függött Szent-Györgyi dolgozószobájának falán – tudtuk meg az özvegytől „Hálával említette a svéd nagykövet és a diplomáciai képviselet munkatársainak a nevét, mert segítségükkel tudott elmenekülni a II. világháborúban.”

„Rendkívül aktív életet élt: tudóstársaival valódi barátságot ápolt és nemzetközi szervezetet épített ki és tartott fenn” – hangsúlyozta az özvegy, majd egymás után sorolta a kutatók és azok feleségének a nevét. Szent-Györgyi Albert felfogása szerint ugyanis „valódi kutatómunkát végezni és eredményt elérni csak akkor lehetséges, ha ehhez az otthoni támogatás is adott”.

„Végső nyughelye Woodshole. Nehéz lenne őt távolabb vinni, mert az volt az utolsó otthona és ott volt a laboratóriuma, ahol élete végéig dolgozott” – reagált a Szent-Györgyi hamvainak hazahozatalát felvető kérdésre az örököse.

Szent-Györgyi hagyatékának a feldolgozottságával mennyire elégedett? – kérdeztük az özvegyet. Marcia Szent-Györgyi válaszában elárulta: több tárgy sorsáról már korábban rendelkezett. Az özvegy dokumentumokat adott át Szent-Györgyi korábbi európai munkahelyeinek, személyes tárgyakat juttatott el azoknak a magyarországi intézményeknek, amelyek felvették férje nevét. Példaként említette Nógrád megyéből a bujáki általános iskolát. „Arra törekszem, hogy méltó helyre kerüljenek a Szent-Györgyi Alberthez kötődő tárgyak, az írásai”. Kiderült: még otthonában őrzi J. F. Kennedy levelét, amelyben az amerikai elnök személyes hangon válaszolt a vietnami háború ellen tiltakozó Szent-Györgyinek. „Nagyon jól esik, hogy ennyi helyen ismerik és szeretik Szent-Györgyi Albertet. Meggyőződésem, hogy sokan szívügyüknek tekintik a Szent-Györgyi hagyaték ápolását. Például a ’Szent-Györgyi márka’ Szegeden jó kezekben van: elégedett vagyok az itteni C-vitamint népszerűsítő portréval is” – fogalmazott az özvegy, aki újságírói kérdésre válaszolva elárulta: több festményt is készített világhírű férjéről.

„Kiváló modell volt” Szent-Györgyi, amikor meditált. Kérdésünkre válaszolva kifejtette: Szent-Györgyivel soha nem volt vége a munkának, még akkor sem, amikor horgászott. „Minden madarat ismert, tudta, milyen halat kedvel az épp felénk repülő madár. És azt is tudta, a különféle halakat hogyan lehet kifogni. Erre is tanított engem… Minden módon ihletett adott az életemnek. A férjem csodálatos egyéniség volt…”

Szent-Györgyi Albert talán éppen az 1937. október 28., a Nobel-díj elnyerésének a híre utáni napokban rendelte a Tisza-parti város neves szabóságában azt az öltönyt, amely özvegyének minapi látogatásán került vissza Szegedre. Kérdésünkre válaszolva az özvegy elmondta: az öltönyt a „Szent-Györgyi C-vitamint” jegyző cég, a Goodwill Pharma Kft. ügyvezető igazgatója kapta. Dr. Jójárt Ferenc fölajánlásaként ezt a relikviát is bemutatják az SZTE és a Szent-Györgyi Rotary Klub közös szervezésében rendezett kiállításon. A 2017. november 11-i Egyetem Nap ünnepséget követően megnyíló, 2017. december 10-ig az SZTE Rektori Épülete átriumában megtekinthető Szent-Györgyi Emlékkiállítás is jeles programja a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi-emlékévének.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Archív (Liebmann Béla, Farkas András),

Kecse-Nagy Sándor, SZTEinfo

Korábban írtuk:

"Csodálattal és hálával" - dokumentumfilmet forgatnak Szent-Györgyiről

Szent-Györgyi Albert nevét nevét viseli egy új orvosi díj

Születésnapi parikakoszorú Szent-Györgyi Albert Dugonics téri szobránál