Szegedi Tudományegyetem

TUDÁSPORTÁL

Az elmúlt évtizedekben a nyelvtudományban és a nyelvi iparban a legnagyobb változást minden kétséget kizáróan a számítógépes nyelvfeldolgozás és a gépi fordítás megjelenése illetve térnyerése okozta. A technológia napjainkban is hatalmas sebességgel fejlődik, és ezt gyakran szakmabeliek (fordítók, tolmácsok) sem tudják teljes mértékben követni, nem beszélve a laikus felhasználóról. Ez azért jelenthet problémát, mert az ingyenesen elérhető gépi fordítómotorokat nagyrészt laikusok használják, legtöbbször anélkül, hogy tisztában lennének ezek működésével, előnyeivel és veszélyeivel. A jelen előadás célja, hogy betekintést nyújtson a napjainkban elterjedt, mesterséges intelligencia alapú fordítórendszerek működésébe, a bennük rejlő lehetőségekbe és korlátaikba. Az előadás során először röviden áttekintjük a gépi fordítás fejlődését a szabályalapú modellektől a nagy nyelvi modelleket használó, mesterséges intelligenciával támogatott modellekig, és rávilágítunk arra, mi a lényegi különbség a humán fordítás és a mesterséges intelligenciával támogatott fordítás között. Emellett példák segítségével megvizsgáljuk, mit tudnak, és mit nem tudnak a fordítómotorok, ezáltal rávilágítunk, hol lehet a humán fordító szerepe a folyamatban. Kitérünk arra is, milyen különbségeket találtak a kutatások abban, ahogy szakmabeliek és laikusok kezelik a gépi fordítást. Végezetül tárgyaljuk a mesterséges intelligenciával támogatott fordítás etikai kérdéseit is.

Előadónkról

Lesznyák Márta 1992-ben szerzett angol-német szakos középiskolai tanári oklevelet Szegeden, a Jószef Attila Tudományegyetemen. Ezt követően Brightonban, a Sussex-i Egyetemen neveléstudományi mesterképzésben vett részt, ás Tantervtervezésből szerzett mesterfokozatot. 1994-től 2007-ig a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén dolgozott először tanársegédként, majd adjunktusként. Phd-disszertációját 2009-ben védte meg a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában „Studies in the development of Translation Competence” címmel. 2007-től 2014-ig a Juhász Gyula pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézetének munkatársa volt, ahol elsősorban nyelvészeti bevezető kurzusokat tartott, és részt vett a logopédia BA szakirány kidolgozásában. 2014-től a Bölcsészettudományi Kar Angoltanárképző- és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén dolgozik főiskolai docensként. 2017 óta a tanszék vezetője. Nyelvi, nyelvészeti, módszertani és fordítástechnikai kurzusokat is tart. Kutatási témája a fordítói kompetencia, illetve az utóbbi időben az utószerkesztői kompetencia és annak fejlődése. Alapító tagja és elnöke a 2019-ben alakult Fordítói- és Utószerkesztői Kompetencia Kutatóközpontnak.