„Mi, szegediek, megtettük az első lépést. Felhívunk benneteket, csatlakozzatok! …” Így szóltak hallgatótársaikhoz azok a szegedi egyetemisták, akik 1956. október 16-án megalapították a MEFESZ-t, az első forradalmi szervezetet.
A szegedi egyetemet a tudományos világ térképére tette, az universitas közösségét összekovácsolta Szent-Györgyi Albert Nobel-díja. 83 évvel ezelőtt a szegedi egyetemen milyen körülmények között dolgozott a Nobel-díjas professzor, akit kollegái és a diákok ünnepeltek? Az SZTE Klebelsberg-könyvtár Contenta rendszerében fellelhető Délmagyarország 1937. október végi riportjai megmutatják az összefogásban, az egymás munkájának elismerésében rejlő erőt.
A száműzött magyar universitas parlamenti döntés révén 1921-ben ideiglenesen Szegeden nyert elhelyezést és befogadó otthont. 1921. október 9-én nyitották meg az első tanévet, ezzel megkezdődött Szegeden a tényleges egyetemi oktatás. Ez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó.
Az 1872-ben a Kolozsvárott alapított tudományegyetemmel létrejött Magyarország első vidéki egyeteme, amely a század végére nemzetközi hírű intézménnyé vált.
melyben 1581. május 12-én Wilnóban kétkarú katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiumának keretei között.