NKI
NKI
144 díjazottat ünnepelt eddig Szeged egyik legpatinásabb civil szervezete. A Szegedért Alapítvány 2025. évi Fődíját Apró Ferenc helytörténész vette át. A Szegedi Nemzeti Színházban 2025. március 8-án tartott gálán elismerést kapott Nagy Ferenc biológus, Pataki András balettművész és Kállai Ákos drámapedagógus. A Nobel-díjas Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora a királyi páholyból nézte az ünnepi műsort.
A város legrégebbi civil egyesülete, a Szegedért Alapítvány kuratóriuma – a beérkezett ajánlások alapján – 36. alkalommal döntött, adományozott díjat Szeged kiválóságainak.
Összeköti a Szegedi Tudományegyetemet és a Szegedért Alapítványt, hogy a város patinás civil szervezete által díjazottak többsége az universitas egykori polgára vagy jelenlegi munkatársa. A 2025. évben kitüntetett négy kiválóság közül háromnak a Szegedi Tudományegyetem az alma matere.
A Szegedért Alapítvány 2025-ös ünnepségén díszvendég volt a Nobel-díjas Karikó Katalin, a civil szervezet 2022. évi fődíjasa, a Szegedi Tudományegyetem professzora., akadémikus Fotó: Bobkó Anna
Kivételessé tette a Szegedért Alapítvány idei díjátadó ünnepségét, hogy azt megtisztelte jelenlétével a Nobel-díjas Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a több mint száz kitüntetéssel elismert tudós, az MTA és további tíz akadémia tagja, aki összesen 18 egyetem díszdoktora. Emlékezetes: a szegedi József Attila Tudományegyetem egykori biológia szakos hallgatója, a világhírű mRNS-kutató, az SZTE egyetemi tanára és mecénása 2022-ben vette át a Szegedért Alapítványi Fődíját.
A Szegedi Nemzeti Színház királyi páholyában a Szegedért Alapítvány 2025-ös ünnepségének díszvendége, a Nobel-díjas Karikó Katalin, az SZTE professzora és a város gazdasági alpolgármestere, Kovács Tamás. Fotó: Bobkó Anna
Hagyomány, hogy a Szegedi Nemzeti Színház kariatidák ékesítette díszpáholyába a teátrumbeli rendezvény jeles vendégeit ültetik a szervezők. Elsőként 1883. október 14-én „A Víz” után újjászületett városba látogató magyar király, I. Ferenc József ült a legjobb kilátást biztosító színházi helyen és onnan tekintette meg a teátrum nyitó előadását. E díszpáholyt azóta nevezik királyi páholynak a szegediek. A protokollcélokat szolgáló nagy páholyban korábban is neves művészek és közéleti személyiségek, a város vendégei kaptak helyet.
Trióban alratott sikert (balról jobbra) Szives Márton ütőhangszeres művész, Samodai Bence János trombitaművész és Dóbisz Áron orgonaművész
A szegedi kiválóságok ünnepe az SZTE Bartók Béla Művészeti Karán diplomázott tehetségek – Dóbisz Áron orgonaművész, Samodai Bence János trombitaművész és Szives Márton ütőhangszeres művész – közös produkciójával vette kezdetét. A kortárs zene nészerűsítését is küldetésüknek érző alkotók klasszikusok műveit is műsorra tűzték.
– Együtt ünnepeljük a város történetét évtizedek óta fáradhatatlanul kutató tudóst. Együtt ünnepeljük azt a kutatóbiológust, aki a növények alkalmazkodóképességének vizsgálatával új felfedezéseket adott a tudománynak. Együtt ünnepeljük a táncművészt, aki saját színpadi sikere után azt vállalta, hogy a szegedi balett-társulatot teszi nemzetközi szinten ismertté. Együtt ünnepeljük azt a fiatal színházpedagógust, aki új látásmódot adott a szegedi diákok és tanárok színházértésének, közösségeik alakításához – fogalmazott köszöntőjében Kóbor György, az alapítvány soros elnöke.
A Szegedért Alapítvány soros elnöke, Kóbor György köszöntötte a civil szervezet díjazottjait és a gálán megjelenteket
Az első magyar Nobel-díjas magyar kutatónő, Karikó Katalin mellett Kovács Tamás, Szeged gazdasági alpolgármestere ült a Szegedért Alapítvány 36. díjátadó gáláján. Hozzájuk a partnerével együtt csatlakozott Kóbor György, a Szegedért Alapítvány soros elnöke az ünnepi beszédét követően. A királyi páholy melletti páholyban láttuk Karikó Katalin nővérét és vendégeit, valamint a Szegedi Tudományegyetem rektor-helyettesét, Széll Márta professzort is.
A Szegedért Alapítvány 2025. évi díjazottjait a tevékenységük, munkahelyük és környezetük hangulatát is visszaadó rövidfilmek mutatták be.
A 2025-ös év fődíjasa Apró Ferenc helytörténész, irodalomtörténész, művelődéstörténész és művészeti író. A fődíjjal a Szeged történetének kutatásában és publikálásában végzett kiemelkedő munkáját, valamint a város érdekében egész életen át folytatott értékteremtő tevékenységét ismerte el az alapítvány.
Apró Ferenc laudációjában elhangzott, hogy Szegeden született, családja több mint kétszáz esztendeje él a városban. Egész élete Szegedhez köti: Alsóvároson nőtt fel, itt járt általános és középiskolában, itt vette át jogi diplomáját, itt tett bírói-ügyészi szakvizsgát, 1974-től ügyvédként dolgozott.
A Szegedért Alapítvány legújabb fődíjasa, Apró Ferenc a 2025. év kiválóságai társaságában hallgatta meg az életútját bemutató laudációt. Fotó: Bobkó Anna
Az egykori Ságvári Gimnázium tanárainak – többek között Szörényi Józsefnek és Visy Józsefnek – köszönheti, hogy egész életét meghatározta a szegedi föld és az anyanyelv iránti olthatatlan szeretet. Egyetemistaként naponta látogatta a Kárász utcai antikváriumot. Családjában elsőként szerzett diplomát. A Délmagyarországban publikált először, 1970-ben.
Már fiatalemberként vonzotta a várostörténet, elsőként a képzőművészet felé fordult. Írt Moholy-Nagy Lászlóról, az aktivista Gergely Sándorról, Szöri Józsefről, Heller Ödönről, Dorogi Imréről, Zoltánfy Istvánról és többekről. Irodalomtörténeti munkáiban leginkább Jókai, Babits, Tömörkény, Móra, Juhász Gyula és Radnóti volt az érdeklődési köre. Mindemellett publikált – többek között – a szegedi zenetörténetről, a zsidóság múltjáról, a vendéglátásról, a képeslapokról, az elsőháborús emlékművekről és a temetőkről. Közreadta Juhász Gyula két ismeretlen írását Bartókról, és tisztázta a Hajnóczy utcai ózsinagóga tervezőjének a személyét. Szegedről készített „házi” bibliográfiája és tekintélyes könyvtára országosan is jelentős.
A tájszavak gyűjtését anyai nagymamájának népi hasonlataival és szólásmondásaival kezdte. Bálint Sándor Szegedi szótárának megszerzése után pedig elkezdte rögzíteni saját gyűjtéseit, amelyet kötetbe rendezett.
Írásait a pontosság, az igényesség, az új adatok közreadása, a Szeged iránti rendületlen hűség jellemzi. Publikációinak száma meghaladja az ezret. Munkássága megbecsüléseként Szegedért Emlékérmet és Szeged Kultúrájáért díjat kapott.
Ha kérdezik, két példaképét említi. Egyikük Péter László a neves helytörténész, akitől az idő megbecsülését, a filológiai sebezhetetlenségre törekvést és a tematikai sokszínűséget kapta örökbe. Ilia Mihály irodalomtudós pedig a néphez való hűségével, széles kitekintésével és a határainkon kívül élő alkotó magyarság idetartozásának hirdetésével adott példát számára.
Apró Ferenc városunk egyik legjelentősebb történészévé vált. Amikor munkásságáról kérdezték, így válaszolt: Minden sorom Szegedről szól…”
Kóbor György, a Szegedért Alapítvány soros elnöke adta át a szervezet Fődíját, Lapis András szobrászművész alkotását Apró Ferenc történésznek
Nagy Ferenc laudációjában elhangzott, hogy 16 éves korában, egri gimnazistaként döntötte el, hogy biológus lesz, amikor középiskolai tanára megemlítette neki, hogy Szegeden nyílik egy olyan kutatóintézet, ahová Magyarország legjobb kutatóit toborozzák és szerinte neki is ott lenne a helye. Megfogadta a tanácsot és Szegedre jött egyetemre, 1977-ben vette át biológus diplomáját az akkori JATE-n.
A növénybiológus akadémikus, Nagy Ferenc a Szegedért Alapítvány Szőkefalvi-Nagy Béla-díjasa
Kutatói pályáját – ahogy gimnazistaként megálmodta – a Szegedi Biológiai Központban kezdte meg és ahogy a városhoz, a kutatóintézethez is hűséges maradt, ma is ott dolgozik. 1981-ben szerzett egyetemi doktori fokozatot, 1997-ben lett a biológia tudományok doktora. 2008-ban a Német Tudományos Akadémia tagjává választották és 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Tudományos munkássága fókuszában a kezdetektől az áll, hogy a növények miként alkalmazkodnak a természeti környezethez. Szakterülete a növényi molekuláris biológia, valamint a molekuláris foto-és kronobiológia. Tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely az elsők között vezette be a molekuláris biológiai módszereket a növényi génexpresszió vizsgálatába. Munkacsoportja nemzetközi hírnevet vívott ki a fotoreceptorok és a cirkadiánóra által szabályozott jelátviteli láncok működésének molekuláris szintű jellemzésével.
Nemzetközi konferenciák meghívott előadója volt már a világ minden pontján Kínától Argentínáig, Svájctól Japánig. Számos hazai és külföldi tudományos szervezet tudományos tanácsának tagja, a freiburgi egyetem címzetes egyetemi tanára, továbbá az edinburghi egyetem emeritus professzora. Pályafutása alatt több magyar és nemzetközi ösztöndíjat nyert neves külföldi egyetemeken, intézetekben. Szakmai publikációinak száma 190, amire több mint 30 000 hivatkozást kapott. Hirsch indexe 87. A hazai tudományos élet kutatóként tartja számon, de több külföldi és hazai egyetemen is tanít. Nagy Ferenc számos rangos nemzetközi tudományos kitüntetés birtokosa, itthon megkapta az Akadémiai-díjat, a Tankó Béla-díjat, a Széchenyi-díjat és a Magyar Érdemrend Középkeresztjét.
Nagy Ferenc bár több évet töltött kutatással külföldön, öt éven át volt a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont igazgatója, újból és újból visszatért Szegedre, mert szerinte az SZBK Magyarország egyik legjobb kutatóhelye. 2018 óta ő a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója. Kinevezésekor azt mondta: Most olyan helyzet alakult ki Szegeden, amikor szinte bármi lehetséges a tudományban. Azóta is minden energiájával azt szolgálja, hogy erősítse a szegedi intézet nemzetközi versenyképességét.”
Pataki András laudációjában elhangzott, hogy érdeklődését a tánc iránt egy nyári néptánctábor keltette fel szülőhelyén, Balatonfüreden. Édesanyja javaslatára felvételizett az Állami Balettintézet néptánctagozatára, ahová azonnal felvették. 1983-ban diplomázott és a Néphadsereg Művészegyüttesében kezdte pályafutását. Tata vagyis Novák Ferenc vezette együttesben találkozott először az újszerű táncszínházi kísérletekkel, maga is szerepelt több táncfilmben. 1986-ban Markó Iván hívására csatlakozott a Győri Baletthez. A Szegedi Balett első premierjét még győri balettosként nézte meg, de fél év múlva jelentkezett a társulathoz és 1988 óta ez a szakmai otthona.
A balettművész Pataki András 2025. március 8-án nem táncosként, hanem a Szegedért Alapítvány Gregor József-díjazottjaként lépett színpadra
A nyitottság és a modern tánc- és színházi irányzatok nagy hatással voltak a fiatal táncosra. Az elmúlt években az együttes egyik vezető táncművésze lett. Imre Zoltán forradalmi törekvései, a művészeti határokat tágító kortárs táncművészet inspiráló volt számára, 1989-ben az Alvilági játékok Orpheusz szerepében egycsapásra közönségkedvenc lett Szegeden.
Imre Zoltán távozása után 1990-ben Juronics Tamással ketten alapították meg a fiatal alkotók kísérletező műhelyét, a Stúdióbalettet, 1993-tól pedig a Szegedi Kortárs Balett irányítását is együtt végzik. A táncos Pataki András színpadi énje ekkor egy új területtel, a művészeti menedzser szereppel egészült ki, amit évek alatt professzionális szintre emelt. Balettigazgatóként a társulat napi működését biztosító tevékenysége mellett nagysikerű nemzetközi turnékat szervez. Már legalább harminc ország közönsége tapsolt a szegedi táncművészeknek, akik a megérdemelt ünneplés mellett Szeged hírnevét is öregbítik. A fővárosban a Nemzeti Táncszínház és a Művészetek Palotája ad gyakran otthont a társulat előadásainak, de ünnepelt vendégei más hazai színpadoknak és fesztiváloknak is. Progresszív menedzseri munkájának köszönhetően a Szegedi Kortárs Balettet mára a modern táncművészet nemzetközi élvonalában jegyzik. Alkotótársával, Juronics Tamással közösen érték el, hogy a Szegedi Kortárs Balett immár több évtizede márka. A világra nyitott, modern formanyelvű, unikális színpadi produkciókat létrehozó közönségkedvenccé váltak itthon és külföldön egyaránt.
Pataki András élete a tánc, és bár 1996-ban befejezte táncos pályafutását, az új vezetésű társulat 30. születésnapjának évében bemutatott Lear királyban Gloster grófjaként újra színpadra lépett és a rá jellemző erős színpadi karizmával alakította 60 évesen a szerepet.
Több mint negyven éves alkotó és menedzseri munkájának elismeréseként többek között megkapta a Harangozó-díjat, a Köztársasági Érdemkereszt Aranyfokozatát majd Lovagkeresztjét. Szeged Kultúrájáért és Szegedért Emlékérem birtokosa.
Kállai Ákos laudációjában elhangzott, hogy a Szegedi Tudományegyetemen szabad bölcsészetet, filmelméletet és filmtörténetet tanult, a Színház és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor, drámajátékos szakirányán sajátította el a színházi nevelést, amelyet mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterdiplomával egészített ki. Kállai Ákos drámapedagógus és közösségépítő, akiről ismerői azt mondják, alapjaiban változtatta meg a szegedi iskolák és iskolások színházértési képességeit.
Kooperatív gondolkodásra, egymás elfogadására sarkalló technikákkal segítette iskolai közösségek alakulását. 2018-ban indította el a Kooperáló Színházpedagógiai alkotóteret, ahol a résztvevők együtt alkotó és gondolkodó, a körülöttük lévő világot kreatívan formáló közösséget alkothatnak. Az osztálytermi előadások során színészek közreműködésével a gyerekek testközelből élik át a fiatalok generációs dilemmái és a klasszikus művek közötti párhuzamokat. Az úgynevezett részvételi színházi előadásokban pedig a diákok maguk is alakítói, véleményezői olyan súlyos témák feldolgozásának, amelyekkel saját életükben naponta kell megküzdeniük, mint például a lázadás, az identitáskeresés, a kortársak közötti bántalmazás vagy a szenvedélybetegség. Ezek ma hiányoznak az iskolai nevelésből, Kállai Ákos alkotótársaival szinte misszióként végzi ezt az önismereti, problémafeldolgozó nevelést. Szervezőként, rendezőként vagy akár színészként is jelen van a programokban. Évek alatt megtalálta azokat a színházi alkotókat, szociális szakembereket, akik társak a drámapedagógiai nevelésben, értik és érzik, hogy hiánypótló és egyben sikeres, amit csinálnak.
A Szegedért Alapítvány Debreczeni Pál-díját elnyert Kállai Ákos számára az ünnepségnek helyet adó színház ismerős közeg. Fotó: Bobkó Anna
Elhangzott: „Ahol Ákos jelen van, a hely megtelik energiával, kreativitás jellemzi minden tevékenységét, nála mindig készen állnak új ötletek. A Szessön elnevezésű foglalkozás sorozattal testközelbe hozzák a Szegedi Nemzeti Színház előadásait és mindazt, ami mögötte rejlik.” Az általános iskolásokat befogadó színházi műhely a Placc, a középiskolásokat tömörítő Bázis és a felnőtteknek szánt Szövet csoport közös jellemzője, hogy a résztvevők egyszerre válnak alkotóvá, befogadóvá és közösséggé. Az általa alapított Nauta műhelyben művészetterápiás és drámapedagógiai módszerekkel segít felnőtteknek lelki egészségük fejlesztésében.
Kállai Ákos olyan utakat nyitott meg és bővít folyamatosan alkotótársaival Szegeden, amelyek társadalmi hasznossága vitathatatlan. A szegediséget egy tágabb kontextusba helyezett emberségformálással ötvözi és szüntelenül keresi az együttműködés új lehetőségeit.
A Szegedért Alapítvány kuratóriumi tagjai és legújabb kitüntetettjei (balról jobbra): Kóbor Tamás, Kerek Ferenc; Nagy Ferenc, Apró Ferenc, Kállai Ákos, Pataki András; Medgyesi Konstantin, Vécsei László. Fotó: Bonkó Anna
Hangulatos műsorral invitálta Föld körüli utazásra a Szegedért Alapítvány legújabb kitüntettjeit és a színházi közönséget a Szegedi Szimfonikus Zenekar.
Duettet is énekelt Somogyvári Tímea Zita és Borbély Jácint a Szegedért Alapítvány díjátadó gálaműsorában
A „Negyven perc alatt a Föld körül" című zenés utazás kalauzának szerepére Borbély Jácint operaénekes, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar alumnusa vállalkozott. A vele együtt szólót éneklő Somogyvári Tímea Zita ugyancsak az SZTE diplomása, magáének-művész szakon.
Örömzenével ajándékozta meg a Szegedért Alapítvány díjátadóján a kitüntetetteket és a gála közönségét a Szegedi Szimfonikus Zenekar "40 perc alatt a Föld körül" című produkciója. Fotó: Bobkó Anna
Filmzenék és világslágerek között válogatva készítette el a feldolgozásokat és vezényelt Balogh Sándor. Öröm volt látni és hallani, ahogy a szoprán szólista és a baritonista, a karmester és a zenekar tagjai is élvezettel bekapcsolódtak a humorral átitatott Föld körüli zenei utazásba. A kiválóságokat szórakoztató remek gálaműsort tapssal köszönte meg a hálás közönség.
A Szegedért Alapítvány 2025. évi díjazottjai: Apró Ferenc, Pataki András, Nagy Ferenc és Kállai Ákos. a gálaműsort követő fogadáson Fotó: Bobkó Anna
SZTE info – B. A., Ú. I.
Fotó: Bobkó Anna
A borító fotón a Szegedért Alapítvány 2025. évi díjazottjai: Nagy Ferenc, Apró Ferenc, Pataki András és Kállai Ákos. Fotó: Bobkó Anna
