A reformáció a Kárpát-medencében is elementáris erővel jelentkezett: néhány évtized alatt a királyi udvartól, a polgárságon át egészen a jobbágyokig eljutott. Máig vitatott, hogy az ország lakosságának mekkora része vált protestánssá, de az biztos, hogy a létrejött új felekezetek most is meghatározzák a magyar társadalom működését. A reformáció történetét már maguk a reformátorok elkezdték írni, minden bizonnyal azért, hogy a saját szemszögükből mutassák be az eseményeket. A hitújítás története azóta nagyon sokakat érdekelt: államfőket, tudósokat, papokat, jobbágyokat, de még csavargókat is. A történettudomány az írott források segítségével rekonstruálja a múltat, de az írott szövegek tartalmát befolyásolják az emlékek. A történeti művek értékítéleteit, végkövetkeztetéseit mindig meghatározták az adott kor viszonyai. Nyilván a hatalom is nyomást gyakorolt ezeknek a munkáknak a szerzőire, de nagyon sokszor felekezeti érdekek, személyes motivációk és egyszerű tévedések is befolyásolták a megszületett művek következtetéseit.

Előadásunkban azt fogjuk bemutatni, hogyan jött létre a reformáció emlékezetéből a reformáció története. Mit, miért és hogyan hallgattak el az egyes források? Miért jelentős európai szempontból is a magyar reformáció? Végül kitérünk arra, mi köze volt Mohamednek Szeged reformációjához.

Előadónkról

Hegyi-Adam-portre

Hegyi Ádám 1977-ben született Mezőtúron. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, középiskolába viszont Szegeden járt. 1995-ben felvételt nyert a József Attila Tudományegyetemre, ahol 2000-ben diplomázott történelem – könyvtári informatika és Európa politika szakon. Doktori fokozatot az ELTE-n szerzett 2011-ben, 2019-ben Szegeden habilitált. 2003 óta Szegedi Tudományegyetemen tanít, kezdetben tanársegédként, jelenleg egyetemi docensként. Kutatási területe a református egyház kora újkori története, protestáns művelődéstörténet és olvasmánytörténet. Több hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt. Jelenleg egy OTKA kutatócsoport vezetője, valamint az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kutatócsoport tagja. Nemzetközi kutatócsoportban is közreműködik: a 23137 számú COST projektben, amely a Habsburg Monarchia könyvkultúrájával foglalkozik. Több rangos tudományos ösztöndíjat elnyert, mint például a Bolyai János Ösztöndíjat, DAAD ösztöndíjat és Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat. Eddig 12 könyve jelent meg, és 52 tudományos cikket publikált hazai és nemzetközi folyóiratokban.


Szakmai önéletrajz

Publikációk