„(…) Uram!

Azért adtad a Földet, hogy rajta éljünk,

Megmondhatatlan kincseket halmoztál bensejébe,

Képessé tettél rá, hogy értsük alkotásod,

Könnyítsük munkánkat, megfékezzük az éhezést, a kórt. (…)” – szavalta Szent-Györgyi Albert „Psalmus Humanus és hat ima” című versének egy részletét az SZTE matematikusa. A Dr. Kosztolányi József egyetemi docens értő tolmácsolásában hangsúlyossá váló és a jelen kihívásaira is „rímelő” költemény az intézmény Nobel-díjas rektorának alakjára irányította 2021. szeptember 16-án az ünneplők figyelmét.

 

Mit jelent a Nobel-díjas tudós az SZTE polgárainak?

 

Szent-Györgyi Albert születésnapjáról, szeptember 16-án a szegedi Dugonics téren található központi épületénél 2013 óta – azaz a Nobel-díjas kutató egész alakos szobrának avatása óta – emlékeznek meg a Szegedi Tudományegyetem polgárai. A 2021. szeptember 16-i ünnep jelentőségét emelte, hogy a jeles nap egyetemi programjain megjelent a tudós özvegye, Marcia Szent-Györgyi is.

 

Mélyen gondolkodó ember és kivételes kutató volt Szent-Györgyi Albert – utalt a Psalmus Humanus…-ban megmutatkozó gondolkodóra Prof. Dr. Rovó László. Az SZTE rektora elmondta: a 128 éve született tudóst a jelen embere már „csak” Nobel-díjas tudósként látja. Az SZTE polgárai számára azonban ennél sokkal többet jelent.

 

– A magyar és „magyar kötődésű” Nobel-díjasok között Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki magyarországi egyetemen érte el a világraszóló sikert – húzta alá az SZTE rektora. – Büszkék vagyunk arra is, hogy a tudós hozzájárult a Szegedi Tudományegyetem mai színvonalának kialakításához is.

 

Hogyan emlékszünk Szent-Györgyi Albertre? Milyen tulajdonságok határozták meg hatékony és vibráló személyiségét? Kérdéseire válaszolva a rektor elmondta: elődje kiváló és bátor ember volt. Olyan katona, aki életeket mentett az I. világháborús keleti fronton. Olyan szervező és kutató, aki friss orvosi diplomájával végigjárta az akkori Európa legszínvonalasabb egyetemeit, hogy megalapozza a Nobel-díjhoz vezető kutatásait.

 

– Kiváló tehetségű tanár, oktató és nevelő volt Szent-Györgyi – jelentette ki Prof Dr. Rovó László. A rektor példaként említette a személyes beszélgetés technikáját. Hangsúlyozta: Szent-Györgyi úgy lépett le a katedráról, hogy bevonta a kutatásba tanítványait. Emellett azt is kiemelte, hogy a tudós személyesen szeretett tapasztalatot gyűjteni, ezt bizonyítja az is, hogy motorral járta be Európát, evezett és repült. A világ megismerésének vágya, a kíváncsiság jellemezte. Az SZTE rektora államférfiként is méltatta Szent-Györgyi Albertet beszédében.

 

– Személyes érdekein lépett túl, amikor Isztambulban tárgyalt – emlékeztetett a II. világháború időszakában tett diplomáciai kísérletre, amelynek célja az volt, hogy Magyarország kilépjen a Németország uralta szövetségből. – A 20. századi magyar tudományos és közélet talán legnagyobb vesztesége, sőt bűne, hogy Szent-Györgyi Albertet hagytuk elmenni a második világháború után – jelentette ki Prof. Dr. Rovó László, aki szerint a kiválóságok megtartása és az új tehetségek ide vonzása a Szegedi Tudományegyetem alapvető érdeke.

 

A világhíres tudós özvegye is részt vett az ünnepségen

 

Ünnepi beszéde végén az SZTE rektora azt a kiállítást ajánlotta a megjelentek figyelmébe, amely a felsőoktatási intézmény Dugonics téri központi épületében bemutatja a szegedi centenáriumát ünneplő uiniversitas történelmi jelentőségű jelképeit, tárgyakkal és korabeli cikkek másolataival jellemzi a kort. Prof. Dr. Rovó László elárulta: számára a Szent-Györgyi életét, egyéniségét és munkásságát bemutató cikkek és dokumentumok az igazán érdekesek. Hangsúlyozta: Szent-Györgyi gondolatait mintegy „sorvezetőként” használva továbbra is sikeres lesz a Szegedi Tudományegyetem.

 

Az SZTE hagyományápoló rendezvényén először jelent meg Szent-Györgyi Albert özvegye. Az Amerikai Egyesült Államokban élő Marcia Szent-Györgyi kifejezetten az SZTE centenáriumi ünnepség-sorozatára érkezett „a Tisza-parti Göttingába”. Szent-Györgyi Albert özvegye a Szegedi Tudományegyetem rektorával, Prof. Dr. Rovó Lászlóval, valamint a nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettessel, Prof. Dr. Zakar Péterrel, továbbá az SZTE orvoskari dékánjával, Prof. Dr. Lázár Györggyel együtt helyezte el a nemzeti szalaggal díszített paprika-koszorút a Nobel-díjas kutató szobránál.

 

„440 éve a tudomány és az oktatás szolgálatában – 100 éve Szeged és a régió fejlődéséért” – a Szegedi Tudományegyetem centenáriumi tanévének mottója olvasható a zászlón, amely a nagy múltú universitas szegedi főépületét díszíti. Így is kifejeződik, hogy kettős, kerek jubileumot ünnepel az SZTE. Egyrészt emléket állít a Báthory-féle egyetemalapítás 440. évfordulójának, másrészt fókuszba állítja a szegedi felsőfokú oktatás centenáriumát.

 

A szegedi egyetemet 100 éve szolgáló rektori hivatal épületének átriumában berendezett kiállítás hivatalos megnyitójával folytatódott Szent-Györgyi Albert 2021. évi születésnapi rendezvény-sorozata.

 

Kiállítás „a megélt hagyományról”

 

„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket” – idézte a Kossuth-díjas Sebő Ferenc gondolatát Prof. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese a Szent-Györgyi Albert-kiállítást megnyitó beszédében.

 

– Tanítványain, tudományos cikkein keresztül, emberi tartásával, kitartásával valamennyiünk számára példakép lehet Szent-Györgyi Albert – fogalmazott a rektorhelyettes, majd történészként érzékeltette a mögénk került évszázadnyi időszak ellentmondásait. – Forradalmak és ellenforradalmak forgatták föl, két világháború tépázta meg Európát és a világot. E zűrzavarban, a diktatúrák váltakozásában sok értelmiségi eltévedt. Szent-Györgyi Albert csodálatos tudományos teljesítményt nyújtva is meg tudta őrizni polgári és értelmiségi beállítottságát – mondta, majd történészi pontossággal idézte föl Szent-Györgyi Albert közéleti szerepeit, indokolta, miért volt kénytelen emigrálni a Nobel-díjas kutató.

 

A kiállítás visszaadja Szent-Györgyi Albert személyiségének összetettségét. A tablókon archív fotók illusztrálják a tényeket. A múlt század második harmadának szegedi egyetemi hangulatát a neves kutató által személyesen használt és korhű tárgyak is segítenek felidézni. Az SZTE orvoskari Szent-Györgyi Emlékszobájának nagy része három hónapra a Dugonics téri egyetemi épület átriumába költözött. A tárgyak egy részét – emlékérméket, irattáskát, kísérletekhez használt eszközöket, dokumentumokat – a tárlatnyitón megjelent özvegy, Marcia Szent-Györgyi adományozta az egyetemnek.

 

– Mindig otthon van Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemen – zárta tárlatnyitó beszédét Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

 

„Hazatért” a Nobel-díj és a 4 eredeti méltóságjelvény

 

Szent-Györgyi Albert Nobel-aranyérmét először tekintheti meg a nagyközönség a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épülete átriumában.

 

Hasonlóképpen unikális kiállítási tárgy az a négy pédum, amely a Kolozsvárról 1919-ben száműzött magyar egyetemmel együtt 1921-ben érkezett Szegedre. Az egykori Ferenc József Tudományegyetem eredeti méltóságjelvényei közül a rektori és három tudományegyetemi kar sűrűn díszített pédumát Szent-Györgyi Albert szegedi időszakában is használták az ünnepségeken. A professzori dolgozószoba hangulatát idéző intim tárlat pedig nem jöhetett volna létre a Magyar Nemzeti Múzeum, a Móra Ferenc Múzeum, a Somogyi-könyvtár és az SZTE, valamint Szent-Györgyi Albert özvegyének együttműködése nélkül.

„Szülinapi meglepetéssel" készült az SZTE Klebelsberg Könyvtár is: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának történetét mutatja be a bibliotéka honlapjáról elérhető virtuális kiállítás, korabeli dokumentumok alapján, sok-sok érdekességgel.

 

Az egyetemi hallgatók és az érdeklődők számára új fotófalat készített az SZTE: a központi épület belső terében a Dugonics téri hajdani háttere elé „lép” Szent-Györgyi Albert… „Mellette” és „vele” időutazással felérő szelfik és fényképek készülhetnek a jelenben.

 

A Szegedi Tudományegyetemet 100 éve szolgáló Dugonics téri épületéhez kötődő ünnepségsorozat 2021. szeptember 16-án délután flashmobbal és a Kávészünet koncerttel vonzotta az egyetemi oktatókat, egykori és mai hallgatókat.

 

Névadó gálán az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar

 

„Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar” név felvételi ceremóniájára tette fel a koronát a 2021. szeptember 16-i gála. Így ünnepelte az SZTE egyik legrangosabb egysége, hogy az SZTE Szenátusa 2020. november 23-i ülésén elfogadta az ÁOK névváltoztatási kérését. A névadó ünnepély díszvendége volt Marcia Szent-Györgyi.

 

2021. augusztus 1-je óta „Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar” a hivatalos neve az egészségügyi ellátásban, kutatásban, oktatásban dolgozó doktorok rangos képzőhelyének. A névadó gálaünnepséget 2021. szeptember 16-án, az SZTE SZAOK elődintézménye egykori professzora, oktatója, tanszék- és intézetvezetője, dékánja, Nobel-díjas kutatója, Szent-Györgyi Albert születésnapján tartották. A Szegedi Nemzeti Színházbeli ünnepi gálán a díszvendég, Marcia Szent-Györgyi mellett az SZTE vezetői és a kar oktatói, hallgatói is megjelentek.

 

Korabeli filmhíradók részleteire alapozó új dokumentumfilm idézte föl Szent-Györgyi Albert alakját. A lélek kialszik című, az SZTE JGYPK Mozgóképkultúra Tanszéke által készített alkotás filmkockáin a Szent-Györgyi Albert első munkahelyének és otthonának számító épületben, a mai Déri Miksa szakgimnáziumban berendezett emlékszoba tárgyai, illetve Dóm téri intézetében, a ma az SZTE Természettudományi és Informatikai Karhoz tartozó egykori könyvtárszobájának bútorai is feltűntek.

 

A szegedi egyetem összetett feladatát rektori székfoglaló beszédében fejtette ki Szent-Györgyi Albert. Ezt az eszmeiséget vallja magáénak az orvosi kar, amely a Szegedi Tudományegyetem Szegedre költözésének és a szegedi orvosképzés elindításának 100. évfordulóját ünnepelte a névadó gálán.

 

Az 1940/41. tanév rektorának és az idős, Amerikai Egyesült Államokba emigrálni kényszerült tudós arcképe után a szegedi orvosképzés jeles professzorainak, majd a kar eddigi vezetőinek a portréit kivetítve idéződött föl az intézmény mögé kerülő 100 év.

 

Az egyetem lényegéről a rektorok

 

– A mai ünnepségen nemcsak rektorként vagyok jelen, hanem gyakorló orvosként és oktatóként, úgy is, mint a szűkebb kari közösség tagja. Úgy is, mint a kar egykori diákja, aki mindig jó szívvel emlékszik vissza kiváló mestereire. Úgy is, mint tősgyökeres szegedi, akinek nagy öröm, hogy szeretett szülővárosának egyeteme egy több évtizedes erkölcsi adósságot törleszt most világhírű professzora felé. És végül, úgy is jelen vagyok, mint honpolgár, aki büszke arra, hogy hazája talán legjobb felsőoktatási centruma tiszteleg az egyik legismertebb magyar emléke előtt – kezdte ünnepi beszédét Prof. Dr. Rovó László. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert személyiségének értékeire irányította a figyelmet az SZTE mai rektora. Elődje gondolatai közül kedvenceként idézte az alábbi sorokat:

 

„Az európai kontinensen a legtöbb egyetemnek az a felfogása, hogy ő nem nevelő, hanem tisztán tanító intézmény. (…) Ebben az esetben az egyetem egyetlen célja, hogy a kötelező tanítási idő alatt a hallgatói fejébe 100 vagy 200 kilónyi könyv tartalmát átpréselje. (…) Az egyetemnek csak arra kell vigyáznia, hogy hallgatóit éppen csak annyira terhelje meg, hogy ne mindjárt az egyetemen roskadjanak össze a tanítás terhe alatt. (…) Az iskolának végre meg kell értenie, hogy alá kell magát rendelnie az állam céljainak. Az államnak pedig elsősorban tetterős polgárokra van szüksége, és ezeket kell az iskolának nevelnie. Ez fontosabb, mint az összes rendhagyó igék, évszámok és képletek együttvéve.”

 

A jelen kihívásai közül többet is úgy említett a rektor, hogy a felmerülő kérdésekre Szent-Györgyi tetteit mintának tekintve válaszolt, mert a mából visszanézve bizonyosak lehetünk abban, hogy Szent-Györgyi élére állna minden kezdeményezésnek, amely azt célozza, hogy a Szegedi Tudományegyetemen egy modern felsőoktatási intézménnyé váljon.

 

– Az utóbbi évek nagy horderejű intézményfejlesztési munkájával elértük, hogy 2021-re Magyarország egyik legjobb felsőoktatási és betegellátó centruma legyünk. A modellváltásnak köszönhető új lehetőségekkel pedig jó úton vagyunk afelé, hogy néhány éven belül a Szegedi Tudományegyetem minden szempontból a régió megkerülhetetlen nemzetgazdasági tényezője legyen – hangsúlyozta összegzésképpen Prof. Dr. Rovó László. – Ebben a folyamatban az orvostudományi kar vitathatatlanul a zászlóshajó szerepét tölti be, méltó tehát arra, hogy büszkén viselje a jövőben egykori professzorunk és rektorunk, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert nevét.

 

„Neve és szellemisége összeforrasztja az elválaszthatatlant”

 

– Az Orvostudományi Egyetem név felvételét sem 1987-ben, sem most nem kell indokolni, magyarázni, csak ismerni kell a Nobel-díjas Szent Györgyi Albert munkásságát – hangsúlyozta ünnepi szónoklatában Prof. Dr. Lázár György. Az SZTE Szent-Györgyi Orvostudományi Kar dékánja – Szent-Györgyi tette fel a tudományos világ térképére Szegedet, megalapozva a szegedi felsőoktatás és kutatás hírnevét. Munkája termékeny talajra hullott, és nem csak karunk kiváló kémiai és biokémiai iskoláira gondolok, hanem a számos egyéb neves klinikai, tudományos iskolára, és nemzetközi hírű professzorainkra, akik hűen tükrözik a Szent-Györgyi Albert jelképezte innovációt, tudományos bátorságot.

Elődje – a dékán szerint – egyetemi vezetőként a legfontosabbnak – a tudás, az igazságok keresése és terjesztése mellett – a tettre kész, gondolkodó fiatalok nevelését tartotta.

 

– A társadalom iránt érzett felelősségvállalása, a szellemi élet minden ágához fűződő nyitottsága, humánuma örök iránytű számunkra; elvárásokat támaszt és egyben példaképül szolgál minden hallgatónknak, karunk és egyetemünk minden jelenlegi és jövőbeni orvosának, oktatójának, kutatójának is – hangsúlyozta Prof. Dr. Lázár György. – Szent-Györgyi Albert neve és szellemisége összeforrasztja az elválaszthatatlant, a kutatás, a gyógyítás és az oktatás hármas egységét, egy név alatt egyesítve a Kar és Klinikai Központ elnevezését.

 

Nobel-díjasok és az özvegy köszöntője

 

Az Ada Yonath, Peter C. Doherty, Aaron Ciechanover, Kurt Whütrich üzeneteiből összeállított rövidfilm levetítésével folytatódott az SZTE SZAOK ünnepsége.

 

Az SZTE és a Szegedi Tudós Akadémia meghívására a szegedi egyetemre látogató, az itteni kutatókkal munkakapcsolatban álló Nobel-díjas tudósok kifejezték elismerésüket a felsőoktatási intézmény iránt. Hangsúlyozták: az SZTE orvosképzése világszínvonalú. Méltatták a kutatómunka eredményeit. Kifejezték örömüket és egyetértésüket, hogy immár ismét Szent-Györgyi Albert nevét viseli a szegedi orvosképző intézmény.

 

„A ’Prof.’ hitte, hogy a tudomány és orvoslás folyamatosan fejlődik. Reméljük, hogy az Önök kreatív megoldásai hozzájárulnak a sürgető problémák megoldásához, amelyekkel most kell szembenéznünk” – utalt a jelen, a világjárvány kihívásaira Marcia Szent-Györgyi az ünneplőket köszöntő beszédében. Az SZTE Nobel-díjas kutatójának özvegye szerint az orvosok lehetősége, hogy megértsék és megsemmisítsék a betegségeket. Az egészségügyre váró feladatok megoldásához minden ilyen intézményben dolgozó emberre szükség van.

 

„Boldog születésnapot Szent-Györgyi Albert!” – kiáltotta Marcia Szent-Györgyi – „Albertnek csak az élete ért véget, de emléke előtt máig tisztelettel adózunk, mert a C-vitaminnak ma is ugyanolyan jelentősége van, mint felfedezésekor.”

 

Emlékérem és gálaműsor

 

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar emlékérmet készíttetett az egyetem centenáriuma, valamint az orvoskar névfelvétele alkalmából. Szent-Györgyi Albert özvegye vette át elsőként a különleges kitüntetést.

 

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar korábbi rektora, Prof. Dr. Dobozy Attila akadémikus nem tudott megjelenni az ünnepségen. A kar korábbi dékánja, Prof. Dr. Telegdy Gyula akadémikus távollétében a felesége vette át a kitüntetést.

 

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar korábbi dékánjai közül emlékérmet kapott Dr. Lonovics János és Dr. Benedek György emeritus professzor, Dr. Vécsei László akadémikus, valamint Dr. Bari Ferenc professzor.

 

A kitüntetési ceremóniát követő gálán a Szegedi Szimfonikus zenekar Brahms: Akadémiai ünnepi nyitányát játszotta. A koncert fénypontjaként Mozart: Exsultate, jubilate! című művét Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima, Bartók-Pásztory és Liszt Ferenc-díjas magyar szoprán operaénekes, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja előadásában hallhatta a közönség.

 

Befejezésül fölhangzott Berlioz: Rákóczi-induló című műve, amely 1937. december 10-én, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásakor is felcsendült a stockholmi zenepalotában. A Pesti Napló korabeli tudósítója szerint ez a dal „azé a népé, amelynek fia a világért dolgozott.”

 

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Sahin-Tóth István/Kukucska András