Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.

A Földtudományi Forgatagon hirdették ki, hogy a szavazás alapján melyik lesz 2025-ben az Év Ásványa. Az opál víztartalmú szilícium-dioxid változat, amelynek az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Koch Sándor Gyűjteményében is vannak szép és különleges példányai.

A közönséges opál többféle változatban fordul elő, ilyen például a faopál, ami gyakorlatilag kovával átitatott, "megkövesedett" fatörzs. A legértékesebb változata a nemesopál, ami drágakő és a „firmamentum”, vagyis ég kövének is nevezték és babonák övezték.Egyes források szerint Kleopátra már opálékszerrel akarta elkápráztatni Antoniust, Napóleon pedig császári palástjának övcsatján és aranygyapjas rendjén is viselte az akkoriban egyetlen lelőhelyen, mégpedig Magyarország területén bányászott drágakövet. A Vörösvágás környékén (ma Červenica néven ismert és Szlovákia területén található) bányászott nemesopál a Dunán és a Fekete-tengeren keresztül jutott el Egyiptomba, ahonnan már „könnyű” volt az út a világhír felé. Az 1800-as években viszont a gyémántbányák és a gyémántlobbi fellendülésével párhuzamosan kezdett terjedni a babona, mely szerint az opál szerencsétlenséget hoz, így presztízse jelentősen csorbult.

– A száraz tényeket vizsgálva kiderül, hogy az opál nem is annyira száraz, hiszen körülbelül 10 százaléka víz. Az opál víztartalmú szilícium-dioxid változat, egyfajta kovagél. Egyik változata a hialit, vagyis az üvegopál, amely első ránézésre olyan, mint egy üvegdarab, de mikroszkóppal vizsgálva kiderül, hogy az üvegénél nagyobb fokú rendezettséget mutat. Az alkotóelemei közötti víztartalma miatt különleges és ebből ered az „opálos” látvány és kifejezés is. A nemesopál drágakő, amely a legdrágábbak egyike, ennek oka a háromféle színjelenség, ami megfigyelhető a legszebb darabokon: az alapszín (sárga, sárgásbarna, narancs, szürke vagy fekete), az opaleszcencia –, ami annak következménye, hogy az opál kis méretű, gömbszerű alkotóelemei közötti víz (vagy éppen SiO₂) különbözőképpen szórja a fényt, átlátszó-áttetsző kékesfehér derengését adva az ásványnak – és az oplizálás, ami a tarka színjátéka az opálnak. Az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Koch Sándor Ásványgyűjteményében több változat is megtalálható. Az intézet hallgatói rögtön az első év első félévében találkozhatnak is az opállal az alapozó tantárgynak számító ásványtan órán – tudtuk meg Dr. Pál-Molnár Elemértől, az SZTE TTIK FFI Geológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárától.

A Földrajz- és Földtudományi Intézet ásványgyűjteményét alapító Koch Sándornak is az egyik kedvence volt az opál. Feleségétől kapott nyakkendőtűjén hordott is egyet a szépen csiszolt nemesopálok közül, és ő is adott opálékszert feleségének. Az opál értéke is karátban (Kt) mérhető, de nem az arany esetében alkalmazott aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére szolgáló mértékegység, hanem a metrikus karát, ami a súlyra vonatkozik: 1 metrikus karát 0,2 grammot jelent. Ma már a Föld több területén is bányásszák, az egyik legjelentősebb lelőhelye Ausztrália, ahol – ellentétben a vörösvágási magmás kiömléses kőzetben található opállal - homokkőben fordul elő.

Érdekes történet, hogy a vörösbányai opálbányát az 1800-as évek végén átvette a Magyar Államkincstár. Az 1910-es évek elejéig több mint 11 kiló, gyémánt értékével vetekedő, csiszolt opál került a pénzügyminisztérium birtokába, amit később átadott a Természettudományi Múzeumnak. A múzeumot azonban 1956. október 25-én a szovjet tankok szétlőtték, kigyulladt és a tűzben az opál egyharmada megsemmisült, mert a víztartalma miatt nem bírta a magas hőt. Lehet, hogy mégsem alaptalanok az opállal kapcsolatos balszerencsére vonatkozó szóbeszédek?

Lévai Ferenc

Fotó: Kovács- Jerney Ádám