(Az egészségügyrol szóló 1997. évi CLIC. törvény alapján)

1./ Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek - tekintet nélkül arra, hogy magyar állampolgár-e, vagy hogy rendelkezik-e érvényes biztosítással -, sürgos szükség esetén joga van
· az életmento,
· a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelozését biztosító ellátáshoz, valamint
· fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

A biztosítottnak joga van
· az egészségi állapota által indokolt,
· megfelelo,
· folyamatosan hozzáférheto és
· megkülönböztetés nélküli
egészségügyi ellátáshoz.

A beteg szabadon megválaszthatja, hogy melyik kórházban veszi igénybe az ellátást (természetesen csak akkor, ha ezt egészségi állapota indokolja), és joga van arra is, hogy az ellátását végzo orvost megválassza. Az orvosválasztás joga a kórházakban az intézet muködési rendjének megfeleloen gyakorolható.

A betegnek joga van arra, hogy a kezeloorvos által megállapított kórismével, a javasolt terápiával, valamint a kórházból történo tervezett elbocsátásával vagy máshova történo beutalásával kapcsolatban kezdeményezze más orvos által történo vizsgálatát, és kikérje annak véleményét.

2./ Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges idore és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

3./ A kapcsolattartás joga

A beteg kórházi elhelyezése során más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tarthat, látogatókat fogadhat.

A súlyos állapotú (aki önellátásra képtelen, vagy fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetok meg, vagy lelki krízishelyzetben van) betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A 18 év alatti gyereknek joga van arra, hogy szüloje, törvényes képviseloje, illetoleg az általa vagy törvényes képviseloje által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követoen pedig arra, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

A fenti jogokat a beteg
· a kórházban meglévo feltételektol függoen,
· betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és
· a betegellátás zavartalanságát biztosítva
gyakorolhatja.

Ennek részletes szabályait - a jogok tartalmának korlátozása nélkül - a kórház házirendje határozza meg.

4./ Az intézmény elhagyásának joga

A betegnek joga van a kórházat elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A távozási szándékot a kezeloorvosnak kell bejelenteni,
Ha a beteget a kórházból el akarják bocsátani, ot, illetoleg hozzátartozóját errol elozetesen tájékoztatni kell (lehetoség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelozoen).

5./ A tájékoztatáshoz való jog

A betegnek joga van arra, hogy kezeloorvosától részletes tájékoztatást kapjon
· egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
· a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek eredményérol,
· a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges elonyeirol és kockázatairól,
· a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett idopontjairól,
· a szóbajöheto egyéb eljárásokról, módszerekrol,
· az ellátás folyamatáról és várható kimenetelérol,
· a további ellátásokról, valamint
· a javasolt életmódról.

A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követoen további kérdezésre.

A beteg a tájékoztatásáról lemondhat, és joga van kijelölni azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kell.

6./ Beleegyezés a gyógykezelésbe

Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megfelelo tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Invazív beavatkozás (mutét, infúzió, sugárkezelés) esetében a beleegyezés csak írásban érvényes.

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezheto az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

Ha a beteg maga nem tud a kezelésbe beleegyezni (mert pl. eszméletlen, vagy zavart állapotú), és nem hatalmazott fel korábban senkit, hogy helyette a beleegyezés jogát gyakorolja, a kezeloorvosnak a beteg hozzátartozóit kell megkérdeznie arról, hogy beleegyeznek-e a kezelésbe. A hozzátartozók beleegyezését azonban csak az invazív beavatkozások elott kell beszerezni (pld. mutét, minden altatással járó egyéb beavatkozás, citosztatikus kezelés, sugárkezelés stb.), és az általuk meghozott döntés nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát (így nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához, tehát a hozzátartozók egy fontos, a beteg további élete szempontjából jelentos mutét nem utasíthatnak vissza az eszméletlen beteg nevében).

Abban az esetben azonban, ha a hozzátartozók megkérdezése jelentos késedelemmel járna, és ez veszélyeztetné a beteg állapotát, a kezeloorvos saját belátása szerint dönt, nem kell megkérdeznie a hozzátartozókat.

7./ A kezelés visszautasítása

A nagykorú, cselekvoképes beteget általában megilleti az a jog, hogy bármely ellátást visszautasítson. Olyan beavatkozást, amelyek elmaradása eloreláthatóan a beteg halálához vezet (un. életfenntartó vagy életmento beavatkozás, pld. mesterséges lélegeztetés, mesterséges táplálás megszüntetése) csak akkor lehet visszautasítani, ha a beteg olyan
· gyógyíthatatlan
· súlyos betegségben szenved,
· amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid idon belül - megfelelo egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és
· egy háromtagú orvosi bizottság (tagjai: a beteg kezeloorvosa, egy - a beteg gyógykezelésében részt nem vevo -, a betegség jellegének megfelelo szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos) a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá
· a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követo 3. napon - két tanú elott - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát.

A nyilatkozat akkor érvényes, ha
· a beteg végig maga írja és aláírja, vagy
· más írja (pld. géppel), a beteg és még két tanu aláírja (a tanunak nem kell tudnia, hogy milyen nyilatkozatról van szó, csak a személyazonosságot tanusítja!), vagy
· közjegyzo készíti el.

A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

8./ Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, és az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba (kórlap, lázlap, zárójelentés, vizsgálati leletek) betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni.

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevo személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A titoktartási kötelezettség "örök", tehát nem ér véget sem a beteg ellátásának befejezésével.

A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségérol, annak várható kimenetelérol kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismerésébol. Vannak azonban olyan esetek, amikor a beteg beleegyezése nélkül is köteles a kórház adatokat szolgáltatni (pl. bírósági, rendorségi, ügyészségi, szakértoi megkeresésre, bizonyos fertozo betegségek esetén).

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgos szükség és a veszélyezteto állapot esetén ez elkerülhetetlen.

9./ A beteg kötelezettségei

A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet.

A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetové teszi - köteles az ellátásában közremuködo egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttmuködni, így tájékoztatni oket mindarról, amely fontos lehet a gyógykezelés szempontjából, a gyógykezelésével kapcsolatban tolük kapott rendelkezéseket betartani, az egészségügyi intézmény házirendjét betartani.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.

10./ A beteg jogainak érvényesítése

A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál (kórház, rendelointézet vezetoje), illetve fenntartójánál (önkormányzat, országos intézetek esetében Egészségügyi Minisztérium) panaszt tenni.

Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményérol a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni.
2000. január 1-je óta minden kórházban muködik betegjogi képviselo. A betegjogi képviselo nem a kórház alkalmazottja, hanem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaté.

Legfontosabb feladata az, hogy segítse a betegeket abban, hogy megfeleloen élni tudjanak jogaikkal, illetve, hogy szükség esetén panaszuk megfelelo elintézést nyerjen. A betegjogi képviselo a beteg egészségügyi dokumentációjába csak akkor nézhet bele, ha erre a beteg (írásban) meghatalmazta, és természetesen ot is köti a titoktartás.