NKI
NKI
„Áttörések – Életem és a tudomány”. Karikó Katalin memoárkötete nem csak a címbe zárt témájával keretezte a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjának dél-alföldi rendezvénysorozata nyitányát. A Nobel-díjas mRNS-kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Karikó Katalin előadására kíváncsi sokaságból szinte mindenki dedikációt kért a sikerkönyv szerzőjétől. A dedikációk után és előtt megtartott MTÜ-rendezvényen, az SZTE TIK zsúfolásig megtelt kongresszusi termében szó esett az úgynevezett Karikó-problémáról és a kutatói siker titkáról, majd a térség dobogós innovátorai és ifjú tudósai vettek át elismeréseket, tapasztalták meg az „áttörés” élményét.
Kíváncsi volt a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) dél-alföldi megnyitó ünnepségére, pontosabban az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin előadására az ország legkülönbözőbb tájairól a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyére érkezett százhetvenöt középiskolás diák, továbbá a Szegedi Akadémiai Bizottság ernyője alá tartozó tudósok közül legalább kétszáz, továbbá az SZTE száznál is több oktatója és hallgatója. Ez az óriási érdeklődés indokolta, hogy az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság november elején hagyományos rendezvénye a SZAB-székházból az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termébe került.
A Nobel-díjas Karikó Katalin ugyanis 2024. november 6-i szegedi munkanapjának délutánján az olvasóival is találkozott. Ám sikerkönyvét, az immár egy tucat nyelvre lefordított „Áttörések – Életem és a tudomány” című memoárkötetét olyan sokan alá szerették volna íratni a szerzővel, hogy a dedikáció-sorozatot meg kellett szakítani két órára, az MTA SZAB rendezvénye időszakára.
Az MTÜ-nyitányra gyülekező sokaság legélénkebb tagjai kígyózó sort alkotva várták a program elejére meghirdetett dedikációt
– November 3-a 1997 óta a Magyar Tudomány Ünnepe. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Társaság megalapítására. A Szegedi Akadémiai Bizottság a tudomány ünneplését a mai üléssel indítja – emlékeztetett bevezetőjében Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke, az SZTE matematikus professzora.
Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke, az SZTE professzora
A Szegedi Akadémiai Bizottság a Dél-alföldi régió – Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád vármegyék és a szomszédos, határon túli területek – tudományos közösségét fogja össze szegedi székhellyel. A tudós közösséghez mintegy 3000 személy tartozik.
– A Szegedi Akadémiai Bizottság 1961-ben alakult, de a régió a világ tudományos térképén jelen van a kolozsvári egyetem 1921-ben történt Szegedre költözése óta. Számos tudományterületen elért eredmény alapján vált Szeged és a régió a tudomány egyik magyarországi fellegvárává, nemzetközileg jegyzett központjává. A Szegedhez köthető tudományos elismerések sorából kiemelkedik Szent-Györgyi Albert 1937-es, majd Karikó Katalin 2023-as Nobel-díja – hangsúlyozta a SZAB-elnök.
Több szempontból is különlegesnek számított az MTÜ 2024. november 6-i dél-alföldi nyitánya. Egyrészt a Szegedi Akadémiai Bizottság akadémikus tagjai között először üdvözölhettek egy Nobel-díjas kutatót Karikó Katalin személyében.
– Szent-Györgyi Albert szegedi évei alatt még nem alakult meg a Szegedi Akadémiai Bizottság – fogalmazott derültséget keltve Krisztin Tibor. – Ma Karikó Katalin tudja leghitelesebben bemutatni, hogy a tudományos kutatások, az alapkutatások mennyire fontosak, az elért eredmények előbb vagy utóbb a társadalom szolgálatába állíthatók. Az ő példája mutatja, hogy a kemény munka, kitartás, elhivatottság, a szakma szeretete hová vezet, élete inspirálhatja a következő generációkat a tudományos pályán.
2015-ben – szintén nagy érdeklődés mellett – az SZTE TIK adott otthont a Magyar Tudomány Ünnepe országos megnyitójának. Az akkori előadó a szegedi egyetem korábbi professzora, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, a ma már Abel-díjas matematikus, Lovász László volt.
– Mai ünnepi megnyitónkat novemberben gazdag programsorozat követi Budapesten és a területi akadémiai bizottságokban egyaránt. A tudomány hónapjának további programjairól a honlapjainkon találnak információt. Csak a régiónkban 30-nál több rendezvény lesz, benne szakmai programok, művészeti rendezvények, könyvbemutatók, tudományos ismeretterjesztő előadások a ma emberét leginkább foglalkoztató kérdésekről, mint például a mesterséges intelligencia, a klímakatasztrófa, az energiaprobléma – sorolta a SZAB elnöke.
Zsúfolásig megtelt az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi terme a Magyar Tudomány Ünnepe dél-alföldi programsorozatáz megnyitó ünnepségen, az MTA SZAB rendezvényén, 2024. november 6-án
„Mi lett volna, ha…?” A történelmietlennek mondott kérdéssel játszott köszöntőjében Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Szerinte ez a kérdés foglalkoztatja Karikó Katalint is, aki „Áttörések” című művében olyan dolgokra is vonatkoztatja akérdést, amelyeket annak idején szerencsés fordulatként élt meg. A szónok kifejtette: Karikó Katalin kutatói életpályája a bizonyíték arra, amivel sokan a saját karrierjük során szembesültek: a tudomány művelése kemény dolog. Az első magyar Nobel-díjas nőt idézve hangsúlyozta: „a tudományos kutatás soha nem egyenes vonalú folyamat, különösen az alapkutatás nem”.
Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
Az OTKA megszűnése tízéves évfordulójára emlékeztetve Kollár László felvetette a kérdést: Mi lett volna, ha a negyed évszázadon keresztül a magyar tudomány kiválóságát szolgáló OTKA-rendszerben nyújtott volna be projekttervet Karikó Katalin? Válaszként megemlítette, hogy az mRNS-kutató életpálya komoly figyelmeztetés mindazoknak, akik a tudományfinanszírozás rendszeréért felelősek. El tudják-e dönteni, mi az a tudományterület, ahol igazából áttörés várható? E nehéz kérdéssel szembesülnek évről évre az Akadémia Lendület pályázataival foglalkozók is.
A kutatóknak minél többet kell beszélniük a valós eredményekről és a felismert összefüggésekről. A valódi tudós nem kinyilatkoztat, hanem magyaráz – hangsúlyozta az előadó. Ezért is lett az MTÜ idei mottója, hogy „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában”. Mindennek alapja a felfedező kutatás. Ehhez Szegeden minden intézményes feltétel és kutatói hálózat adott, amit erősít az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság. Az MTA főtitkára üdvözölte a SZAB azon kezdeményezését, hogy az MTÜ után is a régió legkülönbözőbb helyszíneire, iskoláiba viszi el rendezvényeit.
A szegedi tudósok legkülönbözőbb csoportjai vettek részt az MTÜ 2024. évi ünnepségén
Köszöntőt mondott a Magyar Tudomány Ünnepén Nagy Sándor, Szeged Megyei Jogú Város alpolgármestere is. Kiemelte, hogy az önkormányzat fejlesztési koncepciói kialakításakor támaszkodik a szegedi egyetemi tudományos műhelyekre. Példaként említette a gazdaságtudományt, az informatikát és a földrajztudományt.
Nagy Sándor, a szegedi alpolgármester
– Szeged számára különösen fontos a fenntarthatóság és a környezeti kihívásokkal való felelős szembenézés – szögezte le az alpolgármester. – Szeged önkormányzata és a helyi társadalom nyitott arra, hogy a tudományos tanácsadást, ami a városunkban szerencsés módon rendelkezésre áll, a települést érintő kérdésekben kihasználjuk. Ezt a jövőben is folytatni szeretnénk.
A Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese, Széll Márta professzor arról beszélt, hogy Karikó Katalin aranybetűkkel írta be nevét a tudománytörténetbe. Kifejtette, az intézmény büszke arra, hogy innen indult kutatói életpályája. Méltatta a módosított mRNS-en alapú vakcina és orvosi technológia, valamint az „mRNA Conference Szeged” program jelentőségét.
Széll Márta professzor, a Szegedi Tuományegyetem stratégiai rektorhelyettese
A plenáris ülés előadója, Karikó Katalin rövid életrajzát Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára ismertette. A hallgatóság számára is kijelölte az életút áttörési pontjait: a Szegedi Tudományegyetem professzora a Pennsylvaniai Egyetemen 24 éven át dolgozott, többek között a Perelman School of Medicine idegsebészeti adjunktusaként. A németországi, Mainzi székhelyű BioNTech SE alelnökeként 2013 és 2022 között tevékenykedett.
Az alma mater, az SZTE polgárai mellett a szegedi kutatók és az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny résztvevői is kíváncsiak voltak a Nobel-díjas Karikó Katalin előadására
Kiemelendő az életútból, hogy a szegedi József Attila Tudományegyetem biológia szakján diplomázó Karikó Katalin PhD fokozatot szerzett 1982-ben a Szegedi Biológiai Központban végzett kutatómunka eredményeként. Négy évtizede foglalkozik kutatóként az RNS-közvetített mechanizmusokkal, azzal a céllal, hogy in vitro transzkripciós mRNS-t fejlesszenek ki fehérjeterápiához. Az RNS által közvetített immunaktivációt vizsgálta, és felfedezte, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását, ami kiterjesztette az mRNS terápiás potenciálját.
Karikó Katalin társfeltalálója az mRNS-hez kapcsolódó, nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazására vonatkozó szabadalmaknak. Ezek közül 18-at az Egyesült Államok engedélyezett. Társalapítója és 2006 – 2013 között vezérigazgatója volt az RNARx-nek, egy olyan cégnek, amely nukleoziddal módosított mRNS-t kívánt kifejleszteni terápiás célokra. A Drew Weissmannal közösen kitalált szabadalmait az mRNS-ben található nukleoziddal módosított uridinekről az FDA által jóváhagyott COVID-19 mRNS-oltóanyagok létrehozására használják fel a BioNTech/Pfizer és a Moderna a világjárvány leküzdésére.
„Újratervezés” – mondta magának Karikó Katalin, amikor megtudta, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjának dél-alföldi rendezvény-sorozatát megnyitó előadását nem csak akadémikusok, hanem az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny népes diákserege előtt mondhatja el. Úgy tervezte újra prezentációját, hogy motiváló legyen a mai középiskolások számára is az az életút, amely a kisújszállási nádfedeles házból indult és a stockholmi Nobel-héten a világ legismertebb tudományos kitüntetése átadó ceremóniájáig vezetett.
Anekdotázva mesélt az életútjáról a Nobel-díjas Karikó Katalin
– A régi ház előtt a csorda járt el... A kertben sokféle növényt termesztettünk… Az udvarban állatokat tartottunk... – kezdődött a mai iskolások számára a régmúltat jelentő meseszerű családtörténet a kisújszállási Marjalaki utcában cseperedő „kis Karikóról”, aki szeretett fára mászni és akinek a 3 évvel idősebb nővére példája miatt is jól kellett tanulnia. – Apukám hentes volt, akitől megtanultam, hogy a kemény munka része az életnek. De megtanultam kolbászt csinálni is – mosolyogtatta meg közönségét a Nobel-díjas előadó.
A tanulmányi versenyekre szinte edzésként, vagyis felkészülési lehetőségként tekintő diáklány: az élővilágtól kezdve a kémián át a versmondásig kipróbálta magát a megmérettetéseken. Élővilágból országos döntőig jutott. A csillebérci táborban megismert 13 éves versenytársakról kiderült: tudták, mit akarnak. Ennek a tudatosságnak is betudható, hogy az akkori kislányok biológusok, orvosok, gyógyszerészek lettek.
– Kiváló tanárok tanítottak a gimnáziumban is. Elhittem 16 éves koromban, hogy kutató lehetek. Elképzeltem, hogy felfedezek például új vitaminokat, amikről akkoriban sokat hallottam – emlékezett. Kiemelte a szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE korabeli felvételi előkészítő táborának hasznosságát, ami segítette a felvételi vizsgára való felkészülésben.
A JATE biológus szakjára felvett 18 kiválóság egyikeként Karikó Katalinnak keményen kellett tanulnia, hogy behozza lemaradásait, például az angol nyelv terén. Mindig a célja elérésére koncentrált: be szeretett volna kerülni az akkoriban megnyílt Szegedi Biológiai Központba. Az ide vezető út vargabetűit is megemlítette. A Szarvasi Halbiológiai Kutatóintézetben végzett nyári munkát, amikor a vízibolhák lipidjeit kellett vizsgálnia. De ezt is hasznára fordította, hiszen a pocsolyák élőlényei lettek a főszereplői első publikációjának.
– Ha valamit csinálni akarunk, találni kell rá módot, de legalább kifogást – idézte az SZTE professzorát, Duda Ernőt, akivel az SZBK-ba visszakerülve került munkakapcsolatba, amikor Kondorosi Évával együtt belépett a laboratóriumba. A két tapasztaltabb kutató ötlete nyomán került Karikó Katalin látókörébe a liposzóma, a gömbalakú foszfolipid molekula. A lipid csoportból átkerült az RNS-laborba. – A víziók helyett sodródtam is. Együtt dolgoztam olyan kutatókkal, akiknek az útját később is követtem, akiktől később tanácsot kérhettem.
Vírusokkal is az SZBK-ban kezdett foglalkozni. 30 éves korában veszítette el első munkahelyét, az SZBK-ban annyira szeretett állását. A múlt század nyolcvanas évei közepén a családjával együtt költözött Philadelphiába. Az amerikai kutatási körülményekről rossz tapasztalatokat is szerzett: az SZBK fényes laborjaihoz képest első amerikai munkahelyén a méretes csótányok irtásával és a takarítással kellett kezdenie a feladatsort. Grafikonon mutatta be azt is, hogy a jelenhez képest mennyire nehéz volt információhoz jutni Amerikában is, mert hiányoztak a ma közismert telekommunikációs eszközök. Ellenben óriási előnynek tartotta, hogy ott vezető kutatók tartottak előadásokat a legfrissebb tudományos eredményekről.
– Az AIDS jelentette akkoriban a kihívást – hangsúlyozta. – Ott is RNS-sel foglalkoztam. 1986-ban, az első biokémiai konferencián, amelyen részt vettem, rácsodálkoztam én is, hogy 22 ezer biokémikust tartottak számon.
A nehézségek, a kitoloncolás fenyegetettsége után, 1989-ben került a University of Pennsylvania kötelékébe, 24 éven át dolgozott ott, ahol az mRNS-sel kapcsolatos kutatások előre haladása irányította ismét a figyelmét a csodálatos molekulában rejlő lehetőségekre.
– Forradalmi időszakot éltünk meg a biológiában. A kutatók egymásnak küldözgették a plazmidokat – árulta el. Elmesélte, hogy eredményesen együttműködött dr. Elliot Barnathan kardiológussal. – Pályázatokat írtam ebben az időszakban. Örömmel merültem el az ötletek kifejtésében. De az anyagi támogatás elmaradt. Erről, az orvosbiológiai kutatás jelenlegi, elkeserítő állapotáról írt dr. Szabó Csaba – utalt az „Elpazarolt orvostudomány – Hiteltelen kutatók, megbízhatatlan kísérletek” című merész kiáltványra a Nobel-díjas kutató.
A Karikó-probléma: Tanulságok az alapkutatás finanszírozásához című tanulmány lényegét is ismertette heterogén összetételű hallgatóságával. A hatalom és a pénz centruma, valamint a periférián támogatás nélkül, bár szabadon mozgó kutatók közötti kapocs, a hídemberek jelentőségét ecsetelte.
– A kutatás célja, hogy megértsük a természetet – hangsúlyozta álláspontját. – A kutatási eredményt publikáljuk, aztán pályázatot írunk. Ha e téren sikerrel jár a kutató, akkor a korábbinál nagyobb csapatot szervez. Az ide toborzott PhD-hallgatók előre haladásához publikáció kell, de a főnök is előrébb akar lépni a ranglétrán. Minden áron publikáció és még több pénz kell. Ennek a megszerzése lesz a cél, a kutatás eszközzé válik – mutatta szemléletes ábrán a lefelé húzó ördögi kört. – A XIX. század kutatója meg akarta érteni a természetet. A XX. századé viszont publikálni akart a Nature-ben – nevettette meg hallgatóságát az előadó.
Az oktatói időszakából megismert, idegsebésszé lett David Langernek köszönte, hogy meggyőzte a tanszékvezetőjét, hogy az idegklinikán helye van egy molekuláris biológusnak, vagyis Karikó Katalinnak.
– Két különböző tudományterületet ismerő kutató együttműködése vezethet jó eredményre – magyarázta, mikor elmesélte, miként készített mRNS-t, ami fehérjét kódol, amiről együtt találták ki, hogy jó hatása lehet az adott betegségre.
A 2023. év fiziológiai és élettudományi Nobel-díjasai, Drew Weissman és Karikó Katalin a 2024. november 7-8. közötti nemzetközi "mRNA Conference Szeged" Programon, az SZTE TIK kongresszusi termében
Hasonló történetté lett az 1997-es találkozás, amikor a fénymásoló gépnél beszélgetni kezdett a szűkszavú immunológussal, Drew Weissmannal.
– Megpróbáltuk megérteni, miért okoz gyulladást az általam terápiás célokra kifejlesztett mRNS. Mert aki az alapkutatással foglalkozik, sokszor nem tudja, mit is csinál – keltett derültséget megfogalmazásával. – Kísérleteztünk. Rájöttünk, nem minden RNS egyforma. Például a transzfer RNS nem okoz gyulladást. Innen jött az ötlet, hogy csináljunk ilyen RNS-t. Nem tudtuk, hogyan kell. Azzal szembesül a kutató nap mint nap, hogy olyat tesz, amit előtte senki.
Ha az uridin jelen van, akkor gyulladást okoz az RNS. Ha megváltoztatták ezt az alkotóelemet, akkor nem tapasztalták a hátrányos következményt.
– Végül a pszeudouridint szelektáltuk ki, ráadásul az mRNS-ünkről tízszer több fehérje keletkezett, mint máskor – mondta Karikó Katalin. – Amerikában az a szokás, hogy mielőtt publikálják, szabadalmat írnak a kutatási eredményről. Az egyetemi hivatalnoknak kétségei voltak a módosítás hatásáról, de – kopasz ember lévén – sikerült meggyőznöm, hogy jó lesz ez az eredmény még akár hajnövesztésre is – nevettette meg a diákságot a tudós.
Az egyetemi szabadalmak nagy része nem hasznosul. Az ipari partner nem álldogál a laborok bejáratánál azt várva és kitalálva, hogy melyik szabadalmaztatott eredményt hogyan lehetne hasznosítani. Ezért a legjobb megoldás, ha a kutató céget alapít. Így tettek Karikóék, ám hiába kérték, az egyetem nem nekik adta el a szabadalmukat. E döntése következtében viszont a University of Pennsylvania nagyon jól járt, 1,6 milliárd dollárt kapott.
– Hinned kell magadban! Ha nem hiszel, akkor el se indulj, mert a cél kitűzésekor talán nem látszanak, pedig komoly nehézségekre kell számítanod a célodhoz vezető úton – mutatott egy buktatókkal teli pályát az ábráján Karikó Katalin.
– Ki kell lépned a komfortzónádból! – hangzott a következő jó tanács. – Így nem csak a tágabb környezetedet, hanem önmagadat is jobban megismered.
Karikó Katalin tanácsait, előadását élvezettel hallgatták a középiskolás diákok
– A mentális egészség megőrzésének egyik feltétele, hogy megtanuld kezelni a stresszt. Nem lennék ma itt, ha 16 évesen nem olvastam volna Selye János könyvét a stressz kezeléséről – hangsúlyozta Karikó Katalin. A fizikában használatos kifejezésnek új értelmet adott Selye. A Kanadában élő tudós gondolatai lényegét úgy magyarázta meg magának a diáklány, hogy panaszkodás helyett mindig arra koncentrálj, te mit tudsz változtatni.
– A sport, a futás vagy bármi más mozgás is kell az egészség megőrzéséhez – motiválta saját példájával hallgatóságát a maratoni távot is teljesítő tudós, Karikó Katalin
– Ha valamilyen ötleted van, neked kell tovább tolnod, ameddig csak lehetséges. Ne számíts arra, valaki más a cégénél, hogy előnyben részesítik a te ötleteidet – folytatta Karikó Katalin, aki szinte álláshalmozó lett 58 évesen, amikor két biotechnológiai cég – az amerikai Moderna és a németországi BioNTech – is munkatársai közé hívta. 2013-ban Mainzba utazott egy olyan pici céghez, amelynek akkor még honlapja se volt.
– Sok mindent megtanultam Mainzban. Például azt, hogy minden termék annyiba kerül, amennyibe a klinikai kísérletek. De azt is, hogy egy klinikai kísérlet esetében végig kell gondolnom, mit fogok mérni – sorolta. – Lényeges az adminisztráció – mutatta a különböző szempontrendszerű táblázatait.
– Nem elég felfedezni valami fontosat. Az eredményt el kell fogadtatni a társadalommal – hozott új szempontot, adott új feladatot a kutatóknak és környezetüknek. – Fontos, hogy a hamis információk ellen harcoljunk, hogy elmondjuk az embereknek, mit csinál egy kutató. A közérthető magyarázat gyakorlásában segít, ha a nagymamádnak úgy mesélsz a munkádról, hogy megértse.
– Vannak emberek, akik az internetről tanulták az immunológiát. Egy részét látják az igazságnak, de arról mélyen meg vannak győződve. Mert minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál mélyebben hiszi, hogy többet tud a témában nála jártasabb embereknél – mutatta meg a Dunning-Kruger hatás lényegét ábrázoló grafikont.
– A fiatal lányok figyelmét fölhívom, jól gondolják meg, kit választanak párjukul, mert én se lennék itt, ha a férjem nem támogatott volna. Ő nem szívóskodott azon, hogy a vasárnapi ebéd főzése helyett haza állítottam egy masinával a hónom alatt, aminek a megjavítását tőle kértem – mesélte. – De a fiúk figyelmét is fölhívom arra, hogy udvarlás után is vegyék figyelembe: a lányoknak is vannak megvalósításra váró álmaik. Jó lenne, ha minél több ember átélné a siker örömét, amit a kutató érez felfedezéskor.
– Itt vannak a mentoraim – mutatott a stockholmi Nobel-héten készült fotóra és az SZTE TIK kongresszusi termében helyet foglaló Kondorosi Évára, Duda Ernőre, Venetianer Pálra a Nobel-díjas Karikó Katalin, az SZTE professzora, aki saját életútja anekdotázó bemutatásával nyitotta meg a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatát.
A Szegedi Akadémiai Bizottság Elnöksége kifejezte örömét, nagyrabecsülését abból az alkalomból, hogy Karikó Katalin személyében egy kivételes kutató csatlakozik a SZAB tudós közösségéhez.
Karikó Katalinnak, a világhírű mRNS-kutatónak Krisztin Tibor nyújtotta át a SZAB bronz plakettjét, a dél-alföldi kutatói társadalom megbecsülése és hálája jeléül a tudományos kiválóságáért és az emberiség érdekében végzett kiemelkedő munkájáért
A SZAB rendezvényén a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a szegedi egyetem két kiváló zeneművészét – Varga Laura fuvolaművészt és Klebniczki György zongoraművészt – hallgathatta meg a nagyközönség. Mozart: D-dúr rondó című zeneműve előadása után kihirdették a Dél-alföldi Innovációs Díj pályázat nyerteseit
A Szegedi Akadémiai Bizottság a Dél-alföldi Innovációs Díj alapítását 2010 tavaszán határozta el. A pályázatot 15. alkalommal hirdette meg a SZAB a Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád-Csanád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület támogatásával.
E regionális díj célja a dél-alföldi régió vállalkozásai, feltalálói szellemi alkotásainak elismerése és az innovációs tevékenység, a technológiai transzfer támogatása. Pályázni lehetett bármely új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható és piacképes megoldást tartalmazó innovációs eredménnyel.
A díjakat Krisztin Tibor, a SZAB elnöke, továbbá Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke; Szabó Géza, a Békés Vármegyei Kereskedelmi Iparkamara alelnöke; Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke; valamint Maróti Péter, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatója adta át.
A Dél-alföldi Innovációs Díjat, azaz Bánvölgyi László szobrászművész úgynevezett „Möbius-szalag” térplasztikai alkotását a Metrisoft Mérleggyártó Kft. kapta meg gazdasági társaság kategóriában. Az elismerést Gyömrő -Molnár Imre mérnök vette át
A cég „Automata zsákoló és palettázó rendszer” című pályázatát Gyömrő -Molnár Imre gépészmérnök mutatta be. Oklevél elismerésben részesült: az AXIÁL Kft. „Vantage – mAXI-MAP IT rendszer”, valamint a „CreatIT Solutions Kft. – Walk & Quiz interaktív játékplatform”, továbbá a Metrisoft Mérleggyártó Kft. „Félautomata Függesztett Big-Bag zsáktöltő mérleg” című pályázata.
Természetes személy kategóriában I. díj elismerésben és pénzjutalomban részesült Fodor Gergely és Peták Ferenc „3D nyomtatott légáramlásmérők készítése perszonalizált egészségügyi felhasználásra” című közös projektje.
Oklevelet kapott Samodai Bence János és Berkes Tamás „Háromdimenziós zenei improvizációk” című pályázata
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány a határon innen és túli régióban folyó tudományos kutatómunka ösztönzésére a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével hirdetett pályázatot 2024 tavaszán Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében, valamint a szerbiai Vajdaság, továbbá a romániai Temes és Arad megyében.
Az ifjúsági kutatói pályázaton tudományos fokozattal nem rendelkező, legfeljebb 35 éves kutatók vehettek részt. A pályamunka egyéni és kollektív munka eredménye egyaránt lehetett. Pályázni a SZAB szak- és munkabizottságai által művelt tudományterületeken, új eredményeket tartalmazó, még meg nem jelentetett, vagy már publikált tanulmánnyal egyaránt lehetett.
A régió fiatal kutatói számára kiírt SZAB Tudományos Díj idei jutalmait osztották ki a MTÜ-nyitány utolsó akkordjaként
A 2024. évi pályázati felhívásra összesen 19 db pályamunka érkezett. A Szegedi Tudományegyetem közreműködésének, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány és az MTA Területi Akadémiai Bizottság Titkárság támogatásainak köszönhetően minden I., II. és III. helyezett pénzjutalomban részesült. Az elismerést Krisztin Tibor SZAB elnök; Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese; Nagy Sándor, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának alpolgármestere; továbbá Molnár Árpád, „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány Kuratóriumának elnöke adta át.
A természettudományokat művelő ifjak közül dobogós díjazottak: I. Jákói Zoltán Péter és Papp Rebeka; II. Nemes Bernadett; III. Hóman Zoltán.
Élettudományokban I. Farkas Bernadett, II. Hadady Levente, III. Motzwickler-Németh Anett és Sárik Julián Robin. Oklevelet kapott: Kiss-Kovács Róbert, Portik Sándor-Szilárd, Szatmári Péter, Zsigmond Regina.
A társadalomtudományokkal foglalkozó fiatalok közül I: Klajkó Dániel és Tóth Marcell, II. Oláh Szabolcs, III. Majoros Viktória. Oklevelet vehetett át Borbíró Aletta és Szilágyi Szabina.
A művészetek terén Sümegi Bálint kapott I. díjat.
– Az itt jelenlévő diákok lelkesedése, kitartása, tehetsége optimizmussal tölthet el bennünket a jövőt illetően. Bízom abban, hogy közülük sokan – talán a mai előadás hallatán – választják a kutatói pályát – fogalmazott zárszavában Krisztin Tibor SZAB-elnök.
A díjözön után Karikó Katalin ismét tollat ragadott és dedikált, és dedikált, és dedikált…
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István
Karikó Katalin 2024. november 6-i szegedi programjairól írtuk:
A Nobel-díjas Karikó Katalin előadása a Magyar Tudomány Ünnepe dél-alföldi megnyitó ünnepségéről készült felvételen is megtekinthető az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság videomegosztó csatornáján és itt.
