Napjainkban nem kérdés, milyen nagy érték a használható nyelvtudás. A mai kor egyik fontos nyelv- és oktatáspolitikai célkitűzése az egyéni többnyelvűség fejlesztése, amelyhez nagymértékben hozzájárul az intézményes idegennyelv-oktatás. Az Európai Unió már 1996-ban megfogalmazta azt az elvárást, hogy minden uniós polgár az anyanyelvén kívül még két nyelvet tanuljon meg.
Hazánkban az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik, de a megfelelő feltételek megléte esetén az első idegen nyelv oktatása az 1–3. évfolyamokon is megkezdhető. A második idegen nyelv tanulására a Nemzeti alaptanterv a gimnáziumokban ad lehetőséget, de sokan már hamarabb, szakkörök, magánórák keretében igyekeznek megtanulni egy újabb idegen nyelvet. A felsőoktatásban az elmúlt időszakban gyakran változott a nyelvvizsga megítélése, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szüksége arra, hogy az egyetemi polgárok megfelelő szintű nyelvi cselekvőképességgel rendelkezzenek; azaz a nyelvet kommunikációs céljainak és igényeinek megfelelően valódi szituációkban tudják használni.
Az intézményes nyelvtanulás hosszú történelme során számos mítosz látott napvilágot. Az előadás során áttekintjük a különböző életkorok nyelvtanulási sajátosságait, megismerkedünk a legelterjedtebb nyelvtanulási módszerekkel, és megvizsgáljuk, milyen tanulási stratégiák segíthetik elő az eredményes nyelvtanulást.
Előadónkról
Dr. Sárvári Tünde tanszékvezető főiskolai docens, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Nemzetiségi Intézet, Német és Német Nemzetiségi Tanszék oktatója.
Orosz-német szakos általános iskolai tanári diplomáját Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, német szakos középiskolai tanári diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Pedagógus szakvizsgát tett közoktatás-vezetői és drámapedagógusi szakterületen. PhD-tanulmányait Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programjának keretében végezte. 2019-ben szerzett doktori (PhD) fokozatot nyelvtudományokban, alkalmazott nyelvészet szakterületen. Értekezését „Entwicklung der primären Fertigkeiten im Unterricht des Deutschen als Fremdsprache im Primarbereich. Standardisierungsversuch für die Stufe A1-” címmel summa cum laude minősítéssel védte meg.
Közel 200 magyar és németnyelvű publikáció szerzője, több mint 70 előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon. Rendszeresen tart továbbképzéseket német szakos tanárok számára itthon és külföldön. Fő kutatási területe a kisgyermekkori idegennyelv-tanulás, tanítás, illetve a (nyelv)tanárkutatás. A Deutsch für Ungarn (DUfU) című folyóirat főszerkesztő-helyettese; a Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének (UDV) alelnöke, az SZTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.2
Szakmai önéletrajz
Válogatott publikációk
Karok
- Állam- és Jogtudományi Kar - ÁJTK,
- Bartók Béla Művészeti Kar - BBMK,
- Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - BTK,
- Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar - ETSZK,
- Fogorvostudományi Kar - FOK,
- Gazdaságtudományi Kar - GTK,
- Gyógyszerésztudományi Kar - GYTK,
- Juhász Gyula Pedagógusképző Kar - JGYPK,
- Mérnöki Kar - MK,
- Mezőgazdasági Kar - MGK,
- Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar - SZAOK,
- Természettudományi és Informatikai Kar - TTIK,
- SZTE Tanárképző Központ.
Az egyetemről
- Rektori köszöntő,
- Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány,
- Bemutatkozás,
- Szervezeti felépítés,
- Közérdekű adatok,
- E-ügyintézés,
- Alapítványok,
- Professzori kar,
- Akadémikusaink,
- Díszdoktoraink,
- Olimpikonjaink,
- Családbarát Egyetem,
- ELI-ALPS, a szegedi lézeres kutatóközpont,
- Minőségügy,
- Szabályzatok,
- Egyetemtörténet,
- Centenárium,
- Egyetemi Értesítő,
- Belső visszaélés-bejelentési rendszer.
Fejlesztési projektek
Felvételi
- Felvételi információk,
- Pályaorientáció,
- Képzések,
- Miért az SZTE?,
- Nyílt napok,
- Hírek,
- Pontkalkulátor.
Betegellátás
Hasznos linkek
Kövess minket
