Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Luca Schneider és Muhammad Jarkas a Bochumi Ruhr Egyetem PhD-hallgatói, akik a Szegedi Tudományegyetem vendéghallgatójaként a HCEMM kutatásában is részt vesznek. Olyan új gyógymódokat és gyógyszereket keresnek, amelyek a szívműködési zavarok megelőzésében és gyógyításában hozhatnak áttörést.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) Fejlett Műszerparkájában (Advanced Core Facilities - ACF) a világon is egyedülálló vizsgálatokat végeznek a Szegedi Tudományegyetem hazai és külföldi szakembereivel együttműködésben. Luca Schneider és Muhammad Jarkas Németországból érkezett, hogy csatlakozzon a projekthez. A két PhD-hallgató egy németországi molekuláris és kísérleti kardiológia munkacsoportnak is tagja. A bochumi Ruhr Egyetemen és a bochumi St. Josef Kórházban szerzett tapasztalataikat most vendéghallgatóként a szegedi HCEMM-ben kamatoztatják, a Prof. Dr. N. Hamdani által vezetett kutatócsoportban. A mesterszakos hallgatók a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges feltételeket ideálisnak találják Szegeden.

A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, világszerte 17,9 millió halálesetért felelősek évente. Ennek egyik fő oka, hogy még nem tudunk eleget ezeknek a rendelleneségeknek a molekuláris hátteréről.

A HCEMM Szív- és érrendszeri társbetegségekre fókuszáló kutatócsoportja ezeknek a betegségeknek a molekuláris és élettani okait igyekszik feltárni. Céljuk hatékony kezelések és gyógyszerek fejlesztése.

– Kutatásunk a szív vezérléséért felelős számos enzim tanulmányozására összpontosít, amelyek befolyásolják a szívizomzat ellazulását és összehúzódását. Az enzimek, amelyekről felfedeztük, hogy eltávolodnak a szarkomerektől (melyek a szívizomzat alapvető építőelemei), negatívan befolyásolják a szívizomsejtek működését, és ezáltal hozzájárulnak a szívműködési zavarokhoz. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatás célja, hogy alaposan megvizsgáljuk ezek áthelyeződését, megismerjük a betegség kialakulásában játszott élettani szerepüket, és hogy hogyan járulnak hozzá a szívműködéshez. A kutatási eredmények segítségével vadonatúj gyógymódok és gyógyszerek jöhetnek létre – mondta el Muhammad Jarkas, a Bochumi Ruhr Egyetem PhD-hallgatója.

Muhammad Jarkas a kutatás közben, Fotó: Bobkó Anna

A kutatás folyamatos, a különböző projekteknek és a tudományos fokozatok megszerzésének viszont jól behatárolható időkerete van. A doktori cím megszerzéséhez általában 3 – 5 év szükséges.

– Szakterületünk a szívelégtelenség eredetének megértése és a betegség élettani hatterének feltárása, törekedve a különböző fenotípusok (azaz az egyes emberek közt megfigyelhető különbségek), illetve háttérokok szerint célzott kezelési lehetőségek felkutatására. Az egyik kiemelt kutatási témánk az ún. megőrzött ejekciós frakcióval társult szívelégtelenség (tehát olyan fajta szívelégtelenség, amikor a szívből dobbanásonként kilépő vér mennyisége nem, vagy csak kicsit változik az egészégeshez képest), és ennek háttere a szív anyagcseréjében – hangsúlyozta Luca Schneider, aki hozzátette, a projektben a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) mellett, a Fejlett Műszerpark (ACF) is részt vesz.

Fotó: Luca Schneider

Ha a tudósok megértik, hogyan hatnak az enzimek a szívizomsejtekre, akkor megpróbálhatják befolyásolni, esetleg megfordítani a káros folyamatokat. Ez jelentős lépés lenne a szív- és érrendszeri betegségek elleni harcban. Az SZTE külföldi hallgatói hosszú távra terveznek Szegeden:

– A doktori cím megszerzése után posztdoktori státusban szeretnék dolgozni Hamdani professzor csoportjában. Kellő tapasztalat megszerzése után, akár önálló munkacsoportot is létrehozhatok, amelynek célja az enzimek áthelyeződésének és átfedésének vizsgálata lesz, valamint hozzájárulásuk a szív- és érrendszeri betegségekhez. A tanítás egy másik szenvedélyem, amelyet lehetőség szerint szintén szeretnék folytatni – ismertette céljait Muhammad Jarkas.

–A PhD-fokozat megszerzése után én is szeretnék maradni a munkacsoportban, majd regeneratív gyógyászattal és őssejtekkel foglalkozó tanulmányaimon keresztül, az őssejteket szeretném kutatni, valamint azt, hogy az őssejtek hogyan hasznosíthatók a szívbetegségek kezelésében – zárta gondolatait Luca Schneider.

Muhammad Jarkas-szal és Luca Schneiderrel osztja meg tapasztalatait Shyam Jee (középen) Fotó: Bobkó Anna

Korábban írtunk Shyam Jee-ről, aki a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájában szerzett PhD-fokozatot és tanulmányai befejeztével sem hagyta el Szegedet; most a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) Fejlett Műszerparkjában a világon is egyedülálló vizsgálatokban vesz részt.

Lévai Ferenc

Nyitókép: Muhammad Jarkas és Luca Schneider Fotó: Bobkó Anna