2024. április 24., szerda
Nagy kontrasztú változat Alapértelmezett színséma
EN
Szegedi Tudományegyetem Tudásportál

Szegedi Tudományegyetem
TUDÁSPORTÁL

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a világvége avagy az üstökös-irodalom politikumáról

A Földet fenyegető égitestekről szóló történetek tekintélyes helyet foglalnak el a világvége-fantáziák között. Habár az éghajlatváltozás, a világjárvány és a háború által sújtott korunknak nem a „Deep Impact” típusú ’találkozások’ a kitüntetett víziói, mégis releváns tanulságokkal szolgálhatnak a mai szemlélő számára is. A talán legfontosabb mozzanat az a perspektíva- avagy szemléletváltás, amelyre e katasztrófa-történetek a lokális és a globális értékhangsúlyok, a személyes és a kollektív önpozícionálási kísérletek között késztetnek (sőt kényszerítenek). Ezt az összefüggést megvilágítandó az előadás felidézi az 1900 körüli évtizedek üstökös-irodalmát, elsősorban annak az Osztrák-Magyar Monarchia bukására (illetve ’jövőjére’) vonatkozó szegmensét. Vincenz Chiavacci, Camille Flammarion, Ludwig Hevesi, Karl Kraus, Jókai Mór és más korabeli szerzők, valamint a kortárs Hannes Stein művei nemcsak a katasztrófa sajátos narratológiájára, prológust és epilógust egymással felcserélő paradox történetformálására szolgálnak példával, de új megvilágításba helyezik a globális fenyegetés politikumát is. Túlnyomórészt irodalmi példákként azt is demonstrálják, milyen szerepet kap a belletrisztika bizonytalan, kompenzációra vágyó, ’ínséges’ időkben.

Előadónkról

HarsKepSzabEgyHárs Endre 1989-ben végzett az ELTE Bölcsészettudomány Karán magyar–német–összehasonlító irodalomtörténet szakon. Tudományos pályafutását ugyanez évben kezdte az SZTE BTK Német Irodalomtudományi Tanszékén, ahol 2021 óta egyetemi tanárként tevékenykedik. Tudományos munkásságának hangsúlyait az 1990-es években az irodalomelméleti, a 2000-es évek első felében a kultúratudományos tájékozódás határozta meg. A 2000-es évek második felétől alakította ki egyrészt a 18. századi német irodalomra, másrészt a 19. század második felére, főképp az Osztrák–Magyar Monarchia magyar és német nyelvű kultúrájára irányuló kutatói munkásságát. Ez utóbbi köréből meríti előadásának témáját is.

Hárs Endre doktori disszertációját 1999-ben védte meg kortárs német irodalmi témakörben, s 2012-ben habilitált Herder tudománya. Az elgondolhatóság határain című monográfiájával. MTA doktori értekezésében Hevesi Lajos magyar származású bécsi újságíró munkásságával és a századforduló tárcairodalmának médiatörténeti jelentőségével foglalkozott. 2013-tól 2016-ig az SZTE BTK Germán Filológiai Intézetének vezetője volt, 2016 óta a Német Irodalomtudományi Tanszék vezetője. Vendégtanárként a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén, a Berlini Humboldt Egyetem Magyar Tanszékén és a Kasseli Egyetem Germanisztikai Intézetében tevékenykedett. Részesült a DAAD ösztöndíjában (Georg-August-Egyetem Göttingen), az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában (2000) és Széchenyi István Ösztöndíjban (2003), a bécsi Nemzetközi Kultúratudományi Kutatóközpont (2004) és az Alexander von Humboldt-Alapítvány kutatói ösztöndíjában (2005, Konstanzi Egyetem). Számos hazai és nemzetközi kutatási projekt (pl. SOROS, TEMPUS, TÁMOP, EFOP, FWF, HRZZ) közreműködője. 2019 óta a Német filológia tanterveinek gyakorlat-orientált bővítése 2019-1-AT01-KA203-051233 című ERASMUS+-projekt magyar témavezetője.

2013 óta Dr. Józan Ildikóval a Modern Filológiai Füzetek (az MTA Irodalomtudományi Bizottsága könyvsorozatának) szerkesztője, ezenfelül több könyvsorozat, többek között 2020 óta a Narr Francke Attempto Könyvkiadó Kultur – Herrschaft – Differenz című könyvsorozatának, illetve 2003 óta a Filológiai Közlöny (az MTA Irodalomtudományi Bizottsága folyóiratának) szerkesztőségi tagja.