Az 1999-ben Prof. Dr. Dobozy Attila akadémikus által alapított, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport vezetője 2007 óta Prof. Dr. Kemény Lajos.mely 2022-ben újabb 5 évre nyert támogatást a kutatócsoport az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattól (ELKH), ami. 2023. szeptember 1-től a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) keretében működik tovább.

A kutatócsoporttöbb mint két évtizede foglalkozik bőrbetegségek patogenezisének megismerésével. Főként multifaktoriális kórképek megismerése áll az érdeklődés középpontjában.

Az SZTE SZAOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán működő csoportunk 1999 óta folytat kísérletes bőrgyógyászati témájú kutatásokat. Olyan témákra és betegségekre fókuszálunk, melyek mind kutatási, mind pedig a klinikai ellátás szempontjából kihívást jelentenek. Így esett a választásunk olyan multifaktoriális, immunmediált gyulladásos betegségek vizsgálatára, mint a magyar lakosság jelentős hányadát érintő pikkelysömör (PSO) és az acne betegség (acne vulgaris, AV).

Mindkettő sok tényező együttes hatására alakul ki. megismerésük komplex megközelítést igényel. A PSO jellegzetes bőr manifesztációval rendelkező, de az egész szervezet működését érintő szisztémás betegség, megismeréséhez nem csak az immunológia, a genomika, a molekuláris és sejtbiológia, de a bioinformatika legmodernebb eszközeit is igénybe vesszük. Az AV tanulmányozása pedig jó lehetőséget teremt a napjainkban nagy nyilvánosságot kapó mikrobióta és a bőrsejtek közötti kapcsolatrendszer tanulmányozására, és sok ismeretet szolgáltathat a bőr immunfunkciójának megértéséhez.

A hagyományos témák mellett az új pályázati ciklusban kiemelt szerepet kapnak a transzlációs kutatások. Ezt az új irányt a társadalmi igények és a mindennapos klinikai gyakorlatban felmerülő problémák hívták életre. Alapjául az elmúlt évtizedek során szerzett ismeretanyag szolgál, és a téma művelése a befogadó intézmény betegellátásban és kutatásban is részt vevő kollégáinak szoros együttműködésével történik. A vizsgálatok célja a súlyos, biológiai terápiákra is rezisztens PSO-os betegek számára kifejlesztett sejtterápiás kezelési eljárás kidolgozása és bevezetése a klinikumban. A betegek kezelése a klinikán működő, újonnan elkészült, európai viszonylatban is egyedülálló GMP Sejtterápiás laboratóriumunkban, és a hozzá kapcsolódó Fázis I vizsgálóhelyen valósulhat meg.

Rendszeresen részt veszünk konzorciális formában megvalósuló projektekben is, ahol nem csak a szakma képviselőivel, de ipari partnerekkel is szoros kapcsolatot ápolunk. Ez megteremti a lehetőséget az elméleti és alkalmazott kutatási eredményeink ipari hasznosítására.

Munkatársaink kiemelkedő szerepet játszanak a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán működő tudományos iskola oktatási és utánpótlás-nevelő tevékenységében, az új kutató-fejlesztő nemzedék képzésében.

Kutatási témáink:

PS

A pikkelysömör (psoriasis, PSO) vizsgálata során a munkacsoport régóta egy egyedi megközelítést folytat, melynek során az egészséges egyének makroszkópikusan épnek tűnő, nem léziós (NL) bőrének jellegzetességeit elemzi. Ennek hátterében az az elképzelés áll, hogy az itt jelentkező eltérések tanulmányozása közelebb vihet a betegség okainak, és a patogén folyamatok korai lépéseinek megismeréséhez, mely megközelítés helyességét a kutatócsoport sikeres működése is alátámasztja.

A NL bőr sajátosságainak vizsgálatára korábban a magyarországi kísérletes dermatológiai kutatások történetében az elsők között alkalmaztunk nagyskálájú genomikai vizsgálatokat, melyek alapjául szolgáltak az elmúlt években folyó kutatásoknak. Az egyik azonosított transzkriptum egy nem kódoló RNS molekula (PRINS) volt, melynek szerepéről sok adatot gyűjtöttünk a PSO patogenezise kapcsán.

A nagyskálájú vizsgálatok eredményei olyan jelenségekre is rávilágítottak, melyek szerepéről a PSO kialakulása során kevés adattal rendelkeztünk, mint például az mRNS molekulák érési folyamata. Mélyre ható bioinformatikai és in vitro vizsgálatokban Több olyan gén is azonosítottak (PPIG, LUC7L3, SFRS18) melyek ezeknek a folyamatoknak a résztvevői, és fontos szerepet játszanak olyan génekről átíródó mRNS-ek érési folyamatainak szabályozásában, melyek fontos szerepet játszanak a betegség patogenezisében is.

Az elmúlt években proteomikai vizsgálatokat is végeztünk, mely során egészséges (E), PSO-os tünetmentes (PSO NL) és léziós (PSO L) bőrminták fehérje összetételét hasonlítottuk össze. Ezek a vizsgálatok sokáig egyedülállók voltak, ugyanis nagyskálájú fehérje szintű összehasonlító vizsgálatok korábban PSO NL bőrminták bevonásával nem készültek. A részletes elemzések alátámasztották azokat a korábbi elképzeléseinket, hogy bár ezek a minták a PSO betegség jellegzetes tünetit még nem mutatják, egyfajta átmeneti állapotot képeznek az E és a PSO L bőr között abban a tekintetben, hogy bennük már számos a betegség kialakulásában fontos szerepet játszó faktor emelkedett szinten fejeződik ki. Ezek részletes vizsgálata az elmúlt években a betegség számos, korábban még nem feltárt aspektusára hívják fel a figyelmet.

Legújabb eredményeink pedig arra is felhívjk a figyelmet, hogy a PSO NL keratinociták inherens funcionális zavarai mellett a bőr szerkezeti felépítésében is molekuláris eltérések alakulnak ki, A sejtek közötti extracelluláris mátrix (ECM), vagy az epidermiszt a dermisztől elhatároló bazális membrán (BM) összetétele és lefutása is jellegzetes eltéréseket mutat a betegek bőrében. Ennek hatására a jelentősen változik a dermális fibroblasztok és az epidermális keratiociták közötti kommuniáció, ami nagyban hozzájárul a bőrsejtekben zajló patogén folyamatok kialakulásához.

mikrobióta

Az acne vulgaris patogenezisének megértésére irányuló korábbi vizsgálataink megmutatták, hogy a bőr természetes mikroflórájának tagjai, többek között a Cutibacterium acnes (C. acnes) is veleszületett immun- és gyulladásos folyamatok indítására képes keratinocitákban. Ily módon a baktérium opportunista patogénként, mikrobiális diszbiózist eredményezve fontos szerepet játszhat a serdülőkori acnés tünetek kialakulása során is.

A kutatócsoport az elmúlt években a veleszületett immunfolyamatok endogén szabályozását vizsgálta. Ennek során olyan negatív szabályozó molekulákat (TNIP1, TNFAIP3) azonosítottunk és jellemeztünk, melyek a C. acnes kiváltotta immunaktiváció kontrollálásában vehetnek részt, és fontos feladatot láthatnak el a bőr homeosztázisának fenntartásában. A TNIP1 esetében azt is igazoltuk, hogy az acne betegség terápiájában használt retinoidok ezen molekula szintjének szabályozásával a veleszületett immunfolyamatok közvetlen gátlása révén is kifejtik hatásukat.

In vitro modell rendszerekben végzett vizsgálataink eredményei alapján a C. acnes baktérium a bőr, illetve az epidermisz barrier állapotát is befolyásolhatja. Amíg a bőrsejtek környezetében a baktériumok mennyisége limitált, addig a baktérium elősegíti a stabil barrier kialakulását és fenntartását, míg fokozott növekedése hatására a barrier állapota romlik. Mindez arra utal, hogy az acnés tünetek kialakulása során a mikrobiális diszbiózis nemcsak immun- és gyulladásos folyamatokat eredményez, de a bőr barrier sajátságainak megváltozása is hozzájárulhat a patogén folyamatokhoz, és a C. acnes baktérium autofág folyamatokat is indít keratinocitákban.

Legújabb vizsgálataink annak a kérdésnek a megválaszolására irányulnak, hogy a keratinocitákban a mikrobióta tagjai által indított immun- és gyulladásos folyamatoknak maradnak-e olyan molekuláris emléknyomai, melyek segítik a sejteket esetleges patogén mikrobákkal történő későbbi találkozás során gyors és hatékony válasz kialakításában.

transzlációs kutatások

A bőr immunrendszer működésére vonatkozó felfedező kutatások mellett, kihasználva az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika klinikai környezetét, és a klinikán 2021-ben kialakított fejlett gyógyszerterápiás készítmények előállítására alkalmas GMP laboratóriumot és a hozzá kapcsolódó fázis I vizsgáló helyet, PSO betegeken eddig még nem alkalmazott sejtterápiás eljárás kifejlesztését és bevezetését is végezzük. Ennek során jelentős mértékben támaszkodunk a kutatócsoport elmúlt két évtizedben gyűjtött, a betegség kialakulásának hátterében álló folyamatokat leíró elméleti ismeretanyagra, valamint a klinikai tapasztalatokra.

Munkatársaink:

Kutatócsoport vezető: Dr. Kemény Lajos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
A kutatócsoport alapítója: Dr. Dobozy Attila, professor emeritus, az MTA rendes tagja

Dr. Szabó Kornélia, tudományos főmunkatárs

Dr. Groma Gergely, tudományos munkatárs

Dr. Danis Judit, tudományos munkatárs

Balogh Fanni, tudományos segédmunkatárs

Toldi Blanka, kutató biológus

Dr. Erdei Lilla, tudományos munkatárs (tartósan távol)

Martinovits Eszter, ügyintéző

Nem kutatócsoporti alkalmazásban álló, de a csoport munkájában részt vevő munkatársak

Prof. Dr. Bata Zsuzsanna, egyetemi tanár

Dr. Bozó Renáta, tudományos munkatárs

Dr. Manczinger Máté, tudományos munkatárs

Elérhetőség:

HUN-REN-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport
SZTE SZAOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika
6720 Szeged, Korányi fasor 6.
Tel: 62/545-799, 62/546-465
E-mail: martinovits.eszter@med.u-szeged.hu