Az előadás képet ad arról, miként ágyazódtak be a szórakozás Nyugatról érkező új formái (például a mozi, a futball vagy a modern társastáncok) a szabadidő eltöltésének meglévő rendjébe Magyarországon.
Az új formák az első világháború előestéjén tudtak „kritikus tömeget” megszólítani ahhoz, hogy intézményesülésük megkezdődhessék. A szórakoztatóipar hazai szereplői ekkor kapcsolódtak be aktívan az új műfajok nemzetközi körforgásába, a bontakozó kulturális globalizációba. A hatalom valamivel később, a turbulens húszas években ébredt rá igazán a nemzet- és az országimázs-építésnek a tömegkultúrában rejlő lehetőségeire.
Végül, a harmincas években a tömegkultúra új műfajai tartósan beépültek a szabadidős gyakorlatba. Ám nem törölték el a hagyományos szórakozásmódokat – inkább felzárkóztak melléjük.

Előadónkról

barathk_fotoBaráth Katalint pályája kezdetétől érdekelte, mi kelti föl a tömeg figyelmét. Eleinte főleg azért, mert doktori tanulmányai alatt és után reklámügynökségi munkákból élt. Az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport 2019-ben fogadta be, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszéke 2021-ben.
A szórakoztatás világában nem csak kutatóként érdekelt: 2003-tól regényei jelennek meg, köztük történelmi krimik. Ugyanő abban is bízik, hogy az egyetemi hallgatókat hatékonyabban egzecíroztatja az, aki konyít valamelyest a szórakoztatáshoz.

Válogatott publikációk