Egyetemalapítóként kapott mellszobrot a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban Báthory István. A lengyel király, erdélyi fejedelem, Litvánia nagyhercege 1581. május 12-én adta ki azt az alapító oklevelet, amely lehetővé tette, hogy Kolozsvárott jezsuita akadémia kezdje meg működését. A szegedi universitas eszmetörténeti és intézményi gyökere 1581. május 12.

A 435 évvel ezelőtti jeles napra emlékezve 2016. május 12-én a Szegedi Tudományegyetem polgárai nevében Martinek Tamás közkapcsolati rektorhelyettes, illetve Marjanucz László, az egyetem 1872-1921 közötti történetét feldolgozó második kötet főszerkesztője tisztelgett, helyezte el az emlékezés koszorúját az egyetemalapító Báthory István mellszobránál, a Dóm téri árkádok alatt. Az egyetemtörténeti fordulópontokról Vajda Tamás, az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója, az Egyetemtörténeti Bizottság titkára beszélt.

Tudomány és oktatás

– A Báthory István által kiadott alapítólevél több mondata is kitér arra, hogy a frissen felállítandó jezsuita akadémia tudományos fokozatokat ítélhessen oda. Ezek az Európa-szerte elismert fokozatokkal egyenértékűek voltak. Az oklevél arról is rendelkezett, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúra is rendelkezésre álljon. A fejedelem öt Kolozs megyei falut adományozott az újonnan felállított jezsuita akadémiának, amelynek Kolozsvár belvárosában három jelentős és nagyméretű ingatlant engedett át – emlékeztetett Vajda Tamás.

– Működésének elején, rövid idő alatt ötszáz kódexből álló könyvtárat gyűjtött össze a kolozsvári akadémia. Tanári kara nagyjából harminc, tudományos fokozattal rendelkező oktatóból állt – fogalmazott a számok nyelvén Vajda Tamás, mikor azt az állítást igazolta, hogy alapítása után a kolozsvári akadémia miért tekinthető a 16. századi Kárpát-medence legjelentősebb oktatási intézményének.

Május 12., a Janus-arcú nap

– Híres diákként az első korszakból Pázmány Péter említhető. Élettörténetének jelentős fordulata kötődik az intézményhez, hiszen a protestáns diákként belépő Pázmány Kolozsvárott katolizált, majd futotta be azt a karriert, amelynek fontos mozzanata kötődik május 12. napjához. Ugyanis 1635-ben a nagyszombati egyetemet is május 12-én alapították meg – rögzítette a történész, aki feltételezi: Pázmány hét kolozsvári diákévében, valószínűleg, megünnepelték az egyetemalapítás dátumát. – Az ünnepségek még élénken élhettek 1635-ben az esztergomi érsekké lett Pázmány emlékezetében. Így amikor egyetemalapításra szánta rá magát, akkor május 12. napját választotta.

– De a kolozsvári egyetem történetében sorscsapás is kötődik május 12-höz, ugyanis 1919-ben e napon rohanta le az intézményt a román hadsereg – húzta alá a történész. – Ezért aztán a szegedi egyetemen a múlt század húszas-harmincas éveiben az oktatók és hallgatók számára Janus-arcú ünnep volt május 12. Egyrészt az alapítás fölött érzett öröm és hála, továbbá a Báthory iránt érzett tisztelet, másrészt az 1919. május 12. fölötti szomorúság – fogalmazott Vajda Tamás.

Koszorúzás, jubileumok sora

Az egyetemalapító Báthory István mellszobra1931-ben került a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokba – idézte fel a történész. Wilnoban (Vilniusban) 1929-ben ünnepeltek egyetemalapítási évfordulót, amelyen Szegedről Iványi Béla történész vett részt. Ő hozta a Tisza-partra az 1581-es egyetemalapítás eszméjét, kezdeményezésére gyűjtötték össze a forrásokat a Báthory-szobor fölállításához.

– Szorgosan dolgozik az SZTE Egyetemtörténeti Bizottsága. A történeti források feltárásán öt éve intenzíven dolgozunk, aminek eredményeként elkezdődött az egyetem történetét feldolgozó könyv-sorozat második kötetének az írása is – árulta el Vajda Tamás. – Ha jól végezzük a munkánkat, akkor az 1581. május 12-én elvetett magból újabb eredmények születek.

A 435 évvel ezelőtti jeles napra emlékező 2016. május 12-i koszorúzási ünnepséggel egyetemtörténeti jubileumok sorozata vette kezdetét.

A Kolozsvárról 1919-ben száműzött egyetem 1921-ben – 95 éve – talált otthonra Szegeden, ahol 1926-ban – 90 éve – kezdődtek meg a Tisza-parti egyetemi építkezések.

60 éve lesz 2016. október 16-án, hogy a szegedi egyetemisták megalakították párttól független és politikamentes szervezetüket, a MEFESZT. Az alapító nagygyűlésen pontokba szedett követeléseiket az egyetemisták más felsőoktatási intézményekben is terjesztették. Így a Szegeden kipattant szikrából támadt 1956 őszén a forradalom tisztító tüze, ami végigsöpört az országon….

De arra is emlékezni kell 2016 őszén, hogy 30 éve hunyt el az SZTE Nobel-díjas rektora, Szent-Györgyi Albert.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna