Imre József (1921-1924)

Imre József 1909-ben még Kolozsvárott kapott tanári címet, majd lett a Szemészeti Klinika első professzora. Munkáját, gyakori távolléte miatt a klinika adjunktusa és magántanára, Ditrói Gábor segítette, aki 1924-ben, Imre professzor nyugdíjaztatása után került az intézet élére.

Ditrói Gábor (1925-1950)

A gyakorlati munka ekkor kezdődött meg igazán. Ditrói Gábor a Szemészet című szaklap, szerkesztő bizottsági- és több tudományos társaság tagja, tiszteletbeli elnöke. Két ízben volt rektor, 3 ízben dékán a Szegedi Tudományegyetemen és 1935-1941. között 2 ízben volt a Magyar Szemészeti Társaság elnöke. A harmincas években a "szegények orvosának" nevezték. Még Kolozsvárott megtanította a gyerekeket a legfontosabb egészségügyi szabályokra, majd ezzel a képességgel már Szegeden a felnőtteket is nevelte. Ehhez a jó kapcsolatteremtő képessége is hozzájárult, amelyet mind a kollégáival, mind a betegeivel és a szegedi lakosokkal szemben kamatoztatott. Igen sokszínű, széles érdeklődésű ember volt. Ditrói Mór színigazgató unokaöccseként rendkívüli színészi képességekkel rendelkezett. Szerette az udvarában nyíló virágokat, szerette az állatokat: kutyája, macskája volt, baromfit tenyésztett, és elnöke volt a baromfi-, galamb és házinyúltenyésztők egyesületének is. Máig emlékezetes a Szemklinika területén az egykori Árpád utca ma is meglévő gesztenyefasora. A kertben ma is díszlő szomorúfüzet is Ő ültette. Az optika tudományának és művészi tehetségének találkozása tette fényképező művésszé. A szakmában a levált retina visszaállítására dolgozott ki műtéti eljárást. Ehhez műszert is kreált, de sohasem alkalmazta. Neki köszönhető a kamilla hatóanyagának, az azulenolnak a bevezetése a szemészeti terápiába. Tanítványinak "látást" adott: kialakította a diagnosztikai, operatőri, kutatói látásukat a beteg, az ember, a világ látásával együtt. Ákos fia sírfeliratnak szánt sorai élete egész filozófiáját tükrözi:

"Látott, látást adott vissza, látást adott tovább."

Radnót Magda (1950-1951)

Halála után Radnót Magda irányította a Szemészeti Klinikát néhány hónapig, majd budapesti invitálásnak engedve még ebben az évben, az I. sz. Szemészeti Klinika tanszékvezetője lett

Kukán Ferenc (1951-1969)

Ekkor nevezték ki KukánFerencet az intézet élére. 1951 - 1969 között igazgatta a klinika munkáját, szépítette, alakította. Ennek eredményeként 1960-ban megújult a Tisza-parti épület. A hagyományos fehér falakat a zöld szín váltotta fel. Az épület egészén találkozhatunk a hódmezővásárhelyi majolika-díszítéssel. Modern műtőt építtetett, rendezetté tette a klinikakönyvtárát, kutató laboratóriumokat alakított ki. Kényelmes társalgót, ebédlőt hoztak létre. A műtéti osztályon 1, 2, 3 ágyas szobákat alakítottak ki a betegek számára. Virág, virág minden fele! A konyhából liften érkezett a zárt jénai edényben szállított étel. A dolgozóknak is alakítottak ki fürdőt. Ekkor épült a klinikához tartozó 234 férőhelyes tanterem, amely az egész egyetem oktatását szolgálja. Kukán professzor jelentős tudományos és irodalmi munkásságot fejtett ki. Legfontosabb találmánya a Kukán-féle ophthalmodynamometer. A szemfenéki érrendszer keringése és a szem folyadékcseréje állt tudományos érdeklődésének középpontjában. 1962-ben a Szemészet c. tankönyv társszerzője. A Magyar Szemorvostársaság elnöke 8 éven át (1956-1964).

Kahán Ágost (1969-1984)

Utóda, munkatársa, Kahán Ágost lett, 1969-ben. Kahán professzor 1984-ig igazgatta a Szemészeti Klinikát.A Magyar {mosimage}Szemorvostárasaság tagja, 1981-1984-ig vezetője. Professzor úr a retina pathofiziológiájával foglalkozott. Ő alakította ki a klinika első elektrofiziológiai laboratóriumát, munkatársaival modern ortoptikai rendelést fejlesztettek ki. Hazánkban bevezette a fúziós-frequencia vizsgálatokat. Igen sikeresen operált retina leválást. Külön ablatio retinae és glaucoma osztályt alakít ki, támogatja az immunológiai kutatómunkát, fejlesztette a kémiai laboratóriumot. 1983-ban Jancsó Miklós emlékérem és jutalomdíjjal tüntették ki. A Magyar Köztársaság Elnöke a Köztársaság elnökének érdemérme kitüntetést adományozott 2004-ben Dr. Kahán Ágost professzor emeritus részére 90. születésnapja alkalmából, iskolateremtő tudományos életművéért, hivatásszerető szakember-generációk kiműveléséért.

Süveges Ildikó (1984-1992)

1984-ben Süveges Ildikó követte a katedrán. Süveges professzornő teszi általánossá az elülső szegment mikrosebészetét, megteremtette a vitreoretinális sebészetet. A klinika gyermekszemészeti részlegét kialakította. Emellett ultrahang és kórszövettani laboratóriumot hozott létre. Fejlesztette a klinika könyvárát, kialakított egy második műtőt, a lézer laboratóriumot. Szűkebb szakterülete: szemészet, szemészeti patológia, mikrosebészet. 1985 óta az orvostudomány doktora. A szaruhártya-betegségekkel kapcsolatban először írta le több betegség klinikopatológiáját. Elsőként állapította meg, hogy a Terrien betegség gyulladásos eredetű, gyulladásos és phagocytoticus tevékenységet folytató sejteket tartalmaz. Úttörő volt annak leírásában is, hogy a mucopolysaccharidosis által okozott cornea folyamatok egyikében (Maroteaux-Lamy szindróma) a szaruhártyában intra- és extracellulárisan chondroitin szulfát halmozódik fel. Ezen megállapításai kézikönyvek alapadatai lettek. A Német, Finn, Ukrán Szemorvos Társaságok tiszteleti tagja. A Magyar Szemorvostársaságnak 1989-től elnöke.

Hammer Helga (1992-1993)

A Semmelweis Egyetem I. sz. Szemészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanári állásának elfogadása után Hammer Helga emeritus professzornő irányította 1 évig a Klinikát, munkatársaival elindította a kontaktlencse laboratórium működését.

Kolozsvári Lajos (1993-2011)

1993-tól 2011. március 31-ig Kolozsvári Lajos professzor irányította a klinikát. A klinikai helyiségek belső átalakításával korszerűbb vizsgálók, szemináriumi helyiségek létesültek. Az oktatási törzsanyag (dia és videó-tár, könyvtár, CD anyag) az elmúlt néhány évben bővült. Megkezdődött az ambuláns tevékenység számítógépes rögzítése. Megtörtént az egynapos sebészeti ellátás bevezetése, pályázati segítséggel. Új, nagy értékű komputerizált műszerek beszerzésével javult az ambuláns diagnosztika és gyógyító munka.

Facskó Andrea (2011-2018)

Facskó Andrea professzornő 2011-ben nyerte el a SZTE Szemészeti Klinika tanszékvezetői pályázatát. Nagy lendülettel kezdett bele a klinika felújításába. A műtő, az ambulanciák átépítése, az egynapos sebészeti részleg kialakítása, a laboratórium korszerűsítése, a lépcsőház felújítása mellett a meglévő műszerek korszerűsítése mind a nevéhez kötődik. A korábban már működő speciális ambulanciák köre és kapacitása bővült, a retina ambulancia mellett elindult a glaucoma és uveitis rendelés, újraszerveződött a gyermekszemészeti szakrendelés is. A szegedi Szemészeti Klinika a műszerezettség jelentős fejlesztése révén az orzság egyik legkorszebűbb diagnosztikai és terápiás szemészeti központjává vált. A modern OCT angiográfiás készülék beszerzése a hátsó szegmentum betegségek diagnosztikáját, a műtő technikai felszereltségének korszerűsítése és az új operációs mikroszkópok használata pedig az elülső és hátsó szegmentum operatív lehetőségeit bővítette. Megtörtént Corneabank felújítása.

Facskó Andrea professzornő 2015-től 2018-ig a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke, 2016-tól 2020-ig a Magyar Szemorvostársaság elnöke, 9 évig (2011-2020) az Országos Szakmai Kollégium Szemészeti Tagozat elnöke volt.

A Magyar Szemorvostársaság 2016-ban az Imre-Blaskovics éremmel tüntette ki Professzornőt.

2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült.

Tóth-Molnár Edit (2018-)