„A jövőnek sok neve van: a gyenge úgy hívja, elérhetetlen, a gyáva úgy, ismeretlen, a bátor lehetőségnek nevezi” – idézi Jakab Ferenc virológus Victor Hugo gondolatát a Magyar Tudomány tavalyi utolsó számában. Cikkében az első magyar Nobel-díjas nőt, Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát mutatja be a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese. Jakab Ferencet az ismeretterjesztésről és az mRNS-ben rejlő lehetőségekről is kérdeztük a stockholmi Nobel-díj héten, a Covid-19 járvány kirobbanásának ötödik évfordulójához közeledve.
– Az mRNS-kutató Karikó Katalin életútját bemutató, a Szegedi Tudományegyetemen gondozásában rendezett vándorkiállítás 2024. január 19-ig tekinthető meg a Pécsi Tudományegyetemen. A tárlat a kutatói pálya népszerűsítése és az ismeretterjesztés jegyében az ország több városában is sikert aratott a múlt évben. Az ismeretterjesztés mely formáját támogatja ön, a Pécsi Tudományegyetem professzora, aki a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője volt a 2020-as magyarországi Covid-19 járvány idején, és nagyon sokat tett a tévhitek eloszlatásáért, az álhírek ellen?
– Hittel vallom, hogy a kutatás nem áll meg a laboratórium ajtajánál. A kutatási eredményeket ki kell vinnünk a gazdasági és a társadalmi hasznosítás érdekében. Az a megfelelő ismeretterjesztő módszer, ami a mély szakmai tudást átülteti egy olyan kommunikációba, amit az emberek megértenek. Nekünk, kutatóknak kell tennünk azért, hogy az emberek elfogadják, hogy mi mit is csinálunk, s ennek a munkának mi a jelentősége. Az ismeretterjesztés kutatói felelősség és feladat.
A stockholmi Karolinska Intézetben tartották a Karikó - Weissman kutatópáros Nobel-előadását. A díjátadó előtti programra Müller Adrien, Magyarország svédországi nagykövete meghívta Jakab Ferenc virológust. Fotó: SMN
– „A sikerhez vezető út tudással, kitartással és elhivatottsággal van kikövezve – Karikó Katalin Magyarország első női Nobel-díjasa” címmel a Magyar Tudomány 2023 decemberi számában írt cikket. Mi az újságírók, a média dolga?
– Az újságírók feladata, hogy figyeljenek a kutatásokra és a szakemberek véleményére. Az újságírók dolga, hogy visszaadják az információkat úgy, ahogy azokat a kutatók elmondják. Tehát a tudományos kutatásban résztvevők feladata az ismeretterjesztés.
Karikó Katalin svédországi magyar orvosokkal is találkozott a stockholmi Nobel-héten. A pódiumbeszélgetésen a virológus Jakab Ferenc kérdezte az mRNS-kutató Karikó Katalint. Fotó: Sahin-Tóth István
– Az ország legismertebb virológusa az ismeretterjesztés jegyében utazott a stockholmi Nobel-hétre?
– A svédországi magyar nagykövetség szervezett egy beszélgetést 2023. december 5-re a két magyar Nobel-díjassal. Végül csak Karikó Katalin vett részt a pódiumbeszélgetésen, mert a müncheni időjárási viszonyok miatt Krausz Ferenc repülőgépe nem tudott elindulni Stockholmba.
A kutató szereti a kérdéseket – derült ki Jakab Ferenc virológus és a Nobel-díjas Karikó Katalin mRNS-kutató beszélgetéséből a stockholmi Nobel-héten. Fotó: Sahin-Tóth István
– Részt vett Karikó Katalin és Drew Weissman Nobel-előadásán is. Egy virológus miként jellemzi az online is követhető, utólag is megtekinthető, 2023. december 7-i programot?
– A két előadás jól összefüggött egymással, bár egy kicsit más tudományterületet érintettek. Karikó Katalin nagyon jó előadást tartott az mRNS modifikálásáról. Utána ennek a módosított mRNS-nek a felhasználási lehetőségéről beszélt Drew Weissman professzor.
Karikó Katalin Nobel-előadásának kezdete előtt: a közönség soraiban (középen) a virológus Jakab Ferenc és Magyarország svédországi nagykövete, Müller Adrien. Fotó: SMN
– Azt nyilatkozta az egyik hírportálnak, hogy „miközben hétről hétre jelentős mértékben emelkedik a felsőlégúti megbetegedésekben és különösen a Covid-19-ben szenvedők száma, az emberek nem védekeznek ezekkel a fertőzésekkel szemben”. E jelenség tükrében miként értékelhető a Nobel-díjjal jutalmazott felfedezés, a módosított mRNS-technológia jelentősége?
– A fertőző betegségek legyőzésében, tehát a különböző virális és bakteriális fertőzések legyőzésében óriási és úttörő szerepet fog játszani az új technológia. A 2023. évi orvosi Nobel-díjjal elismert kutatók előadásaikban ismertették, hogy akár a kardiovaszkuláris betegségekben, vagy a rákos betegségek leküzdésében is óriási lehet a szerepe. Azt gondolom, hogy a módosított mRNS-technológia a jövőt jelenti az orvostudomány olyan területein, amelyeken nagyon nehéz vagy szinte megoldhatatlan volt a gyógyítás. A Nobel-díjjal jutalmazott felfedezés meg fogja változtatni az orvostudomány fejlődését, meghozza az orvostudományra váró kihívások megoldását.
Óriási érdeklődés kísérte a stockholmi Karolinska Intézetben tartott Nobel-előadást: Karikó Katalin a módosított mRNS terápiához vezető útját mutatta be, majd a kutatási eredmény hasznosítási lehetőségeiről Drew Weissman beszélt. Fotó: Sahin-Tóth István
– Mi az alapvető újdonsága ennek a módosított mRNS-en alapuló technológiának?
– Régi ötlet az mRNS felhasználása, de amikor kezdetben a szervezetbe juttatták, akkor olyan komoly immunológiai reakciókat váltott ki, amelyeket a szervezet nem tudott tolerálni. A módosított mRNS-technológiával vissza tudták szorítani a szervezet heves immunológiai válaszát. Ez azt jelenti, hogy a szervezet úgy ismeri fel a bejuttatott mRNS-t, mintha a sajátja lenne, és nem okoz erős immunreakciót. Ez nagyon sok terápiának az alapja lehet. Példázza ezt a Covid-19 esete. Úgy is mondhatnám, hogy egy kicsit becsapjuk a szervezetünket. Ez nagyon-nagyon sok betegség elleni fellépés lehetőségét jelenti. Például olyan esetekben is, amikor a szervezet nem termel elegendő vagy jó minőségű fehérjét. Egyébként a módszert használták már – többek között – a cukorbetegek kezelésénél, az infarktuson átesett betegek felépülésénél, azaz az érképződésnél, illetve azoknak a faktoroknak a befolyásolásánál, amelyek a szívizomrendszert érintették.
A módosított mRNS-sel kapcsolatos klinikai vizsgálatokról Jakab Ferenc virológus személyesen egyeztett a Nobel-díjas Karikó Katalinnal. Fotó: Sahin-Tóth István
– Mikor lesz a módosított mRNS-re épülő technológia széleskörűen alkalmazható orvosi gyógyító módszer?
– Nemsokára. Személyesen is egyeztettem Karikó Katalin professzorral és Drew Weissman professzorral, akiktől megtudtam: a világon körülbelül 250 klinikai vizsgálat folyik, amelynek az alapját a módosított mRNS-technológia jelenti. Amikor ezeknek a klinikai vizsgálatoknak a végére érnek, vagyis néhány éven belül ezeket az eredményeket tényleges orvosi terápiába lehet majd bevonni.
Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István, SMN
NKI
