Sok középiskolás diák nem szereti a természettudományokat, és még kevesebben rajonganak a fizikáért vagy a kémiáért. Én sem szerettem a kémiát diákkoromban, most viszont egyetemi szinten tanítom és elsődleges fontosságú ismeretnek tartom a hétköznapi élet vonatkozásában. Noha a középszintű oktatási rendszer még nem egyértelműen tart ebbe az irányba, az információáramlás sebességének növekedése és a mesterséges intelligencia fejlődése egyre inkább azt mozdítja elő, hogy aki jó állást és fizetést szeretne, az tanuljon meg gondolkodni és kritikus módon véleményt alkotni, és ne csak a lexikális ismeretanyag szintjén legyen tájékozott, hiszen ezt egy egyszerű számítógép is meg tudja tenni. A középiskolai versenyek célja az lenne, hogy az adott terület iránt érdeklődő diákoknak további megmérettetést és sikerélményt nyújtson, ezzel előkészítve a későbbi egyetemi tanulmányaikat is. Előadásomban azt fogom bemutatni, hogyan dolgozunk egy kémiai témájú verseny megreformálásán annak érdekében, hogy a jelenlevők a megértés élményével térjenek haza, és azzal az érzéssel, hogy nem is olyan nehéz és magolós tárgy az a kémia, ha hagyják az embert, hogy saját maga kísérletezzen és tapasztaljon. Arra is külön hangsúlyt fektetünk, hogy a természettudományok és a matematika nem választhatók szét egymástól; ha valaki az egyiket igazán érteni szeretné, akkor az alapszintű tudásra minden területen szüksége van.

Előadónkról

6Schuszter Gábor 1986-ban született Szabadszálláson. Középiskolai tanulmányait a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium nyolcosztályos tagozatán kiváló eredménnyel végezte biológia és matematika specializáción. Ezt követően, kifejezetten csak szülői unszolásra, kezdte meg felsőoktatási tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, ahol 2010-ben Köztársasági Ösztöndíjasként és a Kar kiváló hallgatójaként Okleveles Környezetkutatói diplomát szerzett. Mindezek után korábbi témavezetője, Tóth Ágota biztatására doktori tanulmányokat kezdett az SZTE TTIK Kémiai Doktori Iskolájában, ahol 2014-ben szerezte meg a Ph.D. fokozatot. Tudományos érdeklődésének középpontjában a nemlineáris dinamika és a kémiai kinetika áll, gyakran heterogén rendszerek vizsgálatán keresztül. Ezen témákon dolgozva két évet töltött posztdoktori kutatóként a brüsszeli ULB-n, ahonnan 2017 elején tért vissza azt SZTE-re, ahol jelenleg egyetemi adjunktusként dolgozik a TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén. Házas, három gyermek apja.
Kutatómunkája mellett, korábbi Ph.D. témavezetői, Tóth Ágota és Horváth Dezső indíttatására, kiemelt figyelmet fordít a tanszék oktatási profiljába tartozó kurzusok fejlesztésére. Oktat általános kémia előadást és laborgyakorlatot, fizikai kémiai számítási- és laborgyakorlatokat, számítógépes adatfeldolgozást és radiokémiát is. Oktatói munkáját négy esetben Kiváló Gyakorlatvezetői hallgatók által megszavazott elismeréssel, valamint egy alkalommal Az év fiatal oktatója egyetemi kitüntetéssel ismerték el. 15 B.Sc., 8 M.Sc. és 3 Ph.D. hallgató volt, vagy jelenlegi témavezetője. Érdeklődése egyre inkább a kémia (és különösen a fizikai kémia) oktatásmódszertanának fejlesztésére irányul. Ennek részeként kollégáival közösen szervezi és évről évre fejleszti az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny Csongrád-Csanád vármegyei fordulóit. Munkája célja, hogy a természettudományok iránt kicsit is érdeklődő diákokban segítsen kialakítani a természettudományos gondolkodásmód fontosságának felismerését és annak szeretet.