Létezik egy hamis dichotómia a vizsgált témakörben. Egyik oldalon kongatják a vészharangot, amikor arról írnak, hogy a digitalizáció (automatizáció) a munkavégzés végét jelenti. A megközelítés alapja, hogy a rohamosan növekvő automatizálás (az USA-ban, Európa és Ázsia bizonyos területein) hatására az következő évtizedekben számos munkakör eltűnhet. Másrészt vannak olyan közgazdászok, akik azt állítják, hogy a múltban is voltak technológiai forradalmak és ennek ellenére mégsem csökkent szignifikánsan a munkaerő iránti kereslet a munkaerőpiacon. Nem látnak olyan indokot, ami miatt a jelenleg folyó ipar 4.0 változásra másképpen kellene tekinteni. Kiindulási alapjuk a „skill-biased technological change” (SBTC) megközelítés, ami azon a feltételezésen alapul, hogy a technológia csak kiegészítője a képzett munkaerőnek, ezért a technológiai változás a eredményezhet munkaerő szükséglet csökkenést, de nem eliminálja teljes mértékben az emberi munkavégzést. ,

 

A fentiektől eltérően több szakértő (pl. MosheVardi, Stephen Hawking, Bill Gates, Elon Musk, Bart Selman és még folytathatnánk a sort) szerint a mesterséges intelligencia olyan veszélyt jelent a világ gazdaságára, amit nem lenne szabad alábecsülni. Állítják, hogy közeleg az idő, amikor a gépek nagyon sok feladatban felülmúlják majd az embereket. Vardi egészen konkrétan azt fogalmazta meg, hogy 30 év múlva a világ népességének több mint a fele munkanélküli (a második technológiai munkanélküliség kora) lesz a gépek (robotok) miatt. Vardi, aki ragaszkodik ahhoz az elméletéhez, hogy az emberiségnek egzisztenciális kihívást jelentenek majd a robotok, akkor is, ha megkönnyítik az életet. Véleménye szerint - ellentétben a korai ipari forradalmakkal, a mesterséges intelligencia forradalma (Ipar 4.0.) nem a fizikai képességekről szól majd, hanem arról, hogy az emberi ész, és a mesterséges intelligencia háborúját ki nyeri meg.

 

Bart Selman szerint a robotok és más rendszerek egyre jobban a hétköznapi élet részévé válnak, és az emberek elkezdenek megbízni bennük. A számítógépekben manifesztálódó mesterséges intelligencia alapvetően kezdi hallani és látni, amit az emberek csinálnak.

 

Az előadáson ezt a témakört vizsgáljuk meg a rendelkezésre álló időkeretben.


Előadónkról

Dr. Hajdú József, jogász, tszv. egyetemi tanár (jogász diploma JATE ÁJTK, PhD tanulmányok University of Tokyo és Szeged, 1994-1998, habilitáció 2004). Munkahelye: SZTE ÁJTK tanársegédtől egyetemi tanárig (1990-től napjainkig). Az SZTE ÁJTK Dékánja (2013-2016). Az SZTE ÁJTK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék és az MK-TB Intézet vezetője (1999-től jelenleg is).

Károli Gáspár Egyetem, AJTK, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék, alapító tanszékvezető (2000-2013). Az Európa Tanács Szociális Jogok Európai Bizottságának (Strasbourg) tagja (2013- jelenleg is). Az International Society for Labour Law and Social Security korábbi alelnöke. A Sorbonne Law School Paris 1 Pantheon, DPSE – Droit de la Protection Sociale d’Entreprise, Conseil de Perfectionnement tagja (2016-tól napjainkig), A Board of Trustees of the Institute for Labour Law and Industrial Relations, Trier Németország tagja (2016-tól jelenleg is). Az International Advisory Board of the Academy of International Strategy and Law at the Zhejiang University, Hangzhou, Kína tagja.

Oktatási területe: magyar és nemzetközi munkajog és szociális jog.

Kutatási érdeklődése: munkajog, szociális jog és a mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra.