Az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin néhány korábbi kitüntetését is megtekinthetik az egyetemi Füvészkert látogatói. A Szegeden most először megcsodálható díjakból rendezett kamarakiállítással köszönti az SZTE a „Nők és lányok a tudományban nemzetközi napot”. Február 11. az ENSZ kezdeményezésére vált a tudós nők világnapjává. Alább felvillantjuk, hogy a szegedi kutatónők közül napjaink három felfedezője miként járult hozzá ahhoz, hogy fenntartható legyen a világunk.
A nők tudományos szerepvállalásának előmozdítása a fenntarthatóság kulcsa, ezért közös érdek – hangsúlyozza az ENSZ. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-ben döntött arról, hogy február 11. legyen a tudós nők világnapja. Az „International Day of Women and Girls in Science” (IDWGIS) alkalmat ad arra, hogy figyelem irányuljon a számok mögötti összefüggésekre. Például: „annak ellenére, hogy a nők óriási előrelépést tettek a felsőoktatásban való részvételük növelése felé, még mindig alulreprezentáltak” a tudományban. Elsősorban a természettudományos, a technológiai, a mérnöki és a matematikai tudományterületeken, vagyis a STEM pályákon.
A Nobel-díjasok arányai a természettudományi témakörökkel foglalkozó kutatók körében. Forrás: internet
„Laboratóriumi kísérletekkel sikerült szimulálnia az üledékes kőzetek szerves anyagának átalakulását.” „Modellezte a kőolaj és a földgáz képződését. E kísérletei során elemezte a keletkező szénhidrogének mennyiségét, illetve minőségét meghatározó tulajdonságok” szerepét. Ki ő, akinek a nevéhez „fűződik a földgáz- és/vagy kőolajképzésre alkalmas szerves anyagok előfordulási arányának megállapítása a Magyarországon található neogén üledékes kőzetekben”? A „Wikipédia, A szabad enciklopédia” szócikkébe sűrített felfedezés érdeme Hetényi Magdolnáé. A Szegedi Tudományegyetem elődintézményében vette át vegyész diplomáját. Oktatói és kutatói munkája az SZTE ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszékének vezetői és egyetemi tanári kinevezéséig vezetett. 2001-ben választotta tagjává az MTA. Ezzel ő lett a szegedi akadémikusok csapatában az első nő.
„A nemek közti szakadék megszüntetése a tudományban. A cselekvés felgyorsítása” Ez a címe az UNESCO felhívásának. A Nők és Lányok Tudományos Napja előtt, 2024. február 9-én online is követhető kerekasztal-beszélgetések tették nagyító alá a problémákat.
„A lányok tudomány iránti érdeklődésének előmozdítása oktatási innovációval a digitális korban” témakörhöz a Szegedi Tudományegyetem kutatói közül többen is új szempontokkal járultak hozzá például a szép hagyományú Pedagógiai Értékelési Konferenciákon. A PÉK-sorozat legutóbbi programjának egyik aktív szereplője, Pikó Bettina, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet egyetemi tanára fölkerült a research.com egyik toplistájára is. Az SZTE orvos és szociológus diplomáját hasznosító kutatónő legtöbbet idézett publikációinak egyik témája a nemek közötti különbségek és hasonlóságok a serdülők megküzdési módjaiban.
A megoldást kereső UNESCO-fórumon arról is szó esett, miként lehet a nőket és lányokat inspirálni a tudomány művelésére példaképeken és mentorokon keresztül.
Az 1901 óta adják át a Nobel-díjat. A világ legismertebb és legrangosább tudományos kitüntetését elnyert kutatónők számának változása kifejezi, hogy változik a nők tudományos szerepvállalása. Forrás: internet
„A díjjal példaképeket teremtünk. És minél több a női díjazott, az annál inkább bátorítja a nőket, hogy tudományos pályára lépjenek” – érvelt hivatali idejében a Nobel Alapítvány korábbi ügyvezető igazgatója, Lars Johan Heikensten. Ám a Nobel-díjjal elismert kutatók között is alacsony, 3 százalék a nők aránya, miközben – az UNESCO szerint – a tudósok közül minden harmadik nő. Az 1901 óta átadott tudományos kitüntetés történetében figyelemre méltó, hogy 2023-ban 3 különböző tudományterületen 3 nő is szerepelt a díjazottak között. Közülük Karikó Katalin, az első magyar Nobel-díjas nő, aki a módosított mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért – amerikai kutatótársával megosztva – kapta meg a kitüntetést. A Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával együtt 64 nő részesült a világ legrangosabb tudományos elismerésében.
Folytatódik a Nobel-hetek a Szegedi Tudományegyetemen ismeretterjesztő kampány.
Az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin által egyetemistaként is kedvelt tanuló- és kutatóhely, a szegedi Hortus Botanicus, az SZTE Füvészkertje tavasszal pezsdülő látványosságai közé új színt visz a műalkotásként is remek kitüntetések látványa.
Az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin a „tudományos pályafutása során elért eredményeiért” kapta meg a Bolyai-díjat, amelyet 2021. december 17-én vett át. A magyar Nobel-díjnak is nevezett kitüntetés a maga szépségében látható a Szegedi Tudományegyetem kamarakiállításán, az SZTE Füvészkertben. Archív fotó: Sahin-Tóth István
A világhíres mRNS-kutató, a Nobel-díjas Karikó Katalin több mint száz elismerése közül néhány díjat a maga valójában, illetve műtárgyfotókon mutat be alma matere, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében február 11., a tudós nők világnapja alkalmából rendezett kamarakiállítás.
SZTEinfo
Fotók: Sahin-Tóth István
A borítóképen: Karikó Katalin a francia akadémiai könyvtárban .
Korábban írtuk a tudós nők jeles napjai alkalmából:
Nők a tudományban - 60 éve a tudomány szolgálatában: Beszélgetés Dr. Bálint Erzsébet címzetes egyetemi tanárral
Karikó Katalin, a tudós nő ikonja – plakátok a bilbaói kirakatokban és fotók a szegedi SZAB-székházban
Karikó Katalin példája inspirálhatja a női kutatókat – A SZAB-ban nyílt újra a kutatóprofesszor díjairól szóló kiállítás
Növénybiológiai kutatás, mely díjat és „akadémiai tagságot” ért
„Anyai” tanácsok ifjú tudósoknak a világhíres női kutatótól, Karikó Katalintól
NKI
