Az 1924-ben létrejött Archaeológiai Intézet, megalakulásától kezdve, elsődleges céljai között szerepelt, hogy a dél-alföldi régészeti kutatásokat megalapozza, és tevékenyen irányítsa. Az intézet egykori és a jelenlegi munkatársai is jelentős szerepet játszottak a Dél-Alföld mellett az ország különböző pontjain végzett régészeti feltárásokban, kutatásokban, topográfiai munkákban és adatbázisok elkészítésében.

-A Régészeti Tanszék nagyon szoros kapcsolatot ápol a dél-alföldi múzeumokkal, amelynek ékes bizonyítéka a kiállítás témája és az anyaga is – árulta el Pintér-Nagy Katalin, az SZTE Régészeti Tanszék adjunktusa, aki a hallgatókkal és a Tanszék munkatársaival együtt állította össze a tárlatot.

A kiállítást Prof. Dr. Gyenge Zoltán, az SZTE Bölcsészet-és Társadalomtudományi kar dékánja nyitotta meg. Kiemelte, hogy hallgató korában bár jogászként tanult, régészeti órákra is járt Trogmayer Ottó professzor úrhoz és nagy élmény volt számára, hogy részt vehetett ásatásokon.

- Hiszen, aki átélte, hogy milyen egy érintetlen földet megbolygatni aztán ott megtalálni bizonyos emlékeket, olyan értelemben fertőződik meg a szakma szeretetével, hogy nem tud tőle szabadulni –mondta Prof. Dr. Gyenge Zoltán a megnyitó beszédében.

Prof. Dr. Visy Zsolt, a PTE BTK Régészeti Tanszékének emeritus professora és a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének oktatója a megnyitón kiemelte, hogy a Szegedi Tudományegyetem 100 éves történetében a régészet és a régészeti képzés eredményesen folyt és folyik a mai napig is.

Az érdeklődők poszterekről megtudhatják, hogy a régészet úttörői szinte csak az ásót és az ecsetet használták kezdetben. Azonban a kutatók eszköztára mára jelentősen bővült. A tárlat végén kirajzolódik a látogatóban, hogy a feltárás előtt már számos ismerettel rendelkeznek a területről a szakemberek.

Az adatokat részben terepbejárásokból, részben pedig a legmodernebb lelőhely-diagnosztikai műszerek alkalmazásából nyerik. A természettudományos módszerek teret nyertek: a talajradar alkalmazása, a lelelőhelyek bemérése, az objektumok rögzítése és előkészítése továbbá roncsolásmentes, geofizikai módszerek alkalmazása.

A roncsolásmentes diagnosztikához a területet drónról körbefotózzák, a képeket célszoftverrel feldolgozzák, és terepmodelleket hoznak létre.

A kiállításon megismerhettük a nagyobb feltárások helyszíneit, mint Kiskundorozsma, Makó–Igási Járandó, Hajdúdorog–Temetőhegy, Hódmezővásárhely–Nagysziget, Tarpa, Nemesnádudvar, Békésszentandrás, Encs–Tobolyka, Hódmezővásárhely–Gorzsa és Dombóvár.

Képgaléria a kiállításról

Jelenleg is több projektben vesz részt a tanszék, a Türr István Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékével együttműködésben tervásatást végzett Nemesnádudvar külterületén. A kutatás még 2021 márciusában kezdődött, akkor három 10. századi fegyveres temetkezést találtak az SZTE régészei. Az ásatás részletei itt olvashatóak. A feltárás konzulense Dr. Révész László, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszékének tanszékvezetője volt. A tanásatás során, 400 m2-en zajlott a kutatás, összesen 27 régészeti jelenséget dokumentáltak.

 SZTEinfo – Kovács – Jerney Ádám

Fotó: Sahin – Tóth István