Szentesen a XVIII. és XIX. században már működtek egyházi fenntartású ispotályok.
A város elöljárósága a XIX. század közepétől tekintette közügynek az egészségügyet, így 1849-ben felállítottak egy ideiglenes katonai és polgári kórházat, amelyek azonban csak rövid ideig működtek.
Az állandó kórház megvalósítása dr. Pollák Sándor nevéhez fűződik. Tekintettel arra, hogy 1873-as kolerajárványban 996-an haltak meg Szentesen, ezért még ebben az évben a volt tisztilak épületében nyitották meg az első kórházat, mely 10 beteget tudott fogadni. A kórház egyre népszerűbb lett a betegellátásban, így 1881-ben a városi juhlegelő szélén átadták a mai napig álló és működő épületet, mely már 24 beteg fogadására volt alkalmas. Ez a kórházi épület közadakozásból épült: a város telket, téglát, a lakosság munkaerejét adta. Első orvosa dr. László Vilmos volt.
Néhány év múlva a betegforgalom növekedése, a magas csecsemő- és gyermekhalandóság, a fertőző betegségek valamint az orvosi kezelés nélkül elhaltak magas száma szükségessé tették egy újabb kórházi épület átadását, mely 1903. március 1-jén történt meg. Az eklektikus külső épületben belgyógyászat, sebészet, gyermekosztály, szülészet-nőgyógyászat és fertőző osztály kapott helyet valamint a kórház 1907-ben röntgen készüléket is kapott.
1908-ban a Kurca folyó túloldalán lévő 5 hektáros területet is megvásárolta a város. Belügyminiszteri utasításra 1913-ban felépült a tüdőbeteg pavilon, mely az I. világháború kitörésekor katona kórházként működött. Ebben az időben Rimely Dezső volt a kórház igazgatója 34 éven át, aki maga is évekig frontszolgálaton vett részt.
A kórház építésének ismételten lendületet adott, hogy az ország 1927-ben Spelyer kölcsönt vett fel, amelyből megépült az elme osztály, kórbonctan valamint a laboratóriumi épület. 1930-ban alakult a gégészeti osztály, ahol később dr. Müller Harald nagy számban végzett gégeműtéteket.
1931. január 1-jétől a sebészeti osztály élére dr. Bugyi Istvánt nevezték ki, aki az első műtétet, egy vakbél operációt, 1930. karácsony este végezte el. 1933-ban nevezték ki őt a kórház főigazgatójának és egészen 1975-ig - 77 éves korában történő nyugdíba vonulásáig-töltötte be ezt a tisztséget. Új pavilonokat, épületeket, kiszolgáló egységeket építettett, és az Alföld közepén egy pezsgő szellemi műhelyt hozott létre, majd a Szentesi Kórházban a környék egyik legszebb parkját is megvalósította: szökőkúttal, függőkertekkel, és japánkerttel. Az országba érkező külföldi delegációk részére büszkén mutatták meg az Alföld közepén a szentesi kórházat.
1942-ben elkészült a TBC pavilon, az extrapulmonális, valamint csontsebészeti részleg is. Később itt alakítottak ki az országban egyedülálló tbc-s anyák számára nőgyógyászati és szülészeti osztályt. A II. világháború alatt Bugyi István professzor sok zsidó vallású ember életét mentette meg.
Bugyi István professzornak 1946-ban a Szeged tanszéket, majd a Debreceni Katedrát is felajánlották, de mindkét felkérést elutasította.
1960-ban és 1961-ben megjelent Gyakorlati Sebészet című könyve, mely évtizedeken keresztül, több sebészgeneráció képzését szolgálta.
1966-ban alakult meg az önálló baleseti osztály, ahol térd- és csípőízületi műtéteket végeztek nagy számban, dr. Badó Zoltán irányításával.
1981-ben önálló urológiai osztály jött létre, dr. Tóth Csaba irányításával, aki az országban elsőnek kezdett nagy számban percután nephrolitómiákat. Tóth Csaba doktor később a DOTE tanszékvezetője lett.
1974 óta folyik onkológiai ellátás kórházunkban, 2001 óta önálló osztályként.
Az 1984-ben létesült a belgyógyászati osztályon belül a haemodialízis osztály, amelyet azonban 1990 óta magán ellátó üzemeltet.
202 júniusában kezdte meg működését új épületben a Sürgősségi Betegellátó Osztály.
A szentesi Bugyi István Kórház 2023-ig a Csongrád Megyei Önkormányzat Területi Kórházaként végezte a lakosság egészségügyi ellátását.
A kórházban a tudományos életet évtizedek óta a Tudományos Tanács koordinálja.
Az intézmény 2023. július 1. óta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) integrált részeként Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum néven működik, miután a 2023. évi XIX törvény 11-114. § alapján a Szentesi Dr. Bugyi István Kórház fenntartói joga a Szegedi Tudományegyetem tulajdonába került. Az integráció során nem telephelyként, hanem szakmánként integrálódtak az egyes osztályok, illetve a funkcionális egységek esetében a Klinikai Központ vagy egyetem érintett szervezeti egységéhez.
Az integráció során valamennyi szentesi osztály a szakmaterület szerint illetékes szegedi klinika szentesi részlegévé vált, így ezzel közvetlenül elérhetővé és hozzáférhetővé váltak a Klinikai Központ erőforrásai mind az infrastruktúra, a diagnosztikai lehetőségek mind a betegellátó-tudományos-kutatói orvoscsoportok tekintetében.
Az integráció első évében jelentős fejlesztések valósultak meg Szentesen. Többek között megújult a teljes kórházi radiológiai informatika, ezzel lehetővé vált a betegelégedettséget, a lelethez jutás idejét javító távleletezés; üzembe helyezték az új fogászati panorámaröntgent. A szájsebészeten egy második rendelő is elindult, a kémiai laboratórium valamennyi informatikai eszközét újakra cserélték, új specialitásokkal bővült a gyermek járóbetegellátás ( gyermeknefrológia, gyermeksebészet, gyermek gasztroenterológiai ambulancia), bővült a kardiológiai járóbeteg ellátási profil (lipidológia, hypertonológia), megindult a kórház elavult és nem üzembiztos fűtési rendszerének felújítása.
A kórház több mint százéves hagyományaira építve a Klinikai Központ célja a folyamatos, biztonságos betegellátás megszervezése, biztosítva ezzel hosszú távon is Szentes és vonzáskörzete lakosai számára a lakóhelyközeli ellátások széles spektrumát a klinikai Központ nyújtotta komplex betegellátási háttér hozzáférhetőségével.
